A BUDAPESTI PLETYKA KIS KÉZIKÖNYVE,
kezdők számára, rövid és áttekinthető összefoglalásban, példákkal illusztrálva. Első kiadás. Budapest, 1916.
BEVEZETÉS.
E rövid munkát azért bocsátom közre, hogy megbizható vezérfonalat adjak azok kezébe, akik még nem érzik magukat egészen biztosnak a pletyka terén. Szerénytelenség nélkül jegyzem meg, hogy egyikét birom Európa legteljesebb pletykagyüjteményinek s e gazdag gyüjtemény rendezése közben merült föl bennem a gondolat: egyszerü, népies nyelven megirt kis kézikönyvet szerkeszteni azok számára, akik hajlamot mutatnak e tudomány-ág iránt s egyéb elfoglaltságuk miatt nem tanulmányozhatják az e téren kiváló szakmunkákat.
A szerző.
ELSŐ FEJEZET.
(A pletyka célja. – A pletyka főbb kellékei.)
A pletyka, a magasabb művészi értelemben vett pletyka célja az, hogy valaki megkisebbittessék általa. Szem előtt kell tartanunk, hogy minél több embert nyomunk pletykával a viz alá, annál magasabb a mi értékünk. Minél több emberről terjesztünk rossz és megalázó hireket, annál kevesebben maradunk mi magunk s annál jobban emelkedünk ki a többi ember közül. Tehát minden olyan pletyka rossz pletyka, ami más emberre nézve hizelgő.
Példa: „A szép Burmányinénak viszonya van dr. Rakamazovits Edével.“ Ez rossz pletyka, mert bár a szép Burmányinét rágalmazza s bár férjét, Burmányit, megalázza, hizeleg dr Rakamazovits Edének. Ezzel szemben:
„A szép Burmányinénak viszonya van dr. Rakamazovits Edével, de Rakamazovits pénzt fogad el tőle“ – jó pletyka, mert mindenki a viz alá van nyomva benne. Ugyanez a pletyka megközeliti a tökéletességet a következő változatban:
„A szép Burmányinénak viszonya van dr. Rakamazovits Edével, de Rakamazovits pénzt fogad el tőle, Burmányi ezt tudja és visszapumpolja a pénzt Rakamazovitstól, de az egész pletyka Csákóbergertől ered, aki a szép Burmányinét pénzeli.“
Mint e példából is látható, a pletyka nem egyszerü rágalom, mint azt a tudatlanok hiszik, hanem a rágalomnak azon magasabb és összetett halmaza, amelynek tagjai egymásba fonódnak és egymást erősitik. Matematikai képlete, ha a pletykát P-vel, a rágalmat R-rel jelöljük:
P = R. (R+R) + R. (R+R)… ∞
Ahol a ∞ jel a végtelenséget jelenti.
De ez már a magasabb pletykatanhoz tartozik s idevonatkozó külön teóriámat adandó alkalommal a „derivált pletyka-függvények sajátságairól“ szóló értekezésemben fogom kifejteni.
Itt egyelőre az egyszerü pletyka főbb kellékeiről szóljunk. Az egyszerü pletyka:
1. Legyen gonosz. – Legyen benne az egyszerü rosszakaraton kivül valami ötlet, valami agyafurtság, szóval olyan elem, ami magasabb szellemi munkára vall. Rossz példa: A. ellopta B. óráját. Jó példa: A. ellopta B. óráját, amelyet az boldogult anyjától örökölt és A.-ra bizott megőrzés végett.
2. Legyen ragadós. – Legyen benne valami, ami miatt beleakadjon a másik emberbe, ráragadjon, ne legyen lerázható. Tehát csimpaszkodjék az embernek olyan tulajdonságába, amely feltünik, amelyről sokszor van szó, mert igy könnyen eszébe jut mindenkinek. Például adva van A., akinek szép felesége van és van egy sebhelye a homlokán. Most rossz pletyka volna A.-ról azt mondani, hogy azért lett cégvezető, mert neje odaadta magát a vezérigazgatónak. Jó pletyka ez esetben: „A.-nak a homlokán azért van sebhely, mert egyszer rajtakapta a feleségét a vezérigazgatóval, a vezérigazgató a fejéhez vágott egy poharat és kártéritésül cégvezetővé léptette elő.“ Az előbbi, rossz példa esetében az emberek könnyen elfelejtik a dolgot, hisz annyi férj köszönheti a karrierjét a feleségének. Az utóbbi esetben, ahányszor csak A. leveszi a kalapját, mindenkinek rögtön eszébe jut a sebhelyről a pletyka s ezt a pletykát szegény A. addig viseli, amig a sebhelyet, tehát élete végéig.
3. Legyen veszedelmes. – Már mint arra nézve, aki elmondja. Az olyan pletyka, amely visszakerülve az áldozathoz, nem okoz nagyobb bajt, nem izgatja az embereket. Az igazi jó pletyka azért imponál, mert az elmondója bizonyos rizikót vállal. Tehát az, hogy: „X. kisasszony ledér életet él“ – nem jó pletyka, mert ha X. kisasszony megtudja, hogy ezt mondták róla, legföljebb egész délután sir, más baj nem esik. Ellenben jó pletyka az, hogy: „X. huszárkapitánynak, a hires verekedőnek felesége ledér életet él.“ Mert aki ezt mondja, kiteszi magát X. huszárkapitánynak. Ez a kellék főként a pletyka elhihetőségének szempontjából fontos, mert az emberek ugy gondolkoznak, hogy: „kell, hogy legyen benne valami, mert egy harcias huszárkapitány nejéről nem szivesen mond ilyet valaki.“
4. Legyen vakmerő. – Tudniillik kompozicióban vakmerő, váratlan, meglepő. Közismert panamistáról azt mondani, hogy tegnap megint elfogadott pénzt egy vizvezetéki cégtől, rossz pletyka. Jó pletyka ugyanezt olyan emberről mondani, akiről köztudomásu, hogy becsületes. Erre a kellékre azért van szüksége a pletykának, hogy egyáltalán végighallgassák, hogy beleharapjanak az emberek. Ugyanezt kifejezhetjük igy is: a jó pletyka lényeges kelléke, hogy ellentétben álljon a köztudomással.
5. Legyen mindig valami kis vonatkozása a büntető törvénykönyvhöz. – Ez adja meg a zamatját a pletykának, enélkül sótalan. Az áldozat mindig ugy legyen beállitva a pletykába, hogy valódiság esetén a törvény tegye rá a kezét, ha egyéb okból nem, a házasságtörési paragrafus okából.
6. Legyen exkluziv. – Ez azt jelenti, hogy ne jelenjen meg sok példányban. Az igazi jó pletykás nem járja be a kávéházakat egy és ugyanazon pletykával, mert ha ketten találkoznak, akik mind a ketten tőle hallották, egyszerre vége az érdekességnek és azt mondják: „X. szaladgál és terjeszti ezt a hirt.“ Ezt az emberek nem szeretik. Az igazi pletykás a pletykát legföljebb két vagy három embernek mondja el, és megvárja, mig az a három kilencnek az a kilenc huszonhétnek, az a huszonhét nyolcvanegynek adja tovább. Az igazi pletykás nem türelmetlen és nem szalad maga ehhez a nyolcvanegyhez, mert tudja, hogy a pletyka a maga szaporodási módja szerint ugyis elterjed és még hozzá kicsiszolódik, jobb, ügyesebb, ártalmasabb lesz a sok különböző kézen, sőt az utolsó kézen már ugy megváltozik, hogy erre bátran mondhatja az első: „ezt én nem mondtam, becsületszavamra, és csak azt mondtam, hogy… stb.“ Igazi, kiváló pletykások e téren az ugynevezett „egyke-rendszer“ hivei, ők csak egyvalakinek mondják el, de azt az egyvalakit persze jól megválasztják. Ez a pont azért fontos, mert kezdő pletykálók ebbe a hibába esnek legtöbbször s ezért elvesztik hitelüket. A pletyka e tekintetben olyan, mint a sport: az emberek csak az amatőrjeit szeretik és becsülik, a professzionátusait nem.
7. Legyen erkölcsi alapja. – Ez ugyan meglepően hangzik, de igy van. A leggonoszabb pletykát is ugy kell előadni, mintha az ember nagyon fel volna háborodva vagy magán a tényen, vagy azon, hogy „arról a derék, tisztességes asszonyról ilyeneket beszélnek.“ Az igazi, klasszikusan jó pletykás mindig a pletykautáló jelmezében jelenik meg, minden igazán komisz pletykát igy vezet be: „mégis csak hallatlan, milyen komiszak az emberek, képzelje, erről a derék, angyali, tisztességes Görredönyinéről azt merik mondani, hogy fogadásból egyszerre kilenc postatisztnek volt a szeretője.“ Itt az erkölcsi alap maga a felháborodás. Ha még utána teszi, azt hogy: „én a magam részéről egy szót se hiszek az egészből,“ akkor nemcsak erkölcsi alapja, hanem erkölcsi magaslata is van. Erkölcsi alapon állva kezdeni, erkölcsi magaslatra emelkedve végezni s az igazi komisz pletykának ez a leghatásosabb előadási technikája, amely mindig beválik, mert a pletyka ime olyan jó, hogy még az is ellöki magától, aki elmondja.
MÁSODIK FEJEZET.
(A pletyka különböző nemei.)
Vidékek szerint a pletyka nemei változnak. Az összes lehető pletyka-nemeket adandó alkalommal „Összefoglaló nemzetközi pletykatanomban“ fogom ismertetni. E kézikönyv a budapesti viszonyokkal foglalkozván, csupán a budapesti pletyka négy fő-fajtájára szoritkozik. Ezek:
1. A családi pletyka.
2. A szerelmi pletyka.
3. Az üzleti pletyka.
4. A szinházi pletyka, (amely a családi, szerelmi és üzleti pletykát is magában foglalja, s ezért némely kutatók szerint törzs- vagy anya-pletykának is nevezhető.)
Rövid jellemzése az egyes fajtáknak:
1. A családi pletyka célja az, hogy kimutassa a család piszkos életét. Az apa veri a gyerekeit és a feleségét. A feleség hűtlen nő és rossz anya. A gyerekek romlottak. Az apa nem ad pénzt. Az anya tiltott uton keres pénzt. A gyerekek váltót hamisitanak. A szülők válnak.
2. A szerelmi pletyka célja az, hogy tiltott viszonyokat fedjen fel. Tehát a férjes nő megcsalja az urát. A házasember szeretőt tart. A házasember egy férjes nővel folytat viszonyt. Valaki azt, akivel viszonyt folytat, megcsalja azzal, akivel nem folytat viszonyt. A viszonyokat szerelmi pletyka csak a kezdetüknél és a végükön fogja meg. „Együtt vannak,“ ez nem pletyka. Összekerülnek és szakitottak. Csak ezen a ponton pletyka a pletyka.
3. Az üzleti pletyka kizárólag az áldozat hitelképességének csökkentésével foglalkozik, s ide tartozik a művészeti pletyka is, amely azért nevezi az áldozatot tehetségtelennek, hogy hitelét rontsa.
4. A szinházi, törzs- vagy anya-pletyka magában foglal mindent. Főbb elvei: A szinésznő ledér. A szinész tehetségtelen. A férjes szinésznő csalja az urát. A kisasszony-szinésznőnek titokban két gyermeke van. (Sohasem egy.) Az öreg szinész pumpol. A fiatal szinész pumpol. A szerzőnek viszonya van. A szerző tehetségtelen. Az igazgatónak rosszul megy. Az igazgató tehetségtelen. Az igazgató viszonyt folytat a szinésznővel. A nézőtér üres. A nézőtér tele van, de szabadjegyesekkel. A darab rossz. A darab jó, de nem adják elő. A szerző fizet, hogy előadják a darabját. A szinésznő viszonyt folytat, hogy szerepet kapjon. A zene lopva van. A rendező nem érti a darabot. A sugó be volt zárva. Az igazgató a csőd szélén áll. A darabot más irta. A szinész más szinésztől lopta a nüánszot. Az ügynök csal. A darab külföldön megbukott. A szinész válik. A szinésznő válik. A szerző válik. Az igazgató válik. A rendező válik. A titkár megnősül.
BEFEJEZÉS.
A tudományok népszerüsitésének az egész világon tapasztaható törekvése adta kezembe a tollat, hogy az elhanyagolt tudomány-ág terén az alapvető munkát elvégezzem. Aki az elmondottakat figyelemmel olvasgatja, hamarosan megérti és megkedveli ezt a szakmát. Különösen ajánlom kézikönyvemet a vidékről feljött lakosságnak, amely nem igen tudja a különbséget a vidéki és a fővárosi pletyka között. Természetes, azért senki se higyje, hogy e művel ki van meritve az egész anyag. Adandó alkalommal közrebocsátandó „Bevezető a magasabb pletykatanba“ és a „Teljes magasabb pletykatan“ cimü munkámhoz akart ez csupán szerény előhang lenni.