Béla, a buta

Az elbeszélésgyűjtemény rövid, lírai és ironikus novellák sorában mutat be hétköznapi, félreértett figurákat; apró, látszólag jelentéktelen események — egy talált ezüstfogantyús bot, egy bíró első ítélete — köré szerveződve tárja fel a szereplők belső kétségeit, hiúságát és szorongásait. A szövegek finom megfigyeléssel és nyelvi precizitással ragadják meg a társadalmi beidegződéseket és a magánéleti bizarrségeket, egyszerre ironikus és empatikus portrékat alkotva a hétköznapok kis tragédiáiból.