21.
Debreczeni zöld leveles
csárda,
Benne mulat három öreg baka.
Egyiknek sincs pangnét az oldalán,
Szabadságra mennek ezek talán.
Benne mulat három öreg baka.
Egyiknek sincs pangnét az oldalán,
Szabadságra mennek ezek talán.
Arra jár a csendőrök
káplárja,
Megkérdezi: ki van a csárdába?
Feleli a korcsmárosné lánya!
Honvédbakák mennek szabadságra.
Megkérdezi: ki van a csárdába?
Feleli a korcsmárosné lánya!
Honvédbakák mennek szabadságra.
22.
De szeretnék a császárral
beszélni,
De még inkább szobájába belépni.
Megmondanám a császárnak magának:
Lányokat is sorozzon be huszárnak.
De még inkább szobájába belépni.
Megmondanám a császárnak magának:
Lányokat is sorozzon be huszárnak.
De a király azt irta a
levélbe:
Nem illik a csákó a lány fejébe,
Mert a lánynak, mert a lánynak szoknya kell,
Az aljára harminczhárom fodor kell.
Nem illik a csákó a lány fejébe,
Mert a lánynak, mert a lánynak szoknya kell,
Az aljára harminczhárom fodor kell.
23.
De szeretnék a Kossuthtal
beszélni,
De még jobban szobájában sétálni,
Megmondanám én a Kossuth Lajosnak,
Hány forint az adója a magyarnak.
De még jobban szobájában sétálni,
Megmondanám én a Kossuth Lajosnak,
Hány forint az adója a magyarnak.
De szeretnék a császárral
beszélni,
De még jobban szobájában sétálni,
Megmondanám én a Ferencz Józsefnek,
Ne hordja el a magyar legényeket.
De még jobban szobájában sétálni,
Megmondanám én a Ferencz Józsefnek,
Ne hordja el a magyar legényeket.
24.
Édes anyám, édes
anyám,
Készitsd el a fehér ruhám!
Most indulok olyan útra,
Kiről többet ne várj vissza.
Készitsd el a fehér ruhám!
Most indulok olyan útra,
Kiről többet ne várj vissza.
Amottan jön egy
katona,
Még azt mondják, atyámfia;
Hogy ne volna atyámfia,
Mikor édes hazám fia!
Még azt mondják, atyámfia;
Hogy ne volna atyámfia,
Mikor édes hazám fia!
25.
Édes anyám, ha
feljön,
Édes anyám, ha feljön Budára,
Nézzen fel a kaszárnya,
Nézzen fel a kaszárnya ablakára.
Ott lát engem komisz baka ruhába,
Göndör hajam rövidre,
Göndör hajam rövidre van levágva.
Édes anyám, ha feljön Budára,
Nézzen fel a kaszárnya,
Nézzen fel a kaszárnya ablakára.
Ott lát engem komisz baka ruhába,
Göndör hajam rövidre,
Göndör hajam rövidre van levágva.
Édes anyám, ha
feljön,
Édes anyám, ha feljön Budára,
Nézzen fel az áristom,
Nézzen fel az áristom ablakára.
Ott lát engem a priccsen megvasalva!
Nem csodálnám, ha szive,
Nem csodálnám ha szive meghasadna.
Édes anyám, ha feljön Budára,
Nézzen fel az áristom,
Nézzen fel az áristom ablakára.
Ott lát engem a priccsen megvasalva!
Nem csodálnám, ha szive,
Nem csodálnám ha szive meghasadna.
26.
Édes anyám, hol van az az édes
téj,
Amelyiken katonának neveltél?
Adtad volna azt a kicsi macskának,
S ne neveltél volna fel katonának.
Amelyiken katonának neveltél?
Adtad volna azt a kicsi macskának,
S ne neveltél volna fel katonának.
27.
Édes anyám, ki a baka, ha én
nem?
Ki füzi be a bakancsot, ha én nem?
Befüzöm a bakancsomat nyolcz ágra,
Összeütöm magyar huszár módjára.
Ki füzi be a bakancsot, ha én nem?
Befüzöm a bakancsomat nyolcz ágra,
Összeütöm magyar huszár módjára.
28.
Édesanyám mi zörög a
zsebébe?
Ha dió van, adjon nekem belőle;
Ugysem eszem sokáig a dióját,
Puczolom a Ferencz Jóska pej lovát.
Ha dió van, adjon nekem belőle;
Ugysem eszem sokáig a dióját,
Puczolom a Ferencz Jóska pej lovát.
29.
Édes anyám most küldött egy
levelet:
Gyere haza, édes fiam, ha lehet.
El is mennék, édes anyám, nem lehet,
Holnap reggel masérozunk, ugy lehet.
Gyere haza, édes fiam, ha lehet.
El is mennék, édes anyám, nem lehet,
Holnap reggel masérozunk, ugy lehet.
Ha kiállok a kaszárnya
elébe,
Feltekintek a csillagos nagy égre.
Jaj, istenem, merre van az én hazám?
Merre felé van az én édes anyám?…
Feltekintek a csillagos nagy égre.
Jaj, istenem, merre van az én hazám?
Merre felé van az én édes anyám?…
30.
Édes anyám nem lett
volna,
Katona sem lettem volna,
De még akkor beiratott,
Mikor bölcsőben ringatott.
Katona sem lettem volna,
De még akkor beiratott,
Mikor bölcsőben ringatott.
Édes anyám, édes
anyám,
Édes felnevelő dajkám!
Jobb lett volna kis koromba
Zártál volna koporsóba!
Édes felnevelő dajkám!
Jobb lett volna kis koromba
Zártál volna koporsóba!
31.
El akarnám a bakancsom
cserélni,
De már látom el kell aztat viselni;
Jaj de rövid az én bakancsom szára,
Esik a hó, fázik a lábam szára.
De már látom el kell aztat viselni;
Jaj de rövid az én bakancsom szára,
Esik a hó, fázik a lábam szára.
Hej a bunda, az a bunda, a
bunda –
Mikor ketten melegedtünk alatta;
Hej istenem! minek is jut eszembe, –
Tán azóta menyecske lett belőle!
Mikor ketten melegedtünk alatta;
Hej istenem! minek is jut eszembe, –
Tán azóta menyecske lett belőle!
32.
Elindulék a hazámból Gyöngyös
város felé,
Fél utamból visszanézék hazám felé.
Látom a nagy hegyeket,
Hogy siratnak engemet:
Arczczal vagyok leborulva,
Hazám felé fordulva!
Fél utamból visszanézék hazám felé.
Látom a nagy hegyeket,
Hogy siratnak engemet:
Arczczal vagyok leborulva,
Hazám felé fordulva!
Könnyes szemmel feltekinték a
nagy magas egekre,
Ott láték egy barna hollót, hazám felé repűlve;
Állj meg, holló, ha lehet,
Vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én édesemnek:
Ne sirasson engemet!
Ott láték egy barna hollót, hazám felé repűlve;
Állj meg, holló, ha lehet,
Vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én édesemnek:
Ne sirasson engemet!
33.
Elindult a gálya,
Lobog vitorlája,
Viszik a sok magyar huszárt
Talián-országba.
Lobog vitorlája,
Viszik a sok magyar huszárt
Talián-országba.
Zúgnak a
hullámok,
Sírnak a leányok,
Mert elmennek messze földre
A magyar huszárok.
Sírnak a leányok,
Mert elmennek messze földre
A magyar huszárok.
Ne sírjatok,
lányok!
A magyar huszárok
Nem vesznek el a csatába,
Vigyáz az ég rájok.
A magyar huszárok
Nem vesznek el a csatába,
Vigyáz az ég rájok.
Majd ha fecskék
jönnek,
Hogyha szüretölnek.
Majd az őszszel kedvesitek
Ujra visszajönnek!
Hogyha szüretölnek.
Majd az őszszel kedvesitek
Ujra visszajönnek!
34.
Elmennék én
katonának,
Csak kötéllel ne fognának,
Ugyan kinek volna kedve,
Gyöngyéletre erőtetve.
Csak kötéllel ne fognának,
Ugyan kinek volna kedve,
Gyöngyéletre erőtetve.
Komisz kenyerében nincs
só,
Huslevese csak néha jó,
Az jár mindennap számára:
Csillagot néz vacsorára.
Huslevese csak néha jó,
Az jár mindennap számára:
Csillagot néz vacsorára.
35.
Én Istenem, jaj de jó a
huszárnak,
A csizmáját kipucczolja magának,
Ballábát teszi a kengyelbe,
Maga pedig büszkén ül a nyeregbe.
A csizmáját kipucczolja magának,
Ballábát teszi a kengyelbe,
Maga pedig büszkén ül a nyeregbe.
És Istenem, jaj de rosz a
bakának,
A bakkancsát kipucczolja magának,
Bornyuját teszi a hátára,
Maga pedig térdig úszik a sárba.
A bakkancsát kipucczolja magának,
Bornyuját teszi a hátára,
Maga pedig térdig úszik a sárba.
36.
Esik a fergeteg,
Ázik a köpönyeg, –
Eressz be hát, csárdás kis angyalom,
Mert megvesz a hideg.
Ázik a köpönyeg, –
Eressz be hát, csárdás kis angyalom,
Mert megvesz a hideg.
Vagy a hideg
megvesz,
Vagy a fene megesz,
Kettő közül, csárdás kis angyalom,
Valamelyik meglesz.
Vagy a fene megesz,
Kettő közül, csárdás kis angyalom,
Valamelyik meglesz.
Könnyü neked,
rózsám,
A paplanos ágyba,
Hej de nehéz a szegény bakának
Térdig érő sárba!
A paplanos ágyba,
Hej de nehéz a szegény bakának
Térdig érő sárba!
37.
Szakítsd babám,
szakítsd!
Nekem bokrétába.
Jól illik az a bakának
Gyászos csákójába.
Nekem bokrétába.
Jól illik az a bakának
Gyászos csákójába.
38.
Ezerhétszáz
ötvenegyben
Katonaság tünt szememben,
Beállottam regementben,
A Prajczoknak seregiben.
Katonaság tünt szememben,
Beállottam regementben,
A Prajczoknak seregiben.
Sárga csizma, veres
nadrág,
Királynéról maradt jószág:
Mente helyett kabátod lesz,
Az is hátul hasitott lesz.
Királynéról maradt jószág:
Mente helyett kabátod lesz,
Az is hátul hasitott lesz.
Gyere pajtás
katonának,
Jó lesz dolgod, meg se bánod,
Négy krajczárod fizetésed,
Ha megiszod, – nem lesz pénzed.
Jó lesz dolgod, meg se bánod,
Négy krajczárod fizetésed,
Ha megiszod, – nem lesz pénzed.
Csizma helyett topányod
lesz
Az is elől hasitott lesz,
Azt gondolod minden úgy lesz,
De bizony még foltos is lesz.
Az is elől hasitott lesz,
Azt gondolod minden úgy lesz,
De bizony még foltos is lesz.
Mert az isten az
katonát
Ugy bünteti mint rossz fiát;
Majd elvisznek a burkusra,
De nem a jó kvartélyokra.
Ugy bünteti mint rossz fiát;
Majd elvisznek a burkusra,
De nem a jó kvartélyokra.
Az istennek szent
angyala
Szálljon az én galambomra!
A katona isten fia,
De a paraszt csak mostoha.
Szálljon az én galambomra!
A katona isten fia,
De a paraszt csak mostoha.
Hajdu volnál:
szeretnélek,
Katona vagy: nem szeretlek,
Húzó-vonyó a te neved,
Akasztófa a te helyed.
Katona vagy: nem szeretlek,
Húzó-vonyó a te neved,
Akasztófa a te helyed.
Jól megbecsüld a
katonát,
Csinálj neki akasztófát,
Lábbal akaszd fel a káprált,
Utána a közkatonát!
Csinálj neki akasztófát,
Lábbal akaszd fel a káprált,
Utána a közkatonát!
39.
Felkötöm a
rézsarkantyúm,
Már én innét elmegyek,
Édes-kedves kis angyalom
A jó isten áldjon meg!
Adjon az ég oly szeretőt,
A ki téged el is vesz,
Mert mikor én házasodom,
Isten tudja, mikor lesz!
Már én innét elmegyek,
Édes-kedves kis angyalom
A jó isten áldjon meg!
Adjon az ég oly szeretőt,
A ki téged el is vesz,
Mert mikor én házasodom,
Isten tudja, mikor lesz!
40.
Ferencz Jóska
édesapám,
Felesége édesanyám,
Akkor fogadott fiának,
Mikor bevett katonának.
Felesége édesanyám,
Akkor fogadott fiának,
Mikor bevett katonának.
41.
Ferencz Jóska ha fölül a
lovára,
Visszagondol a rekruta korára,
Elkezdenek a könnyei hullani, –
De sokat kell a bakának szenvedni!
Visszagondol a rekruta korára,
Elkezdenek a könnyei hullani, –
De sokat kell a bakának szenvedni!
Ferencz Jóska aranyos
ládája,
Benne van a kis könyvem bezárva.
Majd kiadja aztat nemsokára.
Szeptembernek huszadik napjára.
Benne van a kis könyvem bezárva.
Majd kiadja aztat nemsokára.
Szeptembernek huszadik napjára.
Ferencz Jóska új zászlót
csináltatott,
Közepébe arany betűt rakatott,
Rózsafából csináltatta a nyelét,
Rávágatta öreg baka idejét.
Közepébe arany betűt rakatott,
Rózsafából csináltatta a nyelét,
Rávágatta öreg baka idejét.
Ferencz Jóska téli, nyári
pokrócza,
Három évig húzogattam magamra,
De már mostan kijutottam alóla,
Huzogassa az a bundás regruta.
Három évig húzogattam magamra,
De már mostan kijutottam alóla,
Huzogassa az a bundás regruta.
Én az éjjel azt az álmot
álmodtam,
Ferencz Jóskát komisz ruhába láttam.
Fényes kardját balfelére kötötte,
A fiait a csatába vezette.
Ferencz Jóskát komisz ruhába láttam.
Fényes kardját balfelére kötötte,
A fiait a csatába vezette.
Ferencz Jóska azt adta ki
parancsba:
Ágyúszóval ébresszenek hajnalba.
Szól az ágyú, ropognak a fegyverek,
Most válik el, mit ér a magyar gyerek?
Ágyúszóval ébresszenek hajnalba.
Szól az ágyú, ropognak a fegyverek,
Most válik el, mit ér a magyar gyerek?
42.
Ferencz Jóska mezitláb ment
sétálni,
Mert nem tudtak néki csizmát vasalni:
Kilencz kovács nem merte elvállalni,
Mert nem tudtak gyémánt patkót csinálni.
Mert nem tudtak néki csizmát vasalni:
Kilencz kovács nem merte elvállalni,
Mert nem tudtak gyémánt patkót csinálni.
Ferencz-József kiállott a
kapuba,
Ugy nézi, hogy masiroz a regruta,
Ki is adta mindjárást a parancsot:
Minden baka faszoljon uj bakancsot!
Ugy nézi, hogy masiroz a regruta,
Ki is adta mindjárást a parancsot:
Minden baka faszoljon uj bakancsot!
43.
Fiumei kikötőben van egy hadi
hajó,
Libeg rajta, lobog rajta nemzeti szin zászló.
Fujja a szél, fujja, haza felé fujja,
A kiszolgált öreg bakák
Haza mennek ujra.
Libeg rajta, lobog rajta nemzeti szin zászló.
Fujja a szél, fujja, haza felé fujja,
A kiszolgált öreg bakák
Haza mennek ujra.
44.
Fujdogál az októberi hideg
szél,
De sok legényt fú be Udvarhely felé.
De sok szőke, barna kis lány sirassa,
Három évig a babáját nem lássa.
De sok legényt fú be Udvarhely felé.
De sok szőke, barna kis lány sirassa,
Három évig a babáját nem lássa.
Ha még egyszer halvány csillag
lehetnék,
A világon jobban szertenézhetnék.
Választanék olyan igaz szeretőt,
Ki elvárja ezt a három esztendőt.
A világon jobban szertenézhetnék.
Választanék olyan igaz szeretőt,
Ki elvárja ezt a három esztendőt.
45.
Fúvom az éneket, de nem jó
kedvemből,
Fúvatja a bánat szomoru szivemből.
Fúvatja a bánat szomoru szivemből.
A fekete hattyu gyászt visel
magáért,
Én is azt viselek elhagyott babámért.
Én is azt viselek elhagyott babámért.
Szállj le hattyu, szállj le, a
fekete földre,
Hogy irjak levelet régi helységembe.
Hogy irjak levelet régi helységembe.
Egyiket apámnak, másikat
anyámnak,
Harmadikat irom elhagyott babámnak.
Harmadikat irom elhagyott babámnak.
Irom levelemet, nem adom
nevemet,
Jól tudod édesem, hogy’ hinak engemet.
Jól tudod édesem, hogy’ hinak engemet.
Irom levelemet, gyorsan
kezeimmel,
Le is pecsételem gyászos pecsétemmel.
Le is pecsételem gyászos pecsétemmel.
Irom levelemet szebeni
birónak,
Szebeni birónak, törvényszék fiának.
Szebeni birónak, törvényszék fiának.
46.
Galiczia
közepibe’
Hét kaszárnya egy végtibe,
Egybe huszár, másba zsandár,
A többibe bakancsos jár.
Hét kaszárnya egy végtibe,
Egybe huszár, másba zsandár,
A többibe bakancsos jár.
Odavitték a
rózsámat,
Legdrágábbik violámat,
Nyolcz keserves esztendeig
Talán haza sem eresztik.
Legdrágábbik violámat,
Nyolcz keserves esztendeig
Talán haza sem eresztik.
Csak legalább
levelemet
Küldhetném el, rózsám, neked!
Galiczia hetven posta,
A levelem nem ér oda!
Küldhetném el, rózsám, neked!
Galiczia hetven posta,
A levelem nem ér oda!
47.
Gyászba borul az egész
Balaton,
Jön az anglus a hires vasuton;
Százezer ágyu van a harcz mezején,
Igy hát rózsám katona leszek én.
Jön az anglus a hires vasuton;
Százezer ágyu van a harcz mezején,
Igy hát rózsám katona leszek én.
Nem hitted, hogy katona leszek
én,
Majd elhiszed, ha masirozok én;
Rezes csákó nyomja a fejemet,
Barna kis lány siratgat engemet.
Majd elhiszed, ha masirozok én;
Rezes csákó nyomja a fejemet,
Barna kis lány siratgat engemet.
48.
‚Gyere, pajtás,
katonának!‘
«Nem mék biz én, mert levágnak.»
‚Ha levágnak, feltámasztnak,
Téged tesznek kapitánynak.‘
«Nem mék biz én, mert levágnak.»
‚Ha levágnak, feltámasztnak,
Téged tesznek kapitánynak.‘
49.
Gyönge szeme van a
kukoriczának,
Gyönge szive van az édesanyámnak.
Gyönge szive fájdalmába meghasad,
Hogy a fia katonának benmarad.
Gyönge szive van az édesanyámnak.
Gyönge szive fájdalmába meghasad,
Hogy a fia katonának benmarad.
Édesanyám, én is katona
vagyok,
Nyiregyházi kaszárnyába hervadok.
Úgy hervadok, mint a fügefalevél,
Édes anyám, katonának neveltél.
Nyiregyházi kaszárnyába hervadok.
Úgy hervadok, mint a fügefalevél,
Édes anyám, katonának neveltél.
50.
Ha bemegyek a sorozó
szobába,
Ingem, gatyám levetem az asztalra.
Ingem, gatyám, ej, haj! leteszem az asztalra,
Könyes szemmel ugy nézek az urakra.
Ingem, gatyám levetem az asztalra.
Ingem, gatyám, ej, haj! leteszem az asztalra,
Könyes szemmel ugy nézek az urakra.
Ha kijövök a sorozó
szobából,
Könyeimet letörülöm orczámról.
Könyeimet, ej, haj! letörülöm orczámról.
Ugy búcsuzom el a gyönge rózsámtól.
Könyeimet letörülöm orczámról.
Könyeimet, ej, haj! letörülöm orczámról.
Ugy búcsuzom el a gyönge rózsámtól.
51.
Ha én aztat tudtam volna
előre,
Hogy keserű Ferencz József kenyere:
Elbujdostam volna
Még tíz éves koromba,
Hogy ne talált volna
A behivó czédula.
Hogy keserű Ferencz József kenyere:
Elbujdostam volna
Még tíz éves koromba,
Hogy ne talált volna
A behivó czédula.
52.
Ha felülök szürke
paripámra,
Bevágtatok Lengyelországába,
Visszanézek szép magyar hazámra,
Könyem csordul piros két orczámra.
Bevágtatok Lengyelországába,
Visszanézek szép magyar hazámra,
Könyem csordul piros két orczámra.
Ha majd Lengyelországba kell
mennem:
Hogy’ kell ott majd lengyel lányt ölelnem?
Ha ölelem: fájnak a karjaim,
Ha csókolom: hullnak a könyeim…
Hogy’ kell ott majd lengyel lányt ölelnem?
Ha ölelem: fájnak a karjaim,
Ha csókolom: hullnak a könyeim…
53.
Ha még egyszer husz esztendős
lehetnék
S a lányokban válogatást tehetnék:
Választanék olyan igaz szeretőt,
Ki elvárná ezt a három esztendőt.
S a lányokban válogatást tehetnék:
Választanék olyan igaz szeretőt,
Ki elvárná ezt a három esztendőt.
54.
Harangoznak a
toronyba,
Mégse megyek a templomba
Vasárnap,
Ne tarts engem pogánynak,
Nincsen a bakának vasárnap,
Sohasem volt, sohasem lesz
A bakának vasárnap,
Mégse megyek a templomba
Vasárnap,
Ne tarts engem pogánynak,
Nincsen a bakának vasárnap,
Sohasem volt, sohasem lesz
A bakának vasárnap,
Kis kertemben van egy
rózsa,
Annak neve bazsarózsa,
Ihajla!
Le is szakasztanám én,
Le is szakasztanám én,
Hervadj rózsa, bazsarózsa,
Már az enyém úgy sem lehetsz, te, soha!
Annak neve bazsarózsa,
Ihajla!
Le is szakasztanám én,
Le is szakasztanám én,
Hervadj rózsa, bazsarózsa,
Már az enyém úgy sem lehetsz, te, soha!
55.
Hazám, hazám, édes
hazám,
Bár csak határid láthatnám!
Látok füstöt, de csak alig
Hogy az égen sötétedik.
Bár csak határid láthatnám!
Látok füstöt, de csak alig
Hogy az égen sötétedik.
Felmegyek én egy nagy
hegyre,
Annak is a tetejére,
Onnan nézek hazám felé,
Édes anyám háza felé!
Annak is a tetejére,
Onnan nézek hazám felé,
Édes anyám háza felé!
56.
Házunk előtt mennek el a
huszárok,
Édes anyám, én is közéjök állok.
Én leszek az első század szakaszvezető,
Nem a világ ez a három esztendő!
Édes anyám, én is közéjök állok.
Én leszek az első század szakaszvezető,
Nem a világ ez a három esztendő!
57.
Hármat rikkantott
már,
Hármat rikkantott már,
A rigó, a rigó, a rigó,
Nem parancsol nékem,
Nem parancsol nékem
A biró, a biró, a biró,
Majd parancsol Ferencz József, a császár,
Kinek egzeczéroz,
Kinek szalutéroz
A baka, a tüzér, a huszár,
Hármat rikkantott már,
A rigó, a rigó, a rigó,
Nem parancsol nékem,
Nem parancsol nékem
A biró, a biró, a biró,
Majd parancsol Ferencz József, a császár,
Kinek egzeczéroz,
Kinek szalutéroz
A baka, a tüzér, a huszár,
Magas a
kaszárnya,
Magas a kaszárnya
Teteje, teteje, teteje, –
Német baka sétál,
Előtte, előtte, előtte.
Bárcsak egy kis magyar szót is hallanék,
Kitől a rózsámnak,
Kitől a babámnak
Izennék, izennék, izennék!
Magas a kaszárnya
Teteje, teteje, teteje, –
Német baka sétál,
Előtte, előtte, előtte.
Bárcsak egy kis magyar szót is hallanék,
Kitől a rózsámnak,
Kitől a babámnak
Izennék, izennék, izennék!
58.
Háromablakos ház
Minden ablakába
Fehér rózsa kitéve.
Lábamon a bakkancs,
Lábamon a bakkancs
Fényes feketére kefélve.
Minden ablakába
Fehér rózsa kitéve.
Lábamon a bakkancs,
Lábamon a bakkancs
Fényes feketére kefélve.
Fejemet a csákó,
Vállamat a puska,
Oldalamat az Überswung szorítja,
Napbarnitott arczom
Az én kis galambom
Minden este forró csókkal borítja.
Vállamat a puska,
Oldalamat az Überswung szorítja,
Napbarnitott arczom
Az én kis galambom
Minden este forró csókkal borítja.
59.
Hulldogál a
rózsalevél
Szegény huszár sok búval él,
Sokat busul, gondolkodik,
Sokat éhezik, szomjazik.
Szegény huszár sok búval él,
Sokat busul, gondolkodik,
Sokat éhezik, szomjazik.
Édes anyám, ha elgyün
kend,
Königgräcznél keressen kend,
Ott leszek egy nagy fa alatt,
Idegen föld hantja alatt.
Königgräcznél keressen kend,
Ott leszek egy nagy fa alatt,
Idegen föld hantja alatt.
60.
Huszár vagyok, édesanyám, nem
baka,
Mert a bornyú nem illik a hátamra,
Nem hordom én senki Riska
Tehenének a súlyát,
Huszár vagyok, kis angyalom,
Lovon járok tehozzád.
Mert a bornyú nem illik a hátamra,
Nem hordom én senki Riska
Tehenének a súlyát,
Huszár vagyok, kis angyalom,
Lovon járok tehozzád.
61.
Jaj de magas a kaszárnya
teteje,
Bús gerlicze fészket rakott fölötte.
Bús gerlicze szomorkodik párjáért,
De sok magyar szenved a hazájáért.
Bús gerlicze fészket rakott fölötte.
Bús gerlicze szomorkodik párjáért,
De sok magyar szenved a hazájáért.
Kimentem a burkus gránicz
szélire,
Föltekintek a csillagos egekre.
Jaj, istenem, merre van az én hazám?
Sirat-e még engem az édes anyám?
Föltekintek a csillagos egekre.
Jaj, istenem, merre van az én hazám?
Sirat-e még engem az édes anyám?
Burkus földjén a temető
kapuja,
A zászló is szomorún lobog rajta.
Szomoru szél hajtogatja levelit:
Édes anya mire szülte gyerekit!
A zászló is szomorún lobog rajta.
Szomoru szél hajtogatja levelit:
Édes anya mire szülte gyerekit!
62.
Jaj be magas hegyet
látok,
Katonának tett az átok.
Várj még biró, mert megbánod,
Pártában marad a lányod.
Katonának tett az átok.
Várj még biró, mert megbánod,
Pártában marad a lányod.
Ne vigadjon senki
azon,
Hogy hazámból masirozom,
Hull a zápor a nyomáson…
Ha ma rajtam, holnap máson!
Hogy hazámból masirozom,
Hull a zápor a nyomáson…
Ha ma rajtam, holnap máson!
63.
Jaj de nehéz a kis
lánytól
Egy-két csókot kapni!
Nagyon soká kell a lánynál
Egy-két csókra várni.
Egy-két csókot kapni!
Nagyon soká kell a lánynál
Egy-két csókra várni.
Annál könnyebb, annál
könnyebb
A szép menyecskének,
Ad az csókot egy-két szóra
A huszárlegénynek!
A szép menyecskének,
Ad az csókot egy-két szóra
A huszárlegénynek!
64.
Jaj de szennyes a kend inge,
gatyája,
Elszennyezte az aradi stokházba;
Mosd ki, rózsám, ingem gatyám fehérre,
Holnap visznek az agyitor elébe –
Elszennyezte az aradi stokházba;
Mosd ki, rózsám, ingem gatyám fehérre,
Holnap visznek az agyitor elébe –
Ha bevisznek az agyitor
házába,
Leborulok törvényszék asztalára,
Rablánczomat siralmasan zörgetem –
Jaj be bánom, hogy én katona lettem!
Leborulok törvényszék asztalára,
Rablánczomat siralmasan zörgetem –
Jaj be bánom, hogy én katona lettem!
Még azt mondja az agyitor
énnekem,
Hogy a hóhér veszi el az életem –
Trombitások három rufot fujjanak,
Jaj istenem! – holnap felakasztanak.
Hogy a hóhér veszi el az életem –
Trombitások három rufot fujjanak,
Jaj istenem! – holnap felakasztanak.
Édes anyám pénz van a kend
zsebébe;
Tartsa kend’ hát, hadd markoljak beléje,
Csináltatok abból egy szép koporsót,
Sárga szeggel, hat sorjával ráveretem a jaj-szót.
Tartsa kend’ hát, hadd markoljak beléje,
Csináltatok abból egy szép koporsót,
Sárga szeggel, hat sorjával ráveretem a jaj-szót.
65.
Jertek fiuk, kik egyszerre
rukkoltunk,
Komisz mondurt, mindent beabfirolunk;
Abfirolunk csákót, sapkát, egyebet,
Felejtsük el ezt a komisz életet.
Komisz mondurt, mindent beabfirolunk;
Abfirolunk csákót, sapkát, egyebet,
Felejtsük el ezt a komisz életet.
Kapitány úr kiadta a
parancsot,
Egybeliek vehetnek már kalapot.
Kalap mellé szabadságos virágot,
Hadd sirjanak Debreczenben a lányok.
Egybeliek vehetnek már kalapot.
Kalap mellé szabadságos virágot,
Hadd sirjanak Debreczenben a lányok.
66.
Kapitány úr, az Istenért, mit
csinál
Éjjel-nappal mindig mundért vizitál.
Vizitálja kapitány úr, – nem bánom,
Csak engemet szabadságra bocsásson.
Éjjel-nappal mindig mundért vizitál.
Vizitálja kapitány úr, – nem bánom,
Csak engemet szabadságra bocsásson.
67.
Kapitány úr azt mondja a
bakának:
Ejnye de szép babája van magának!
– Bizony vitéz kapitány úr, van nékem,
Nem is adnám oda semmi kincsér’ sem!
Ejnye de szép babája van magának!
– Bizony vitéz kapitány úr, van nékem,
Nem is adnám oda semmi kincsér’ sem!
– Add nekem a babád nem lesz
károdra,
Három csillagot kapsz a gallérodra.
– Köszönöm én, kapitány úr, ne adjon:
Rózsám szemében ragyog a csillagom!
Három csillagot kapsz a gallérodra.
– Köszönöm én, kapitány úr, ne adjon:
Rózsám szemében ragyog a csillagom!
68.
Kapitány úr csak az a
kérésem:
Engedje el évi büntetésem.
Olyan édes volt a babám csókja:
Nem hallgattam a takarodóra.
Engedje el évi büntetésem.
Olyan édes volt a babám csókja:
Nem hallgattam a takarodóra.
69.
Katonának vagyok
irva,
Föl is vagyok mundérozva,
Puska vagyon a vállamon.
Patrontás az oldalamon.
Föl is vagyok mundérozva,
Puska vagyon a vállamon.
Patrontás az oldalamon.
Ez az élet, igaz
élet,
Viczispánnal nem cserélek,
Ha azt mondják: jobbra nézzek,
Csak azért is balra nézek.
Viczispánnal nem cserélek,
Ha azt mondják: jobbra nézzek,
Csak azért is balra nézek.
70.
Katonának vagyok
irva,
Ki van a két szemem sirva,
Katonaságom se’ bánom,
Csak édes anyám sajnálom.
Ki van a két szemem sirva,
Katonaságom se’ bánom,
Csak édes anyám sajnálom.
71.
Katonaság az
életem,
Jobb vállamon a fegyverem.
Mikor én azt megzörgetem,
Egész világ sirat engem.
Jobb vállamon a fegyverem.
Mikor én azt megzörgetem,
Egész világ sirat engem.
Katonaság az
életem,
Komisz kenyér az ételem.
Én mikor azt megkóstolom,
Könnyeimmel meg is sózom.
Komisz kenyér az ételem.
Én mikor azt megkóstolom,
Könnyeimmel meg is sózom.
72.
Kedves rózsám virágos kis
kertje
Rozmarinttal körül van ültetve,
Rozmarintszál, bazsa rózsa-levél,
Látom én már, hogy a másé levél.
Rozmarinttal körül van ültetve,
Rozmarintszál, bazsa rózsa-levél,
Látom én már, hogy a másé levél.
Megérik a szőlő nem
sokára,
Árván marad a töve utána,
Te is árván maradsz szép angyalom,
Most már nekem el kell masiroznom.
Árván marad a töve utána,
Te is árván maradsz szép angyalom,
Most már nekem el kell masiroznom.
Magasan jár a csillag az
égen,
Ki könyörül a szegény legényen
Elpanaszlom búmat egy madárnak,
Kiénekli az egész világnak.
Ki könyörül a szegény legényen
Elpanaszlom búmat egy madárnak,
Kiénekli az egész világnak.
73.
Kék asztalom, zöld
abroszom,
Katona az én galambom,
Ugy megballag Szeged felé,
Szint’ ugy fáj a szivem belé.
Katona az én galambom,
Ugy megballag Szeged felé,
Szint’ ugy fáj a szivem belé.
74.
Kék ruhába gyün a porosz
hadsereg,
Szól az ágyú, még a fák is rengenek,
Szól az ágyu, ropognak a fegyverek,
Most tudni meg: kik a magyar tüzérek?
Szól az ágyú, még a fák is rengenek,
Szól az ágyu, ropognak a fegyverek,
Most tudni meg: kik a magyar tüzérek?
A csillagok fekete gyászt
viselnek,
A tüzérek mind istenhez készülnek,
Srapnel-golyó hasítja a levegőt,
A sok baka beborítja a mezőt.
A tüzérek mind istenhez készülnek,
Srapnel-golyó hasítja a levegőt,
A sok baka beborítja a mezőt.
Már én többet nem irhatok
levelet:
Porosz golyó elhordta a kezemet,
Ird meg, pajtás, az én édes anyámnak:
Ne várja már több levelét fiának.
Porosz golyó elhordta a kezemet,
Ird meg, pajtás, az én édes anyámnak:
Ne várja már több levelét fiának.
Józsefstadtnál megszólalt már
a harang,
Most temetnek három ezer szép magyart,
Fejük fölött márványkőre van vágva:
Magyar tüzér legelső a csatába!
Most temetnek három ezer szép magyart,
Fejük fölött márványkőre van vágva:
Magyar tüzér legelső a csatába!
75.
Kértem a
kapitányt:
Adjon pej paripát,
Ugy viselem gondját
Soh’se látja kárát.
Adjon pej paripát,
Ugy viselem gondját
Soh’se látja kárát.
Közibe vezetett
Száz remonda lónak,
Megálltam faránál
Egy kurta csikónak.
Száz remonda lónak,
Megálltam faránál
Egy kurta csikónak.
Ez lesz jó, ez lesz
jó,
Ez a kurta csikó,
Ez a kurta csikó
Huszár alá való!
Ez a kurta csikó,
Ez a kurta csikó
Huszár alá való!
76.
77.
Kis kalapom darutollas,
virágos,
Ha felteszem, jaj de nagyon betyáros!
Most vettem az elmult vásár elején,
Reng a virág, reng a virág
Kis kalapom tetején.
Ha felteszem, jaj de nagyon betyáros!
Most vettem az elmult vásár elején,
Reng a virág, reng a virág
Kis kalapom tetején.
Kis kalapom felakasztom a
szegre,
Három évig nem teszem a fejembe,
Viselem a Ferencz-József csákóját,
Három évig, kis angyalom,
Nem öleljük meg egymást.
Három évig nem teszem a fejembe,
Viselem a Ferencz-József csákóját,
Három évig, kis angyalom,
Nem öleljük meg egymást.
Kis pej lovam nem szereti a
zabot,
Kis korában az árpára rá szokott,
A galambom szoktatta az árpára,
Engem pedig, engem pedig
Az ő édes csókjára.
Kis korában az árpára rá szokott,
A galambom szoktatta az árpára,
Engem pedig, engem pedig
Az ő édes csókjára.
78.
Kis pejlovam megérdemli a
zabot,
Kétszer körülfutta Magyarországot,
Háromszor is körülfutotta volna,
Ha a császár több zabot adott volna.
Megizenem a császárnak magyarul,
Hogy ne bánjon a magyarral czudarul,
Tartsa meg a fogadását, mert ha nem –
Valamennyi szentje van, mind leverem!
Kétszer körülfutta Magyarországot,
Háromszor is körülfutotta volna,
Ha a császár több zabot adott volna.
Megizenem a császárnak magyarul,
Hogy ne bánjon a magyarral czudarul,
Tartsa meg a fogadását, mert ha nem –
Valamennyi szentje van, mind leverem!
79.
Ki van az én rózsám
képe
A templomba rajzolva,
Érted vagyok, kedves rózsám
Katonának kiirva.
Érted élek, halok is,
Ha felakasztanak is,
Érted rózsám, a mig élek,
Fekete gyászt viselek.
A templomba rajzolva,
Érted vagyok, kedves rózsám
Katonának kiirva.
Érted élek, halok is,
Ha felakasztanak is,
Érted rózsám, a mig élek,
Fekete gyászt viselek.
Kiindultam a
hazámból
Nagy Olaszország felé,
Fél utamból visszanéztem
A kedves hazám felé.
Látom a nagy hegyeket,
Kik siratnak engemet,
Arczczal vagyok leborulva,
Hazám felé fordulva!
Nagy Olaszország felé,
Fél utamból visszanéztem
A kedves hazám felé.
Látom a nagy hegyeket,
Kik siratnak engemet,
Arczczal vagyok leborulva,
Hazám felé fordulva!
Könnyes szemmel
feltekintek
A nagy magas egekre,
Ott látok egy kis madárkát
Hazám felé repülve.
Szállj le madár, ha lehet,
Vidd el ezt a levelet!
Mondd meg az én angyalomnak:
Ne sirasson engemet!
A nagy magas egekre,
Ott látok egy kis madárkát
Hazám felé repülve.
Szállj le madár, ha lehet,
Vidd el ezt a levelet!
Mondd meg az én angyalomnak:
Ne sirasson engemet!
80.
Korond között
nevelkedtem,
Ne, te, ne!
Jaj de fene legény lettem,
Ne, te, ne!
A parajdi bányász lányok,
Nem is nézek én reájok,
Ne, te, ne, te, ne, te, ne!
Ne, te, ne!
Jaj de fene legény lettem,
Ne, te, ne!
A parajdi bányász lányok,
Nem is nézek én reájok,
Ne, te, ne, te, ne, te, ne!
Visznek engem
katonának,
Ne, te, ne!
A németek kutyájának,
Ne, te, ne!
Borju nyomja a vállamat,
Más öleli a rózsámat,
Ne, te, ne, te, ne, te, ne!
Ne, te, ne!
A németek kutyájának,
Ne, te, ne!
Borju nyomja a vállamat,
Más öleli a rózsámat,
Ne, te, ne, te, ne, te, ne!
81.
Kossuth Lajos azt
izente,
Hibázik a regimentje,
Ha hibázik kettő, három
Lesz helyette tizenhárom.
Éljen a magyar.
Hibázik a regimentje,
Ha hibázik kettő, három
Lesz helyette tizenhárom.
Éljen a magyar.
Kossuth Lajos azt
izente,
Nincsen elég regimentje,
Ha még egyszer azt izeni,
Mindnyájunknak el kell menni.
Éljen a magyar.
Nincsen elég regimentje,
Ha még egyszer azt izeni,
Mindnyájunknak el kell menni.
Éljen a magyar.
Kossuth Lajos
iródeák,
Nem kell neki gyertyavilág.
Megirja ő a levelet
A ragyogó csillag mellett,
Éljen a magyar.
Nem kell neki gyertyavilág.
Megirja ő a levelet
A ragyogó csillag mellett,
Éljen a magyar.