WeRead Powered by ReaderPub
Az én életem regénye cover

Az én életem regénye

Chapter 60: ARRÓL A PETŐFI-KOPONYÁRÓL.
Open in WeRead

Explore more books like this:

About This Book

A szerző emlékezéseiben a szabadságharc fordulatos éveit rendezi felidézésekké és jegyzetekké, amelyekben személyes részvételét és katonai, politikai tevékenységét ismerteti. Leírja önkéntes sorba állását, részvételét egy vezető személyes kíséretében, falusi és alföldi jeleneteket, találkozásokat rablóvezérekkel és helyi csapatok toborzását, valamint a vonulások és táborok mindennapjait. A fejezetek váltakozva hadijeleneteket, utazási epizódokat és visszatekintő reflexiókat tárnak fel a kollektív lelkesedésről, emberi szolidaritásról és a háborús időszak személyes következményeiről.

ARRÓL A PETŐFI-KOPONYÁRÓL.

(1902.)

Olvastam a Budapesti Hirlapban a Petőfi-koponyáról közölt legendát. Az egész elejétől végig a lehetetlenségek sorozata.

Lehetetlen az, hogy az osztrák tiszti orvos Petőfit a csatatéren ismerte volna fel, halottan, az egyenruhájáról, mint Bem hadsegédét. Hisz száz meg száz szemtanú bizonyítja, a tényállás megerősíti, hogy Petőfi már a fehéregyházi csata napján nem volt Bem hadsegéde, lemondott a tiszti rangjáról, nem viselt se egyenruhát, se kardot, hanem szürke vitorlavászon zubbonyt, szürke kalappal. Nem is volt az ütközetben, azt messziről nézte, tehát nem eshetett el a csatatéren; menekülés közben ölték meg. Ha valamiről, a zsebében talált iratairól, leveleiről lehetett volna ráismerni, de nem az egyenruhájáról.

Másodszor lehetetlennek tartom, hogy a csatatéren egy osztrák előkelő tiszt egy halottnak a fejét lenyiszabolja. Ez megesik az uskókoknál, morlákoknál, de hogy akár osztrák, akár orosz katona a halott ellenség fejét levágta és magával vitte volna, ilyesmit nem találunk följegyezve.

Aztán hová tette volna azt a levágott emberfejet? Hordta magával az oldaltáskájában? Nyáron, kánikulában? A hadjárat végeig?

Aztán minek? Ereklye volt rá nézve Petőfi feje?

Miért tartogatta annyi ideig? Miért nem hozta elő, mikor a nagy Petőfi-ünnepélyek voltak, a költő szoborleleplezésekor, halálának félszázados évfordulóján, a márczius 15-iki apotheozisnál?

Én rögtön ráismertem volna a bemutatott koponyára, ha az valóban Petőfié. Mert tudom annak egy sajátságát, a mi azonosságát megállapítja.

Petőfi felső fogsorában balfelől egy szemfog ferdén előre nőtt, valóságos kis agyarat képezett, ez a kiálló fog nevetésének oly szatir-szerű kifejezést adott. Mikor néha birokra keltünk s én Petőfit derékon fogva fölemeltem, ezzel a hegyes szemfogával szúrta meg a fejemet – tréfás ellenkezésből. Hiányzó foga pedig egy sem volt.

Itt az ismertető jel. Küldjön ki a Petőfi-Társaság egy tagot azzal a megbízással, hogy nézze meg a román múzeumban letett koponyát. Ha annak a felső fogsorában megtalálja az általam leírt kiálló szemfog-agyarat, akkor az a Petőfi koponyája s akkor szerezzük azt meg bármi áron; de ha nem találja meg ez ismertető jelt, akkor hagyja ott az itélet napjáig.