DE KÁR
ADY ENDRÉNEK
De kár a szőke
szűzekért,
De kár az édes ízekért,
Hűvös homályos hajnalért,
Kakasszóért, füttyért, dalért.
De kár az édes ízekért,
Hűvös homályos hajnalért,
Kakasszóért, füttyért, dalért.
A melegért, a
hidegért,
A sok-sok fínom idegért,
Az álomért, az óhajért,
A mosolyért, a sóhajért.
A sok-sok fínom idegért,
Az álomért, az óhajért,
A mosolyért, a sóhajért.
A színekért, a
szavakért,
A tiszta téli havakért,
A záporért, a szelekért,
Lelebbenő levelekért.
A tiszta téli havakért,
A záporért, a szelekért,
Lelebbenő levelekért.
A zúzmaráért,
harmatért,
Jégért és forró-gyarmatért,
A Szaharáért, tengerért,
Szigetekért, vademberért.
Jégért és forró-gyarmatért,
A Szaharáért, tengerért,
Szigetekért, vademberért.
Pillangókért és
méhekért,
És minden hernyó-céhekért,
A nyárfának rezgéseért,
A lécek sűrű réseért.
És minden hernyó-céhekért,
A nyárfának rezgéseért,
A lécek sűrű réseért.
A fényes, csúszós
halakért,
A százezer madarakért,
A tűnő felhőalakért,
A napsütötte falakért.
A százezer madarakért,
A tűnő felhőalakért,
A napsütötte falakért.
A kikötőkért,
Párisért,
A korallért, a klárisért.
Az aranyért, az üvegért,
A hosszu cukorsüvegért.
A korallért, a klárisért.
Az aranyért, az üvegért,
A hosszu cukorsüvegért.
De kár a kandi
rímekért,
A szép komoly könyvcímekért,
Aranyba pingált képekért
S a szobrokért, a szépekért.
A szép komoly könyvcímekért,
Aranyba pingált képekért
S a szobrokért, a szépekért.
A hosszú fasorért de
kár,
Ahol az ember maga jár
Boldogtalansággal teli
S a végtelent elképzeli.
Ahol az ember maga jár
Boldogtalansággal teli
S a végtelent elképzeli.
Leírom mert eszembe
jut,
Hogy szép az égen a tejút
Lombok közt lámpasugarak,
Húnyó szentjánosbogarak.
Hogy szép az égen a tejút
Lombok közt lámpasugarak,
Húnyó szentjánosbogarak.
De kár a
jégvirágokért.
A nem tudott világokért,
A ködökért, az árnyakért,
Éjfélbe szálló szárnyakért.
A nem tudott világokért,
A ködökért, az árnyakért,
Éjfélbe szálló szárnyakért.
A rózsaszínü
bábukért,
Tág szemükért, pötty lábukért,
Elbűvölt bábruhájukért
És eszméletlen bájukért.
Tág szemükért, pötty lábukért,
Elbűvölt bábruhájukért
És eszméletlen bájukért.
A cigarette-ek
füstjeért,
A mozdonygőz ezüstjeért,
Megfüstölődött üstökért
És mind a kéményfüstökért.
A mozdonygőz ezüstjeért,
Megfüstölődött üstökért
És mind a kéményfüstökért.
De kár a friss
lehelletért,
A bűvös-bájos balletért,
Tüllért, csipkéért, csokrokért,
A holdimádó bokrokért.
A bűvös-bájos balletért,
Tüllért, csipkéért, csokrokért,
A holdimádó bokrokért.
De kár a bíbor
alkonyért
De kár repkényes balkonért,
S a holdért, mert oly esztelen
Lebeg felhők közt estelen.
De kár repkényes balkonért,
S a holdért, mert oly esztelen
Lebeg felhők közt estelen.
De kár az első
évekért,
Tudatlan tiszta élvekért,
Bárányért mely mezőre jár
De kár, de kár, de kár, de kár.
Tudatlan tiszta élvekért,
Bárányért mely mezőre jár
De kár, de kár, de kár, de kár.
A csöndért, jaj a
viharért,
A szinházi zenekarért,
Fehér arcú pojácokért
S a husvéti tojásokért.
A szinházi zenekarért,
Fehér arcú pojácokért
S a husvéti tojásokért.
Ugy-e milyen furcsa a
csend,
Mikor az ember füle cseng,
Az élet tűnik, tovahal,
Egy más világ emléke csal.
Mikor az ember füle cseng,
Az élet tűnik, tovahal,
Egy más világ emléke csal.
De kár a sárgás
könnyekért,
A fekete göröngyekért,
Irtózatért, csodálatért,
De kár a hervadt bánatért.
A fekete göröngyekért,
Irtózatért, csodálatért,
De kár a hervadt bánatért.
Kis kockákért ha a
napon
Tündöklenek az ablakon.
A szemfényért, mely jár, jelez,
Melyben az élet tűnedez.
Tündöklenek az ablakon.
A szemfényért, mely jár, jelez,
Melyben az élet tűnedez.
Csengettyűkért,
harangokért,
Kántáló gyermekhangokért,
Orgonasíp sápadt sora,
Oh hegedű, oh zongora.
Kántáló gyermekhangokért,
Orgonasíp sápadt sora,
Oh hegedű, oh zongora.
Oh cello, hárfa,
oboa,
Caelesta, flóta, furulya,
Oh mandolin, banjo, gitár,
Citera, oh mindért de kár.
Caelesta, flóta, furulya,
Oh mandolin, banjo, gitár,
Citera, oh mindért de kár.
Trombita, dobszó,
tambura,
Tárogató, kolomp, duda.
A clavecin oh mily anda volt,
Az is szivem visszhangja volt.
Tárogató, kolomp, duda.
A clavecin oh mily anda volt,
Az is szivem visszhangja volt.
Cimbalom és
üvegharang,
Triangle, harmonika-hang,
Gong, castagnette, kürt és aeol
Nyárfák közt távol valahol.
Triangle, harmonika-hang,
Gong, castagnette, kürt és aeol
Nyárfák közt távol valahol.
Hangvilla mely hosszan
mereng,
Gummi mely kifeszítve peng,
Akáclombról tépett levél.
Mely kis fiúk száján zenél.
Gummi mely kifeszítve peng,
Akáclombról tépett levél.
Mely kis fiúk száján zenél.
De kár hajóért,
vonatért,
Omnibuszért és fogatért,
Repülőgépért, autóért,
De kár a vágtázó lóért.
Omnibuszért és fogatért,
Repülőgépért, autóért,
De kár a vágtázó lóért.
Hí minden, minden menni
hí,
A szán, szekér, korcsolya, shi,
Sikló mely kúszik a hegyen,
Ringlispil, hinta, mind megyen.
A szán, szekér, korcsolya, shi,
Sikló mely kúszik a hegyen,
Ringlispil, hinta, mind megyen.
De kár a báli
láncokért,
El-elhullámzó táncokért.
Óh-kért, bókért, hajbókokért,
Hattyúnyakú kézcsókokért.
El-elhullámzó táncokért.
Óh-kért, bókért, hajbókokért,
Hattyúnyakú kézcsókokért.
De kár a csókért, a
csodás
Csókért, kívánt dulakodás
Vagy lázas egyezés után,
De kár csak a csókért csupán.
Csókért, kívánt dulakodás
Vagy lázas egyezés után,
De kár csak a csókért csupán.
A csók, te nagy isten a
csók
Jobb mint az összes földi jók,
Az édeseknél édesebb,
És mézeseknél mézesebb.
Jobb mint az összes földi jók,
Az édeseknél édesebb,
És mézeseknél mézesebb.
Csokoládé, bonbon,
bibor
Vanilia, malagabor,
Forró jamaikai rum,
Tokaji, absinth, opium.
Vanilia, malagabor,
Forró jamaikai rum,
Tokaji, absinth, opium.
Nincs muskotály, must és
eper
Mely édes csókkal érne fel,
Nincs Mozart-dallam, anyai szó
Mely hozzá volna fogható.
Mely édes csókkal érne fel,
Nincs Mozart-dallam, anyai szó
Mely hozzá volna fogható.
Nincs théa, mák, méreg,
fahéj,
Édesgyökér és tiszta téj,
Nincs ananász, nincs kakaó,
Hogy volna hasonlata jó.
Édesgyökér és tiszta téj,
Nincs ananász, nincs kakaó,
Hogy volna hasonlata jó.
Piskóta, torták,
naspolya,
Alvó babának mosolya,
Nincs mazsola se datolya,
Füge, narancs, soha, soha.
Alvó babának mosolya,
Nincs mazsola se datolya,
Füge, narancs, soha, soha.
Édesebb mint a málna,
sőt
Mint minden émelyült befőtt
És édesebb a bosszunál
S a sóhajnál, a hosszunál.
Mint minden émelyült befőtt
És édesebb a bosszunál
S a sóhajnál, a hosszunál.
Nincsen puncs, grog, likőr,
hasis,
Akármilyen mélyen hat is.
Pergetett mézzel tele tál,
Hóban való álomhalál.
Akármilyen mélyen hat is.
Pergetett mézzel tele tál,
Hóban való álomhalál.
Nincs ájulat, nincs
képzelet
Mely annál édesebb lehet,
Oly édes, édes, képtelen,
Oly véghetetlen végtelen.
Mely annál édesebb lehet,
Oly édes, édes, képtelen,
Oly véghetetlen végtelen.
Cseresnyepár, csali
csere,
Ajk ajk felé virít: gyere.
Mily csacsiság, mily oktalan,
Mily borzasztó boldogtalan.
Ajk ajk felé virít: gyere.
Mily csacsiság, mily oktalan,
Mily borzasztó boldogtalan.
Oh lefogott karmos
kacsók,
Oh csucsorított csacska csók,
Oh elrévült csókízü szók,
Fulladt, borúlt, vak, néma csók.
Oh csucsorított csacska csók,
Oh elrévült csókízü szók,
Fulladt, borúlt, vak, néma csók.
Oh rózsázás,
szőllőszedés,
Szenvedélyes szép szenvedés,
Mézes-mázos marakodás,
Oh túlvilági hasadás.
Szenvedélyes szép szenvedés,
Mézes-mázos marakodás,
Oh túlvilági hasadás.
Égő szirup, ízes
parázs,
Vidám, vadúlt, véres varázs,
Napnak langalló kelete,
Éji tengerek feneke.
Vidám, vadúlt, véres varázs,
Napnak langalló kelete,
Éji tengerek feneke.
Iny csikland, csíp, fog él,
gyulad,
Nyelven vonagló indulat,
Lehellet, sóhaj, hang elegy
Alélva csókkal összemegy.
Nyelven vonagló indulat,
Lehellet, sóhaj, hang elegy
Alélva csókkal összemegy.
Piros csók, csordúl, zeng,
ragyog,
Tűzcsengők, olvadt csillagok,
Oh fájó menny, boldog pokol,
A szívben száz szív bujdokol.
Tűzcsengők, olvadt csillagok,
Oh fájó menny, boldog pokol,
A szívben száz szív bujdokol.
Egymásba két-két szem
mered,
Bennről mosoly s halál ered,
Pillák lankadva lejtenek,
S elúsznak éjbe a szemek.
Bennről mosoly s halál ered,
Pillák lankadva lejtenek,
S elúsznak éjbe a szemek.
De kár a csókért
istenem,
Mert itt volt, itt van idelenn,
Világ világra föllehel
S bolond sikolylyal kapja el.
Mert itt volt, itt van idelenn,
Világ világra föllehel
S bolond sikolylyal kapja el.
Csók, csókolnám papirra,
csók,
Csak nem fogadnak szót a szók,
Egy más világra elviszem,
Ott elmondom majd, azt hiszem.
Csak nem fogadnak szót a szók,
Egy más világra elviszem,
Ott elmondom majd, azt hiszem.
Jó vón mint felhő
lengeni,
Mint égitest kerengeni,
Mint angyalarc merengeni,
Mint kagyló zengni, zengeni.
Mint égitest kerengeni,
Mint angyalarc merengeni,
Mint kagyló zengni, zengeni.
Oh szállni, szállni, szállni
csak,
Mint halvány álommadarak,
Tűnni mint árnyék mely nem él,
Itt járni mindig mint a szél.
Mint halvány álommadarak,
Tűnni mint árnyék mely nem él,
Itt járni mindig mint a szél.
Csak lenni mint egy szem
homok.
Kit érnek hullámostromok,
Kit szél gázol, gyermek kever,
Ki mégis a parton hever.
Kit érnek hullámostromok,
Kit szél gázol, gyermek kever,
Ki mégis a parton hever.
Nem tudom, év, év, év
halad,
Ő itt marad az ég alatt,
Felcsillan mert süti a nap
S az óceánnál boldogabb.
Ő itt marad az ég alatt,
Felcsillan mert süti a nap
S az óceánnál boldogabb.