WeRead Powered by ReaderPub
Hagyományok (2. kötet) cover

Hagyományok (2. kötet)

Chapter 64: Találgatós mesék.
Open in WeRead

Explore more books like this:

About This Book

A kötet népi hagyományok és mondák gyűjteménye, amely egy helyi mesemondó előadásain alapuló meséket, mondákat és hiedelmeket foglal össze. Változatos műfajok szerint rendezett elbeszélések között találhatók tündérmesék, sárkány- és boszorkánytörténetek, furfangos tréfák, tolvaj- és óriámesetek, anekdoták Mátyás királyról, találgatós mesék és oktató példázatok. A bevezető a gyűjtés körülményeit és a mesemondó beszédjárását ismerteti; a kötet jegyzetekkel, magyarázatokkal és hiedelemgyűjteménnyel egészül ki, bemutatva a néphagyományok szerkezetét és regionális sajátosságait.

Találgatós mesék.

49. Emberek átmenetele a vízen.

Vôt ėgy embör mög két gyerök, a hároman vôtak száz kiló, de a csámasz nem bir többet ötven kilóná; a két gyerök is ötven kiló vôt, az embör is ötven kiló vôt; mongya, hogy möntek át ezök a Tiszán? (Először átmönt a két gyerök, az ėgyik viszszahozta a csámaszt, a gyerök ide át maratt, átmönt az öreg. Akkô viszszagyütt a gyerök, a ki oda vôt, asztán beleült a csámaszba emez a gyerök is, úgy möntek át.)


50. Állatok átmenetele a vízen.

Hogy ha vôna ėgy farkas, mög ėgy kecske mög ėgy fejkáposzta, hogy vinné át a Tiszán, hogy a farkas mög nė ögye a kecskét, a kecske mög a káposztát? (Először átvinném a kecskét, asztán átvinném a káposztát, akkor a kecskét viszszahoznám, akkor átvinném a farkast, legutoljára átvinném a kecskét.)


51. Rabszabadító.

Vôt ėgy fijú, az apja mög az anynya – mikor a gyermök kicsi vôt – rabságba esött. Mikor a gyermök főnyőtt, akkor szerette vôna, hogy az apja mög az anynya szabad lött vôna vele ėgygyütt. Elmönt ű az urakhon, hogy az apját, anynyát ereszszék szabadra! Asz monták az urak, hogy szabagyára eresztik, ha ojan példát mond, hogy űk ki nem birik tanáni. Akkor a gyerök elmönt haza és gondoskodott, hogy mit tugygyon föladni, hogy kiszabadujjon az apja mög az anynya? Akkor a gyerök először möglátott ėgy nagyon hasas tehenet, a ki pár nap mulva mögellik. Kihasitotta a hasát, kivötte belüle a bornyút oszt a bornyút lėvákta, mögfőszte paprikásnak és fölmönt a fára, a fának a tetejibe, ott ötte mög a bornyúpaprikást. A feje fölé fődet rakott, telerakta a kalapját főddel, a zsebibe pészt tött, mer valami kevés pészt is köllött fizetni, úgy ötte mög a paprikást. A gyerök ėgy idő várt viszszamönt, akkor atta föl az uraknak:

„Öttem főtet,
Nem világralöttet,
Főd alatt, fa tetejibe.
Apám, anyám zsebömbe,
Mögyök lelköt váltani“.

Ezön az urak soká töprénköttek, nem tutták mögfejteni, így osztán mögszabadult a gyeröknek az édösapja mög az édösanynya, akkor oszt a gyerök mögfejtötte az uraknak, (vagyis elmondta: mint bánt a hasas tehénnel, hogyan ette meg a paprikást és hogy a szülei megváltására szükséges pénz a zsebében van).