HOLD
Bocsásson meg nekem a hold: nem látom ott, ahol a legszebb, hallottam, hogy India fölött mutatja magát legszebbnek, India nyári éjein. Ha a holdnak bókot adok itt, Indiában kineveti bókom. Bocsásson meg Ázsia s Ausztrália s Afrika, mert még nem látogattam meg őket. Bocsássanak meg azok az ott élő fahéj, narancs, ében és téglaszín nők és férfiak, akik nincsenek a szemem előtt. Ők úgy vehetik, hogy én nem is törődöm velük, hogy én rájuk se gondolok sohase, pedig ez nem igaz. Bocsásson meg minden napfölkelte, meg minden havazás, meg minden tócsa, melynek szemtanuja nem voltam. Bocsásson meg minden operaház és minden cirkusz és minden Café-Chantant minden este, melynek előadásain nem ülök ott a nézőtéren. Bocsásson meg minden tanya, minden falu, minden város, minden sziget, minden ország, amelyet nem láttam. Bocsásson meg minden felhő, melyet elmulasztottam. Bocsásson meg minden közönséges haldokló, hogy végső pillanatában nem csempészem oda a szájára meleg csókomat, hogy attól ne vegye észre a halál hideg ajkait. Bocsássanak meg a tolókocsiban levegőző vén betegek, akik látják, hogy az iskolásfiúk versenyt futnak a járdán. Bocsásson meg az a begombolt szájú sétáló, ki leengedi fejét és nem panaszkodik az uccán senkinek és azt hiszi nem tudom, hogy ő szenved. Bocsásson meg minden olyan, aki valakinek panaszkodik, szobában, melynek ajtaja be van húzva s ágybanfekvő társának panaszkodik, bocsásson meg hogy én azt nem hallom és nem tudok néki felelni. Bocsássanak meg a gazdagsorsúak, amért nem tudom őket a gazdagságból kigyógyítani. Bocsássanak meg a szegénysorsúak, amért nem tudom őket a szegénységből kiváltani. Bocsásson meg minden rosszlábú szabósegéd, amért nem tudom azt a hibás lábát megvarrni s kivasalni. Bocsásson meg minden süket, aki szalutálva hallgatja a másik embert, bocsásson meg minden golyvásnyakú, ki vattával és gézzel köti a nyakát. Bocsásson meg minden hallgatva gondolkozó vérbajos. Bocsásson meg minden hűdöttkezű, minden sömörös és minden égéses bőrű, minden sárgaságos testű, minden maláriás, minden basedowos szemű, minden gümősorrú, minden neuralgiás arcú, minden pattanásos és minden elgázolt orrú, minden félrevarrtszájú, minden himlőhelyes, minden ijesztő szokatlanképű, kiket csunyáknak említenek, bocsásson meg minden görbelábú, minden dombhátú, minden félvállas, minden csorbaszájú s minden aranyfogú, minden rekedthangú, minden kopasz, minden parókás és minden cvikkeres és minden vöröshajú, minden bajuszos és szőröslábú nő, minden felkötött karú munkás és minden megfeketedett körmű paraszt és minden leesett körmű s minden hiányzóujjú s minden hályogostenyerű. Minden dagadt bokájú nő s minden nagymellű és minden kövér testű. Bocsássanak meg, amiért nem tudom őket kicserélni, amért nem tudom őket beváltani, amért nem tudom őket renoválni, kifőzni, megigazítani, amért nem vagyok gazdája olyan Institut de Beauté-nak, ahol mindenkit, de mindenkit kiszépíthetnék. Bocsássanak meg, akik most eszembe nem jutottak és akiknek valami hiányuk és bajuk van. Bocsássanak meg, akiket nem látok, akikre nem szoktam gondolni, akiknek a sóhaját göndörítve mint szerelmes hajszálat nem hordom a tárcámban.