WeRead Powered by ReaderPub
Deák Ferencz és családja (2. kötet) cover

Deák Ferencz és családja (2. kötet)

Chapter 25: ZÁRÓ SZAVAM.
Open in WeRead

Explore more books like this:

About This Book

A collection of travelogue-like reminiscences about visits to a rural family estate, offering detailed descriptions of rooms, furnishings, notable trees, and local landmarks connected to a leading figure and his relatives. The narrator records daily routines, friendships, and gatherings that drew leading contemporaries and guests to the household, and reflects on conversations and mournful exchanges following the figure's death. Material relics, landscapes, and domestic scenes are used to evoke memory and the mingling of private life with public concerns, while anecdote and observation convey the social atmosphere and emotional ties of the family and its community.

ZÁRÓ SZAVAM.

Bezárom Deákról és nemzetségéről e művemet. Mint az olvasó látja, művem nem rendszeres. Se tárgyi, se korbeli egymásutánra nem törekedhettem. A hogy az egyes fejezeteket különböző időkben és különböző alkalomból megirtam: ugy gyüjtöttem össze e két kötetben.

De művem nincs még befejezve.

A nemzetségről még sokat tudok a nemességszerző őstől kezdve Deák Ferencz édesapjáig. Deák Ferencz öregapja, dédapja s ősapja egyuttal első szerzők is voltak. Werbőczy szerinti primi aquisitores. Életük, a mennyire fölötte hézagosan is ismerem, érdekes. Zala-Tárnok történetét is ismernünk kell, ha a Deákok történetével tisztában lenni akarunk.

Össze kellene állitanunk a széles kiterjedésü Hertelendy nemzetség multjának adatait is. Különösen azét az ágét, melyből Deák Ferencz apai öreganyja, a szépséges Hertelendy Anna származott.

Ez asszonynak élete rendkivül érdekes. A haza bölcse ismerte ezt, de nem beszélt róla sokat. Férjétől korán elvált. Sok ideig Bécsben lakott s ott magas állásu és születésü imádók rajzották körül. Sok adósságot csinált, sok részbirtokot eladogatott. Pöre volt fiaival is, idősb Deák Ferenczczel és Deák Józseffel. Azután békülés lett a vége. Utoljára a kehidai kastélyba vonult, hogy házi kápolnájának szótlan rejtekében vallásos áhitattal készüljön halálára. Füssy Tamás, a derék szerzetes sok adatot összegyüjtött róla, de az én tudásom róla sokkal gazdagabb.

Megismertettem Deák egyéniségének puszta-szt.-lászlói életét. Meg kellene még ismertetnem kehidai, pozsonyi és budapesti életét s Deák-körbeli alakját is. Ha az élet és az egészség engedi: nem is mulasztom el. Az anyag óriás tömege van birtokomban. Hiszen Deákot én Budapesten ismertem igazán a halála előtti utolsó tiz esztendő alatt.

Irni kellene szivbeli dolgairól is. Most már lehet s egy-két év mulva épen lehet. A természet kérlelhetetlen s egy-két év elteltén mind elmulnak azok a tisztes aggnők, a kik egykor a haza bölcsének szivét lángra tudták lobbantani. Egyénisége örökre csonka maradna, ha a nőkhöz való gyengéd és nemes viszonyáról soha semmit nem tudna a világ.

És hány kérdés van még, melyet tisztázni érdemes volna!

Adomáinak valódisága és hűsége.

Irodalmi alkotásainak, nyelvének, irásmódjának, gondolkozásának természete.

Szellemének költői ereje összehasonlitva Wesselényivel, Kossuthtal, Széchenyivel.

Jellemének különös sajátságai: rettenthetlensége, nyugodtsága, nyilvános szerepléstől való huzódozása.

Nyájas olvasóimmal mindezekről talán még egykor társaloghatunk. Béke és üdv addig is!