Kazán-tatár-mondatok.
(Bálint gyüjteménye után.)
Hogy mi történik faludban, azután a szomszéd faluban tudakozódjál; hogy mi történik házadnál, azt szomszédodtól kérdezd.
Az éhesnek haragja gonosz.
Evéstől senki sem hal meg.
Ne siess, mert elkésel.
A hol a ló hömpörög, ott szőrt hagy hátra.
Ne ostorozd a lovat, de unszold abrakkal.
Sok pálinkát igyál, de keveset részegeskedj.
Ha eltörik a kocsi, tüzelő fát ád, ha megdöglik az ökör, húst ád.
A ki lassan jár, utóléri a nyulat.
A ki lassan jár, messze jut; gyors lépés nem tart soká.
A kimondott szó, valamint a levágott kenyér, nem térnek vissza előbbi helyükre.
A halál elől még a pénz sem menthet meg.
A kutya ugat és a farkas nyugodtan folytatja útját.
Kinek nincs munkája, ennivalója sincs.
A ki két nyulra vadász egyszerre, egyet sem fog.
A nőknek hosszu a haja, de rövid az esze.
A kinek szánkáján ülsz, annak nótáját énekeld.
Ha a meny tésztát vág, a napának görbének tetszik a dolog.
A meny hasa a napának mindig nagynak látszik.
Nem minden nap jut a vajaskásából.
Ha egy napi utazásra kelsz, egy hétre való élelmiszerrel lásd el magadat.
A szem félénk, a kéz merész.
Isten mellőzésével, ne meneküljünk a császárhoz.
A jó hirnév többet ér a vagyonnál.
Inkább a gazdagnak szolgája, mint a szegénynek fia.
Ha felfelé köpsz, saját orczádra hull vissza.
Véletlenül nem nő gabona.
A betegre szállnak a legyek.
A csuka elpusztúl, de fogai nem.
A bot erőt ád a csikónak.
A bolonddal nem jó sem találni, sem osztozni.
A menyegző után a bot következik.
A türelmes tür, a türelmetlen panaszkodik.
A vak tyúknak a kutyazab is búzának tetszik.
Az egészséges fej, mindig talál sapkát.
Ha édes is a méz, még sem harapunk az ujunkba.
Egy lóra nem raknak két szerszámot.
Az öt ujból, mindig egyenlően fáj, akár melyik-e – be harapsz.
Ma »kedves testvér«, holnap maró »foghagyma« holnapután »kutyakölyök.«
A feldicsért leány násznapján csuffá válik.
A juhtól gyapjut, az embertől adót nyernek.
A jóllakott kutya megharapja urát.