A Versekből
Bölcső előtt
Erre ringó, arra
ringó
Kicsi bimbó, rózsabimbó
Aludj fiam, édes –
Szívom ajkad rád omolva,
Mintha apád ajka volna,
Ez is olyan édes.
Kicsi bimbó, rózsabimbó
Aludj fiam, édes –
Szívom ajkad rád omolva,
Mintha apád ajka volna,
Ez is olyan édes.
Szőke pillád hogyha
lebben,
Ismerősöm a szemedben
Az a kék igézet:
Benne csillog már a színe,
Benne villog már a bűne,
Ahogy apád nézett.
Ismerősöm a szemedben
Az a kék igézet:
Benne csillog már a színe,
Benne villog már a bűne,
Ahogy apád nézett.
Fogsz-e, mint ő, széles
vállal,
Büszke fővel, biztos lábbal
E világon járni?
Síma szóval, józan ésszel,
Hideg szivvel, forró kézzel
Martalékra várni?
Büszke fővel, biztos lábbal
E világon járni?
Síma szóval, józan ésszel,
Hideg szivvel, forró kézzel
Martalékra várni?
Fogsz-e kérni, fogsz-e
ríni,
Esküvéssel istent híni,
Esdeni, szavalni,
Erre nézni, arra nézni,
Gyenge szívet megigézni,
Balga asszonyt csalni?
Esküvéssel istent híni,
Esdeni, szavalni,
Erre nézni, arra nézni,
Gyenge szívet megigézni,
Balga asszonyt csalni?
Mater Dolorosa
Csillag beragyogta világ
megváltóját,
Pásztorok elhozták a magok adóját,
Jöttek azonközben a három királyok:
Szomorúan nézett Mária reájok.
Szomorú sejtéssel teljes vala lelke,
Kicsi Jézuskáját karjára emelte,
Kis feje pihéjét simogatta félve,
Ugy zokogott, sirván, a csillagos éjbe.
Pásztorok elhozták a magok adóját,
Jöttek azonközben a három királyok:
Szomorúan nézett Mária reájok.
Szomorú sejtéssel teljes vala lelke,
Kicsi Jézuskáját karjára emelte,
Kis feje pihéjét simogatta félve,
Ugy zokogott, sirván, a csillagos éjbe.
“De hamar is jönnek eljegyezni
téged,
Alig hogy hallgattam első gügyögésed,
Édes anyád keblén alig tapad ajkad,
Máris a világnak féltő szeme rajtad.
Nem hagynak örülni, nem hagynak pihenni,
Sietsz a latornak megváltója lenni,
Várnak a vámosok, a halászok lesnek –
Alig hogy megjöttél, máris tovavisznek.
Alig hogy hallgattam első gügyögésed,
Édes anyád keblén alig tapad ajkad,
Máris a világnak féltő szeme rajtad.
Nem hagynak örülni, nem hagynak pihenni,
Sietsz a latornak megváltója lenni,
Várnak a vámosok, a halászok lesnek –
Alig hogy megjöttél, máris tovavisznek.
“Im, alom a párnád, bölcsőd ez
a jászol:
Sohse mosolyogsz majd és sohase játszol;
Hajladoz a pálma, nyilnak a virágok:
Te csak a koponyák köves utját járod;
Másnak erős borral habzik teli serleg:
A te poharad majd csak ürömmel tel meg,
S amikor más forró szerelemtől reszket:
Teneked ácsolják a hideg keresztet!
Sohse mosolyogsz majd és sohase játszol;
Hajladoz a pálma, nyilnak a virágok:
Te csak a koponyák köves utját járod;
Másnak erős borral habzik teli serleg:
A te poharad majd csak ürömmel tel meg,
S amikor más forró szerelemtől reszket:
Teneked ácsolják a hideg keresztet!
“A fiam mért lettél, én anya
mért lettem,
Hogyha, amit nyertem, máris elvesztettem?
Az enyim mért lettél, közibünk mért jöttél,
Hogyha nem embernek, istennek születtél?
Siető mentőre, rád a világ számol,
Csak édes anyádnak nem léssz soha gyámol,
Te adod, én adom világ büne árát –
Ebből az életből csak a halál vár rád!
Hogyha, amit nyertem, máris elvesztettem?
Az enyim mért lettél, közibünk mért jöttél,
Hogyha nem embernek, istennek születtél?
Siető mentőre, rád a világ számol,
Csak édes anyádnak nem léssz soha gyámol,
Te adod, én adom világ büne árát –
Ebből az életből csak a halál vár rád!
Szerelem
Ha te ugy szeretnél…
Nyugodatlan
szivvel
Párnádra omolva,
Se napod, sem éjed –
Nyugtod sohse volna,
Párnádra omolva,
Se napod, sem éjed –
Nyugtod sohse volna,
Fejed lehajolna
Csüggetegen, árván,
Mindig érttem sirnál,
Mindig engem várnál!
Csüggetegen, árván,
Mindig érttem sirnál,
Mindig engem várnál!