VASÁRNAPI MUNKASZÜNET.
A török kormány igazán nagy zavarban volna, ha Európa példáján fölbuzdulva, törvénybe iktatná a vasárnapi munkaszünetet. Mert a törököknek a vasárnapja, a heti ünnepnapja a péntek. Mert már pénteken becsuknák a boltot mind és nem dolgoznék senki; szombaton becsukják a zsidók; vasárnap becsukják a keresztények és igy a hét három napján az ipar és kereskedelem csak immel-ámmal menne. Ezért nem lehet reményünk arra, hogy Törökországban valaha a vasárnapi munkaszünetet behozzák. A mi kétségkivül búval tölti el azokat a doktrinäreket, a kik európai vesszőparipákon szeretnek nyargalászni, a nélkül, hogy a helyi viszonyokkal számolnának.
Önök meg se gondolják, uraim, hogy mit jelent ez a vasárnapi munkaszünet.
Először is a munkás ember már régen nem reflektál a vasárnapra. E napon illenék nem dolgozni, az bizonyos. És mégis dolgoztak szerteszét. Ellenben nagyobb örömükre szolgált, hogy a hétfőt elcsiphették maguknak s akárhány műhelyben volt ugy, hogy mig vasárnap dolgoztak egész nap, hétfőn mulattak egész nap. Ez a kék hétfő (mint németül mondják) már ősrégi szokás s a vasárnapi munkaszünetet csak ugy lehetne teljesen elérni, ha az előtte való napot, vagyis a szombatot iktatnák törvénybe. Akkor lenne csak a vasárnap igazán a nyugalomnak és a mulatságnak szentelve.
A vasárnapi munkaszünetet nem Baross találta ki, – mint sokan hiszik, – hanem az Uristen, a ki a hetedik napot a pihenésre rendelte. De sok ezer évnek kellett elmulni, mig az emberiség rájött arra, hogy az Uristennek igaza van s törvénybe kell foglalni az ő akaratát.
Ennek a törvénynek az a furcsasága, hogy nem kötelező mindenkire s rengeteg sok kivétel van alóla. Más törvény egyformán kötelez kicsinyt és nagyot, szegényt és gazdagot. Ez pedig olyan, hogy ha egy nagy csomó ember nem tartja meg, hát megbüntetik, ha pedig egy másik csomó ember megtartja – ezt is megbüntetik.
Például, ha a füszerkereskedő nem csukja be a boltját tizenegy órakor, pénzbirságot fizet.
Ha pedig a reggel Szegedre induló személyvonat lokomotiv-vezetője Kecskemétnél azt mondja, hogy tizenegy óra van, ő becsukja a boltot és nem dirigál tovább – akkor elcsapják.
Pedig neki is volna tán jussa a vasárnapi munkaszünethez.
Hát a lóvasut mit szólna hozzá, ha kocsivezetői és kocsisai vasárnap reggel hat órától hétfő reggel hat óráig munkaszünetet követelnének?
A vasárnapi munkaszünetet Feld városligeti szinigazgató magyarázta a legpraktikusabban. Ő ezentul vasárnaponkint két előadást rendez. Hogy a vasárnapi munkaszünetelők többet élvezhessenek, a szinészek dolgozzanak duplán.
Hir szerint akadémiai kiadványokat se szabad vasárnap olvasni, mert ez munka és nem élvezet.
A háziasszonyokat különösen figyelmeztetjük arra, hogy a szakácsnét vasárnap korán küldjék a piacra. Ezenkivül a mészárostól és a füszerestől idejekorán meghozassák a szükséges holmit, mert tizenegy óra után már aranyért se kapnak egy kis magyar borsot. Azután jó lesz a vasárnapi vacsoráról is már délelőtt gondoskodni, mert a férj uram nem hozhat este sonkát a zsebében, legföljebb süteményt, mert a pékek és cukrászok nem szünetelnek.
A ki vasárnaponkint a menyasszonyánál ebédel, keljen fel korán és siessen a borbélyhoz, mert a Figaro tizenegykor zárlatot csinál s drága pénzért se irtja ki az állak tüskéit. Milyen nagy dulakodás lesz a helyért a borbély-műhelyekben, különösen farsangi időben! Sokan már szombat este a fodoritók ajtói előtt fognak csoportosulni, hogy vasárnap tizenegyig végezzen velük a mester.
A magánhivatalnokok örülnek, a köztisztviselők busulnak. Mert az előbbiek (pl. a magyar általános biztositó társaság hivatalnokai) teljes vasárnapi szünetet élveznek, ellenben a fővárosi és állami hivatalnokok ezentul is bejárnak vasárnap.
Hogy a megye mit csinál, azt nem tudom.
Annyi bizonyos, hogy Székely Józsi bátyánk, megyei levéltáros, ezentul már délelőtt kilenckor be fogja zárni a levéltárat, mely eddig néha tizig, sőt negyedtizenegyig is nyitva volt.
Nekem lesz a legnagyobb örömöm, a ki eddig a zsurnalisztikában a leglustább embernek voltam kikiáltva.
Vasárnap ebéd után beleülök az Otthon-klub pompás hintaszékébe s éjfélig meg se mozdulok belőle. Ha kérdi valaki:
– Mit csinálsz?
Ezt felelem:
– A törvénynek engedelmeskedem.
– Hogyhogy?
– Nem dolgozom.
Ez az egy törvény az, melyet megtartani nem esik az embernek nehezére. Mindig mondtam én, hogy a munka és a szorgalom nem vezet jóra: ime máris törvényt kellett hozni ellene, oly nagy mérveket öltött.
Csak attól félek, hogy a vasárnapok rám nézve el lesznek veszve. Alva fogom őket tölteni. A törvény nem engedi meg, hogy fölkeltsenek. Mert engem fölkelteni nagy munka.
A munkaszünet természetesen kiterjed mindazokra az irókra, a kiknek az irodalom a kenyerük. Nekik az elméjüket vasárnap reggel hat órától hétfő reggel hat óráig csukva kell tartaniok s akármilyen jó gondolatuk támad, azt nem szabad leirniok.
Tévedések kikerülése végett följegyezzük, hogy a kefekötőknek csak délelőtt tiz óráig szabad inni, mivel ők az ivást iparszerüleg üzik s igy az törvénybe ütközik.
A munkaszünet következtében egy nevezetes vasárnapi látványosság keletkezik Budapesten: a józan tótok. Ugyanis a pálinkaméréseket már vasárnap délelőtt tizkor be kell zárni s ez ideig a leggyorsabb tót se képes berugni. Meg fogják látni, hogy milyen hasznos tényezője lesz ez a tótság a fővárosi életnek. Szabadban fog járkálni, vagy otthon alszik. Hétfőn pedig sokkal kevesebben fognak közülök az épületekről lepotyogni. A harmadik vasárnapra már annyira megjavulnak, hogy minden tót tagja lesz a mértékletességi egyesületnek. A pálinkamérők pedig elpusztulnak. Két dologgal nem vagyok még tisztában: az egyik az anyósom.
Eddig a feleségemmel minden vasárnap délután az anyósomnál uzsonnáltunk: ez nem volt élvezet, hanem munka, mert nekem kellett az anyósomat mulattatni. Munkaszünet lévén, ezentul vasárnap tilos lesz nekem az anyósomat mulattatni. Ellenben hétköznap kénytelen leszek odajárni uzsonnára, mert akkor az élvezet tilos és a munka meg kötelesség.
Jobb is volna megforditani a dolgot: nem kell olyan törvényt kibocsájtani, hogy ne dolgozzanak; olyan törvényt kell hozni, hogy dolgozzanak az emberek.
Vagy a tilalommal csak munkára akarják kapatni az emberiséget, tudván, hogy a mi tilos, az édes? Hajdanában a hasznos krumplitermelést kemény törvényekkel és busás jutalmakkal alig tudták elterjeszteni; ellenben a kártékony dohány, bár élvezését itt-ott halállal is sujtották, villámgyorsan elterjedt Európában.
A másik dolog, a mivel nem vagyok tisztában: a házmesterem. Nekem ezentul vasárnap kapuzárás előtt kell haza mennem, hátha a cerberus nagyon tiszteli a törvényt s nem akar nekem kaput nyitni, hivatkozva a munkaszünetre.
Egy vigasztaló van a dologban: a házmester jó ember s tiz krajcárért rá fogom őt birni arra, hogy a kapunyitást ne munkának, hanem élvezetnek tartsa.
Summa-summarum: Magyarország holnap belép az európai államok nagy munkaellenes szövetkezetébe s ha holnap látunk embereket a Dunaparton sütkérezni és lábukat a vizbe lógatni, tudni fogjuk, hogy a látszat csal s ezek nem naplopók, hanem a törvény tisztelői és hű végrehajtói.