XXX.
Reggeltől estig szakadatlanul mennydörögtek az ágyúk, s esett az eső.
A zarbuzánok félmázsás golyói kapu nagyságu szakadékokat rontottak a falakon. A szakállasok és tarackok nehéz apró golyói letördelték a templom gyönyörü faragványaít, s beszakgatták a várnagyi palota hátulsó falát.
Mikor az őrálló katonaság a Sándorbástyán hajnalban elhelyezkedett a palánk mögött, a török szakállas ágyúkból jégeső gyanánt hullott rájok hátulról a golyó.
– Arcra! – vezényelte hirtelen Gergely.
A százötven katona a földre vetette magát.
Gergely a fal szélére ült.
A golyók a fejük fölött süvöltöttek el, s belecsapódtak a vár falába.
Olyan lett a palánk a falon, mint a rosta.
Szünet következett. A török kilőtte minden ágyuját, hát töltött.
– Fel! – vezényelte Gergely.
Öt ember fekve maradt.
– Ezeket vigyétek a templom elé, – szólt búsan Gergely. – Van-e köztetek sebesült is?
Tizenöt ember lépett elé szótlanul a sorból.
– Hát ti meg menjetek a borbélyokhoz.
S a fejét rázva, veszettül teremtettézett.
– Fiuk – mondotta aztán, – nem hasalhatunk itt egész nap. Hozzatok ásót, és csináljunk árkot.
Tizenkint elvezényelte az embereit, s csakhamar mind a százötven katona ásott.
Egy óra nem telt belé, olyan árkot hánytak a katonák, hogy mellig állhattak benne.
Gergely megvárta, mig a törökök megint lőnek, aztán kiugrott az árokból s a belső várba sietett, hogy Dobónak az árokásásról jelentést adjon.
A monostor mellett ott találta a kis török fiut, amint az ereszet szárazán játszott. Füstölgő ágyú golyót ásott ki kanállal a falból. A gyerek bizonyosan a konyhából szökött meg, s olyan helyen állott, ahol egyre hullt a golyó.
– Hajde! (Takarodj innen!) – kiáltott rá Gergely.
A gyerek megrettent, és Gergely felé fordult. A falhoz támaszkodva sápadtan és félő szemmel nézett reá, mig a két tenyerét a falhoz tette, mintha az anyja szoknyáját keresné.
Uj golyók csaptak a falba s verték a vakolatot. Egy ökölnyi nagyságu fekete golyó a gyermek válla fölött csapott a falba, s piszkos karikát hagyott maga körül.
Gergely odaugrott. Elrántotta a gyermeket, és bevitte az ölében a palotába.