TARTALOM.
- A fordító előszava 5
- Bevezetés. A társadalomtudományok módszertanának kezdetleges állapota. A munka tárgya 15
- I. Fejezet. Mi a társadalmi tény? 18
A társadalmi tényt nem lehet annak alapján meghatározni, hogy valamely társadalomban általános. A társadalmi tény megkülönböztető jellemvonásai: 1. Külső karaktere az egyéni tudattal szemben. 2. Kényszerítő ereje, amelyet az egyéni tudatra gyakorol vagy gyakorolni képes. – Ennek a meghatározásnak alkalmazása az erkölcsi normákra és a társadalmi áramlatokra. A meghatározás igazolása. Egy másik forma, amely a társadalmi tényt jellemzi: egyéni megnyilvánulásaitól való függetlensége. – E jellemvonás alkalmazása az erkölcsre és a társadalmi áramlatokra. – A társadalmi tény általánossá lesz azért, mert társadalmi, de nem társadalmi azért, mert általános. Mennyiben függ össze ez a második meghatározás az elsővel. A társadalmi morfológia tényei minő kapcsolatban vannak ugyanezzel a meghatározással. – A társadalmi tény általános formája.
- II. Fejezet. A társadalmi tények megfigyelésére vonatkozó szabályok 34
Alapelv: a társadalmi tényeket mint dolgokat kell tárgyalnunk.
I. Az ideologiai alakulat, amelyen az összes tudományok átmennek, miközben köznapi és gyakorlati életbe vágó fogalmakat dolgoznak ki, ahelyett, hogy a dolgokat leírnák és megmagyaráznák. – Miért kellett ennek az állapotnak a szociológiában tovább tartani, mint egyéb tudományokban. Comte, Spencer szociológiájából és a mai nemzetgazdaságtanból vett tények és bizonyítékok arra nézve, hogy ez a stádium még nem mult el.
Az okok, hogy ezt elkerüljük: 1 A társadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk, mert ezek a tudománynak közvetlen adottságai, míg az eszmék, minthogy azok ezeknek fejlődéséül tekintetnek, nincsenek közvetlenül adva. 2. A dolgoknak összes tulajdonságai megvannak bennük.
Ennek a reformnak analóg esetei azzal a reformmal, amelyen legújabban a lélektan keresztülment. – Okok, melyeknek alapján a jövőben a szociológia gyors föllendülését remélhetjük.
II. Az előbbi szabályok közvetlen következményei:
1. A tudományból mindennemű hamis fogalmat ki kell küszöbölni. A misztikus szempont, amely a szabály alkalmazását megakadályozza.
2. Mód, hogy a kutatás pozitiv tárgyát megállapítsuk: A tények csoportosítása közös külső tulajdonságaik alapján. – Az így alkotott fogalom viszonya a közönséges fogalomhoz. – Példák arra nézve, hogy milyen tévedéseknek vagyunk kitéve, ha ezt a szabályt elhanyagoljuk vagy hamisan alkalmazzuk: Spencer és az ő elmélete a házasságról; Garofalo és definiciója a bűntényről. Általános tévedés, hogy az alsórendű társadalmak erkölcsnélküliek. – A kezdő definicióba fölvett tulajdonságok külső volta nem akadálya a tudományos magyarázatnak.
3. E külső jellemvonásoknak a lehető legtárgyilagosabbaknak kell lenniök. Hogy ezt elérhessük: A társadalmi tényeket azokon az oldalukon kell megragadnunk, ahol egyéni nyilvánulásaiktól elkülönítve jelentkeznek.
- III. Fejezet. A normális és pathológikus megkülönböztetésre vonatkozó szabályok 74
E megkülönböztetés elméleti és gyakorlati haszna.
Ennek tudományosan lehetségesnek kell lennie, azért, hogy a tudománynak magatartásában irányítóul szolgáljon.
I. A közönségesen alkalmazott kritériumok vizsgálata: A fájdalom nem elhatározó jellemvonása a betegségnek, mert az egészséges állapotnak is alkatrésze; az életbenmaradásra való kilátást nem csökkenti, mert gyakran normális dolgok (öregség, szülés) hozzák létre, s nem következik közvetlenül a betegségből; ez a kritérium igen gyakran nem alkalmazható, különösen a társadalomtudományban.
A betegséget úgy különböztetjük meg az egészségtől, mint a normálist az abnormálistól. – A specifikus vagy átlagtípus. – Számot kell vetnünk a korral, annak megállapítására, hogy a tény normális-e vagy nem.
A kórosnak ez a meghatározása mennyiben vág össze a betegségnek közkeletű fogalmával. – Az abnormális esetleges; hogyan van, hogy az abnormális az élőlényt általában alsóbbrendűvé teszi.
II. Annak haszna, ha e módszer eredményeit igazoljuk, olyformán, hogy valamely tény normális vagyis általános voltának okait fölfedjük. – Ez az igazolás szükséges, ha oly tényekről van szó, amelyek olyan társadalmakban fordulnak elő, amelyeknek történelme nem fejeződött be. – Hogyan van, hogy ez a bizonyíték csak kiegészítésül alkalmazható és csak másodsorban. – Szabályok.
III. E szabályok alkalmazása egyes esetekre, különösen a bűntény kérdésére. – Egy bizonyos kriminálitás létezése miért normális jelenség. – Példák a tévedésekre, melyekbe akkor esünk, ha e szabályokat nem követjük. – Sőt így maga a tudomány is lehetetlenné válik.
- IV. Fejezet. A társadalmi típusok megalkotására vonatkozó szabályai 109
A normális és abnormális megkülönböztetése magában foglalja a társadalmi fajok felállítását. – E fajfogalom haszna; közvetítő a genus homo és a külön társadalmak fogalma között.
I. A monográfiai eljárás nem eszköz ennek a megalkotására. – Ezen a módon lehetetlen célt érni. – Az ily módon készült osztályozás haszontalan. – Az alkalmazandó módszer alapelve: a társadalmakat összetételük foka szerint megkülönböztetni.
II. Az egyszerű társadalom meghatározása: horda. – Példák a társadalomnak hasonlóval történő egynehány összekapcsolódásai formájára és az összetett társadalmakéra egymással. – Az így alkotott fajokban megkülönböztethetünk változatokat, aszerint, hogy az alkotó szegmentumok összeolvadtak-e vagy nem. – Szabályok.
III. Az elmondottak mennyiben bizonyítják a társadalomfajok létét. – A faj természetének különbségei az élettanban és a társadalomtudományban.
- V. Fejezet. A társadalmi tények megmagyarázására vonatkozó szabályok 125
I. A közhasználatban levő magyarázatok teleológikus jellege. Valamely tény haszna létének még nem magyarázata. – E két kérdés kettősségét bizonyítják az életbenmaradás tényei, a szerv és a funkció függetlensége és ama szolgálatok különfélesége, melyeket egy és ugyanazon intézmény egymásután teljesíteni képes. – A causæ efficientes kutatásának szükségessége a társadalmi tényekben. – Ezeknek az okoknak túlságos nagy jelentősége van a szociológiában, amit bizonyít a legaprólékosabb társadalmi szokásokban is nyilvánuló általánosság.
A causa efficienst a funkciótól függetlenül kell meghatározni. – Miért kell az első kutatásnak ezt a másodikat megelőzni. – Ez utóbbinak haszna.
II. Az általában használatos kifejtési eljárás pszichológiai jellege. – Ez az eljárás félreismeri a társadalmi tény természetét, a melyet tisztán pszichikai tényre a definició által nem lehet visszavezetni. – A társadalmi tények csak társadalmi tények által magyarázhatók.
Mi módon lehetséges ez, jóllehet a társadalomnak csak az egyéni öntudat az anyaga. – Az asszociáció tényének jelentősége, amely új reálitásokat teremt. – A szociológia és a pszichológia elkülönítése analog a biológiáéval és a fizika-kémiai tudományokéval.
Vajjon ez a tétel alkalmazható-e a társadalmi formáció tényére.
Pozitiv viszony a pszichikai és társadalmi tények között. Az előbbiek a maghatározatlan anyag, melyet a társadalmi faktor általakít; példák. Ha a szociológusok közvetlen szerepet tulajdonítottak neki a társadalmi élet keletkezésében, ez csak azért érthető, mert az öntudatállapotokat, amelyek csak átalakult társadalmi tények, tisztán pszichikai ténynek vették.
Egyéb bizonyítékok e tételnek támogatására: 1. A társadalmi tényeknek az ethnikai tényezőtől való függetlensége, mely az organikus-pszichikus rendbe tartozik. 2. A társadalmi fejlődést nem lehet csupán pszichikai tényekből magyarázni.
Szabályok ehhez a kérdéshez. Minthogy e szabályokat nem méltatták figyelemre, a szociológiai magyarázatoknak túlságosan általános karaktere van, s ez őket diszkreditálja. Szükségünk van egy tulajdonképpeni szociológiai képzettségre.
III. A társadalmi morfológia tényeinek primarius jelentősége van a szociológiai magyarázatokban: a belső miliő az eredete minden jelentékeny társadalmi folyamatnak. Különösen fontos szerepe van ebben a miliőben emberi elemének. A társadalmi probléma mindenekelőtt ama környezet tulajdonságainak feltalálásában áll, amely a társadalmi jelenségekre hatást gyakorol. A jellemvonásoknak két fajtája felel meg különösen e feltételnek: A társadalom térfogata és dinamikus sűrűsége, a szegmentumok összeolvadásának fokával mérve.
A belső környezet másodlagos tulajdonságai. Viszonyuk az általános környezethez és az együttes élet részleteihez.
A társadalmi környezet e fogalmának jelentősége. Ha ezt elvetjük, a szociológia nem lesz képes több okozati viszonyt megállapítani, hanem csak az egymásutániság viszonyát, amely előre való tudományos megállapítást nem tesz lehetővé. Comte-ból és Spencer-ből vett példák. E fogalom jelentősége a tények magyarázásában abban áll, hogy a társadalmi szokások gyakorlati értéke változhatik, anélkül, hogy önkényes berendezésektől függne. E kérdésnek a társadalmi típusokhoz való viszonya.
Az így felfogott társadalmi élet belső okoktól függ.
IV. Ennek a szociológiai felfogásnak általános karaktere. – Hobbes szerint a pszichikai és a társadalmi között a kapcsolat szintétikus és mesterséges. Spencer és a nemzetgazdászok szerint természetes és analitikus; szerintünk természetes és szintétikus. Mennyiben egyeztethetők össze e tulajdonságok. Általános következtetések.
- VI. Fejezet. A bizonyító eljárás szabályai 167
I. Az összehasonlító módszer vagy az indirekt kísérlet a szociológiai kutatás módszere. Comte úgynevezett történelmi módszerének hiábavalósága. Felelet Mill ellenvetésére az összehasonlító szociológiai módszert illetőleg. Ennek az alapelvnek fontossága: ugyanazon hatásnak mindig ugyanazon ok felel meg.
II. Miért legjobb az összehasonlító módszertani eljárás különböző fajai közül a párhuzamos variációk módszere: 1. Mert az oksági kapcsolatot belülről ragadja meg; 2. mert lehetségessé teszi jobb és kritikaibb bizonyítékok alkalmazását. Mert a szociológia, ámbár egy eljárásra van korlátozva, egyéb tudományokkal szemben nincs alárendelt helyzetben a variációk folytán, amellyel rendelkezik. Szükséges, hogy csak a folytonos és kiterjedt változásokat hasonlítsuk össze és ne az izolált variációkat.
III. E sorok képzésének különböző módjai. Esetek, ahol a sor egyes tagjait egyetlen társadalomból lehet venni. Esetek, ahol ezek különböző, de ugyanazon fajú társadalmaktól vehetők. Esetek, ahol a különböző fajokat össze kell hasonlítani. Miért ez a legáltalánosabb. Az összehasonlító szociológia maga a szociológia. Elővigyázati rendszabályok bizonyos tévedések elkerülésére összehasonlítás közben.
- Befejezés. E módszer általános jellemvonásai: 185
1. Független mindennemű filozófiától (ez a függetlenség magára a filozófiára hasznos) és gyakorlati tantól. A szociológia viszonya ezekkel a tanokkal. A pártokon mi módon tud uralkodni.
2. Tárgyilagossága. A társadalmi tények úgy tekintetnek mint dolgok. Ez az elv mi módon hatja át az egész módszert.
3. Szociológia karaktere: A társadalmi tények úgy magyaráztatnak meg, hogy specifikus voltukat megőrzik; a szociológia mint önálló tudomány. Ennek az önállóságnak birtoka a legfontosabb haladás, amit a szociológia tehet. Az így tárgyalt szociológia tekintélye nagyobb.