WeRead Powered by ReaderPub
Fenn és lenn cover

Fenn és lenn

Chapter 36: KÉPJEGYZÉK.
Open in WeRead

About This Book

A regény egy vidéki mezőváros és környéke társadalmi képét tárja fel: a romos vár és távoli főúri lak a helyi, közvetlen hangulatú nyaralókkal és családi kertekkel áll kontrasztban. A szöveg apró jelenetekre, lakóközösségi szokásokra és mindennapi pillanatokra építve mutatja be a generációk közti távolságot, a birtokok elhanyagoltságát és a kisemberek intim örömeit; a múlt emlékei és a jelen apró örömei párhuzamosan rajzolódnak ki, miközben társadalmi ellentétek finom hullámai sejlenek fel.

KÉPJEGYZÉK.

  • 1. A titokzatos félhomályban egy kiszáradt szökőkút tritonjai fehérlenek 5
  • 2. A leány Attila lábaihoz dobta nagy szalmakalapját, kezeit fején összefonta és lassan ringatta magát bokáin 35
  • 3. Az urna talapzatához támaszkodott, figyelemmel szemlélve egy apró bogárkát, mely keztyűjén ült 43
  • 4. A leány a hintaszéken ült, míg barátja mögötte állott és lassan ringatta 50
  • 5. Széles vállú, karcsú alak volt – … óriás doggot vezetett 62
  • 6. A ludak gágogva rebbentek szét – a töltésről hirtelen felbukkanó lovas alak ugratott át fürdőhelyükön 80
  • 7. A grófnőt a magas korláton találta ülve, apró lábait himbálva, oldalán egy főhadnagy könyökölt 98
  • 8. Etel letelepedett a kerevetre, Attila a támlányra könyökölt 107
  • 9. Etel lángvörös arczczal, a legnagyobb undorral védekezett 130
  • 10. A föltünően csinos tánczosnő egyedül ült páholyában 155
  • 11. A grófot festői műhelyében találta 184
  • 12. Attila felegyenesedik és szólni kezd 201
  • 13. Az orvos hozzásietett, hogy támogassa, de a herczeg már lecsúszott a falon a hideg homokba 225
  • 14. A bárónő világos ruhát viselt; gyors léptekkel az ágyhoz sietett 253
  • 15. Attila nem láthatta arczát, de üde, fehér nyaka delejes erővel bilincselte le szemét 266