WeRead Powered by ReaderPub
Emil, vagy a nevelésről cover

Emil, vagy a nevelésről

Chapter 2: A FORDÍTÓ ELŐSZAVA.
Open in WeRead

Explore more books like this:

About This Book

Az írás pedagógiai elveket és kísérleti nevelési programot ötvöz egy fiktív tanítvány nevelésén keresztül, részletesen bemutatva a gyermek fejlődési szakaszaira szabott módszereket. A szerző a természetes nevelést hangsúlyozza: tapasztalati tanulást, a társadalmi romlottság elleni védelmet, az erkölcsi érzék és önálló ítélet kialakítását. Tárgyalja az érzelmi és értelmi fejlődést, a vallásos és polgári nevelés helyét, valamint kritikát fogalmaz meg intézményi gyakorlatokkal szemben, miközben gyakorlati tanácsokat ad a nevelés lépéseire és céljaira.

A FORDÍTÓ ELŐSZAVA.

Rousseau Emil-jének ez a második magyar fordítása. Az első régi érdemes pædagogusunk, Füredi Ignácz műve, 1875-ben jelent meg s 1895-ben második kiadást ért. A maga kora színvonalán álló, gondos és minden elismerésre méltó munka volt ez s munkám közben sok tekintetben hasznát vettem én is. Ma azonban nem felel meg sem a mai irodalmi nyelv, sem a Rousseaura vonatkozó tudományos kutatások színvonalának s közben fordítója is, a ki egyedül illetékes lett volna a mai kornak megfelelő átdolgozására, meghalt. Ezért a Füredi-féle fordítás újabb kiadása helyett egészen új fordítás vált szükségessé s e munkával a kiadótársulat engem bizott meg.

A nagy és fáradságos munkát tőlem telhetőleg igyekeztem úgy elvégezni, hogy a lehető legjobb hasznát vehessék azok, a kiknek szánva van. Mivel nálunk túlnyomó részben olyanok olvassák az Emilt, a kik Rousseau pædagogiai nézeteiről akarnak tájékozódni, a fősúlyt Rousseau gondolatainak pontos és hű visszaadására vetettem, nemcsak abban, hogy sem hozzá nem adtam, sem el nem vettem semmit abból, a mit Rousseau mond, hanem abban is, hogy igyekeztem visszaadni az eredeti gondolatok szinét, egyéni vonásait is, hogy ne csak a puszta gondolat álljon az olvasó előtt, hanem az a mód is, a hogy Rousseau kimondotta. Ez természetesen nagy nehézséggel járt s a ki munkámat méltányosan akarja megitélni, annak figyelembe kell vennie ezt a nehézséget, nem különben azokat a nehézségeket is, melyeket maga a szöveg a magyar fordító elé állít.

Tájékoztató bevezetést írni a fordításhoz nem tartottam szükségesnek. A ki mégis szükségét érzi ilyen tájékozásnak, annak figyelmébe ajánlhatom Becker F. Ágost Rousseauról szóló füzetét az Olcsó Könyvtárban, a melyben megtalálhatja mindazt, a mire szüksége van.

Budapest, 1911 május 1.

Schöpflin Aladár.