Michelangelo élete

I. Michelangelo iratai.

A. – Költemények.

Rime di Michelagnolo Buonarroti raccolte da Michelagnolo suo nipote, Firenze, Giunti, 1623.

(Michelangelo összes költeményeinek első – fogyatékos – kiadása, dédöccsétől, az ifjabb Michelangelótól).

Le Rime di M. A. B. cavate dagli autografi e pubblicate da Cesare Guasti, Firenze 1863.

(A költeményeknek első, valóban történeti jellegű kiadása).

Die Dichtungen des Michelagniolo Buonarroti, herausgegeben und mit kritischem Apparate versehen von Dr. Carl Frey, Professor der neueren Kunstgeschichte an der Universität Berlin. Mit einer Porträtradlerung von Albert Krüger und einer Heliographie nach Francesco da Hollanda. – Berlin, G. Grote 1897.

(Mintaszerű, egyedül pontos és teljes kiadás, csudálatraméltó filologiai és történeti kommentárral, Michelangelóhoz intézett költemények szemelvényével, időrendi táblázattal a költeményekre vonatkozó levelek kivonataival, betűrendes mutatóval).

B. – Levelek.

Le Lettere di Michelangelo Buonarroti, pubblicate coi Ricordi ed i Contratti artistici per cura di Gaetano Milanesi. Firenze, Le Monnier, 1875. (Lettere di M. B. Con prefazione di G. Papini, Lanciano, B. Carabba, 1910. – A fordító.)

II. Michelangelo életére vonatkozó művek.

A. – Egykorú iratok.

Giorgio Vasari: Vite degli architetti, pittori e scultori, 1550. (első kiadás); – 1568. (második kiadás).

Ascanio Condivi: Vita di Michelangelo Buonarroti Róma, Antonio Blado, 1553.

Francisco d’Ollanda: Vier Gespräche über die Malerei, geführt zu Rom 1538 (Quellenschriften für Kunstgeschichte und Kunsttechnik, új sorozat IX. kötet). Szövegkiadás német fordítással bő magyarázattal Joaquim de Vasconcellostól. Bécs, 1899. (V. ö. Éber László: Művészettörténeti olvasmányok, Budapest, 1909, 122. lap. – A fordító.) – Francia fordítás Les Arts en Portugalban gróf Raczynski A.-tól. Páris, Renouard, 1846.

Donato Giannotti: Dialoghi de’giorni che Dante consumò nel cercare l’Inferno e’l Purgatorio, 1545-ből, első kiadás Firenze, 1859.

Paolo Giovio: Michaelis Angeli Vita, először kiadta Tiraboschi: Stor’a della letteratura italiana, IX. kötet, Modena, 1781.

Benvenuto Celini: La Vita, – iródott 1559 és 1562 között, első kiadás Nápoly, 1728.

Benedetto Varchi: Orazione funerale recitata nelle esequie di Michelangelo Buonarroti, Firenze. Giunti, 1564.

Francesco Berni: Opere burlesche, Firenze, Giunti, 1548.

Les Correspondants de Michel-Ange: l. Sebastiano del Piombo, – texte italien publié pour la première fois par Gaetano Milanesi avec traduction française de A. le Pileur, Paris, Librairie de l’Art, 1890.

Sammlung ausgewählter Biographien Vasaris, herausgegeben von Carl Frey, – II. kötet, Le vite di Michelangelo Buonarroti. (Michelangelo valamennyi egykorú életrajzának kritikai kiadása.)

Giovanni Gaye: Carteggio inedito d’artisti dei secoli XIV, XV, XVI. Firenze, 1840.

Daelli: Carte Michelangiolesche inedite. Milano, 1865.

Sammlung ausgewählter Briefe an Michelangelo Buonarroti, herausgegeben von Carl Frey. Berlin, 1899.

B. – Ujabb művek.

Richard Duppa: The life and literary works of M. B. (London, 1806, 1807).

Quatremère de Quincy: Histoire de la vie et des ouvrages de M. B. (Páris, 1835).

Hermann Grimm: Das Leben Michelangelos, első kiadás Hannover 1860, hetedik illusztrált kiadás 1900.

Aurelio Gotti: Vita di M. B. Firenze 1875.

L’Oeuvre et la Vie de Michel-Ange, dessinateur sculpteur, peintre, architecte et poète, par MM. Charles Blanc, E. Guillaume, Paul Mantz, Charles Garnier, Mézières, A. de Montaiglon, G. Duplessis et Louis Gonze. Paris, Gazette des Beaux-Arts, 1876.

C. Heath Wilson: Life and works of M. B. London 1876.

Anton Springer: Raffael und Michelangelo, Lipcse 1878.

Ludwig von Scheffler: Michelangelo, eine Renaissance-Studie, Altenburg 1892.

John Addington Symonds: The Sonnets of M. B. and Campanella. London 1878.

John Addington Symonds: The lite of M. B. London 1893.

Carl Justi: Michelangelo. Lipcse 1900.

(Carl Justi; Michelangelo, neue Beiträge, u. o. 1909. – A fordító).

Corrado Ricci: Michelangelo, Firenze, 1901.

(Meller Simon: Michelangelo. Budapest, 1903. – A fordító.)

Ernst Steinmann: Die sixtinische Kapelle II. köt. München, Bruckmann 1905. (Michelangelo és Vittoria Colonna ikonografiájára nézve).

(Ernst Steinmann: Das Geheimnis der Medici-Gräber, Lipcse, 1907.

Mackowsky: Michelagniolo. Berlin, 1908.

Heinr. Brockhaus: M. und die Medici-Capelle, Lipcse, 1909.

Frey: Michelagniolo Buonarroti, I. Berlin, 1907. – A fordító).

Dr. Paul Garnault: Les Portraits de Michel-Ange, Paris 1913.

Henry Thode: Michelangelo und das Ende der Renaissance. Berlin, Grote, I. köt. 1902, II. köt. 1903, III. köt. 1912. IV. és V. köt. Kritische Untersuchungen über Michelangelos Werke, 1908.

(Ez a jelentékeny mű a legfontosabb eddigi kisérlet Michelangelonak és korának pszichologiai és filozófiai szempontból való tárgyalására. Nem tekintve a benne kísértő fura és fantasztikus wagnerizmust, sajnálatos az elvont kategóriákkal és skolasztikus felosztásokkal való visszaélés, mert azok inkább elhomályosítják, mint megvilágítják a tárgyat és még fokozzák a túlzsúfolt kompozició rendetlenségét. – De e könyvek gazdagok gondolatokban és rendkivül sok adatot tartalmaznak. Bőven merítettem belőlük, ugyszintén Carl Frey csudálatraméltó kiadásaiból és tanulmányaiból is).

III. – Vittoria Colonna.

Rime, első kiadás Parma 1538; – második kiadás 1539; – con giunta di XVI Sonetti Spirituali, 1539; – con giunta di XXIV Sonetti Spirituali, e Trionfo della Croce, Velence 1544; – sok kiadás a XVI. században.

Carteggio, kiad. Erm. Ferrero és Gius. Müller, Torino, Torchi, 1892 (Vittorio Colonnának és a hozzá intézett leveleknek gyűjteménye és életére vonatkozó kútfők, köztük a Vita di Vittoria Colonna, Filonico Alicarnasseo-tól).

Lettere inedite, kiad. Salza, Firenze 1898.

II codice delle rime di V. C. appartenente a Margherita, regina di Navarra, scoperto ed illustrato da D. Tordi, Pistoja 1900.

Henry Roscoe: V. C., her life and poems. London. 1868.

Giuseppe Campori: V. C. (Atti e Memorie delle R. R. Deputazioni di Stonia Patria per le prov. dell’ Emilia, III. köt. Modena, 1878).

Alfred von Reumont: Vittoria Colonna, Freiburg 1881, olaszra ford. Müller és Ferrero, Torino 1892.

Alessandro Luzio: Victoria Colonna (Rivista Storica Mantovana, I. köt. Mantova 1885.)

(F. X. Kraus: Vittoria Colonna. Essays, Berlin 1896.

Joh. Wyss: Vittoria Colonna. Leben – Wirken – Werke, Frauenfeld, 1916. – A fordító).