A jegyzetekben idézett művek jelelése.
A többször idézett műveket a szerző, vagy a gyüjtő, illetőleg a szerkesztőt-megbízó társaság, a folyóiratoknál pedig a folyóirat nevének dült betűkkel szedett részével idézem; ha a gyüjtő vagy a szerző különféle nevű műveit kell felemlítenem, akkor a neve mellett a később kiadású művei elnevezésének kezdőbetűit is dült betűkkel jelelem.
- Aarne Antti jeleléssel a F. F. Communications No. 5-ben Hamina 1911. megjelent Finnische Märchenvarianten Verzeichnis művét idézem.
- Abafi L.: Figyelője. Irodalomtörténeti közlöny, Budapest 1876–
- Dähnhardt Oskar: Natursagen 1907– Leipzig und Berlin.
- Dähnhardt O.: Schwänke aus aller Welt 1908. Leipzig und Berlin.
- Erdélyi J.: Népdalok és mondák, Pesten 1846–
- Ethnographia, Budapest 1889–
- 1001 éj. Die Erzählungen aus den Tausendeinnachten, Felix Paul Greve erschienen im Insel-Verlag zu Leipzig MDCCCCVII.
- F. F. Communications Helsinski 1911. Hamina 1911–
- Gaal Gy.: Magyar népmese-gyüjteménye, Pesten 1857–
- Gonzenbach L.: Sicilianische Märchen, Leipzig 1870.
- Grimm: Kinder und Hausmärchen, Berlin 1822.
- Hahn: Grichische und albanische Märchen, Leipzig 1864.
- Ipolyi kézirat-ban levő gyüjteménye.
- Istvánffy Gy.: Palóczmesék a fonóból, Liptó-Szt.-Miklós 1890.
- Jahn U.: Volksmärchen aus Pommern und Rügen, 1891. Norden und Leipzig.
- Jókai M.: A magyar nép élcze, népszerű kiadás, 72–73. szám, Budapest 1911.
- Katona L.: Irodalmi tanulmányai, Budapest 1912.
- Kálmány L.: Koszorúk az Alföld vadvirágaiból, Aradon 1877–
- Kálmány L.: Szeged népe, Aradon 1881–
- Kálmány L.: Világunk alakulásai, Szegeden 1893.
- Kisfaludy-Társaság: Magyar népköltési gyüjtemény, Pest 1872 –
- Köhler R.: Kleinere Schriften, Weimar 1898.
- Majláth J. gr.: Magyar regék, mondák és népmesék, Pest 1864.
- Merényi L.: Eredeti népmesék, Pest 1861.
- Merényi L.: Sajóvölgyi eredeti népmesék, Pest 1862.
- Merényi L.: Dunamelléki eredeti népmesék, Pest MDCCCLXIII.
- Munkácsi B.: Vogul népköltési gyüjtemény, Budapest 1892 –
- Papp Gy.: Palócz népköltemények, Sárospatak 1865.
- Róna–Sklarek: Ungarische Volksmärchen, Leipzig 1909.
- Sklarek E.: Ungarische Volksmärchen, Leipzig 1901.
- Strausz A.: Bolgár néphit, Budapest 1897.
- Tóth B.: A magyar anekdotakincs, Budapest 1901.
Ha a gyüjtemény nincsen megnevezve, csak a kötet száma van idézve, akkor a Hagyományok-gyüjtemény értendő alatta. A római számjegyek a kötetek számát jelelik, a füzetek arabszámmal vannak idézve. Rövidítve említem még:
- f. = füzet,
- – = folytatólag,
- j. = jegyzet,
- k. = kötet,
- l. = lap,
- m. = mese,
- sz. = szám,
- U. O. = ugyanott.
A zárójel közé tett sor: vagy a meséből van kifelejtve vagy a drasztikus, olykor sikamlós kifejezés szebb alakban való elmondása, mely ha nem a nyelvjárás nyelvén van, az enyém.