ÁBRIS GRÓF.
(Gróf Gyürky Ábrahám. Született 1837-ben, meghalt 1901-ben. – Nemzetsége. – Egyénisége.)
Nagy családnak országosan ismert nevü tagját temették ma a temes-gyarmathai temetőbe. Az elhunytnak legközelebbi rokonai is nagy számban élnek. De Temes-Gyarmathától s a régi Bánáttól messze élnek a felvidéki vármegyékben s itt a fővárosban. A halál hirtelen jött, a temetésen az összes rokonság ott nem lehetett.
A Gyürky-család a 17-ik század elején kezdett a nógrádi köznemesség kebeléből kiemelkedni. Az első Gyürky kedvelt embere volt gróf Forgách Zsigmond nádornak s gyermekeinek. A nádor első felesége Losonczy Katalin volt, nem a Hunyadiak korabeli nagy Losonczy-nemzetségből, hanem valamely kisebb nemesi ágazatból, mely országos hirre nem emelkedett s azóta ki is halt. E Katalin asszonynyal volt valami rokonságban az első Gyürky, ki aztán e réven jól érezte magát a nádor udvarában.
E Gyürkynek a fia volt Gyürky István, az első szerző. A primus aquisitor, mint hajdan Verbőczy idejében mondták. A nádor fia gróf Forgách Ádám jobb módban akarta látni az anyai rokont s azért adományozott neki pro fidelibus servitiis, hűséges szolgálataiért Losoncz városában egy nagy nemesi kuriát, és pedig valószinüleg azt, melyet apja Losonczy Katalinnal kapott. Ez időtől kezdve használják a Gyürkyek a losonczi nemesi előnevet. Ezt az ajándékozást királyi jóváhagyással is megerősitették, valamint a losonczi nemesi előnevet is. Ez történt 1634-ben. Gróf Forgách Ádám akkor még fiatal ember volt; alig 33 éves, de már akkor is magister cubicularius volt az udvarnál s Szécsény várának főkapitánya.
A Gyürky-család protestáns volt, még pedig kálvinista. A Forgách-grófok lassanként áttértek a katholikus vallásra, de a Gyürkyek nyakas kálvinisták maradtak. Nem csoda tehát, ha a primus aquisitor Gyürkynek unokái kuruczokká lettek.
Két Gyürky tünt ki Thököly Imre kurucz király függetlenségi harczában. Az egyik: Pál; – a másik: Ferencz.
Pál Nógrádmegye főjegyzője volt s a zivataros időkben főgondja a megyei levéltár megőrzése volt. A megyei levéltárat a jól megerősitett füleki várban helyezték el, a melyben Koháry István volt a várkapitány. Bizony itt sok veszedelem fenyegette a levéltárat az ostrom alatt s a főjegyző itt nem őrizhette azt, minthogy nem biztak jó labanczságában s Koháry a várba be sem eresztette e miatt. Pál ekkor egyenesen a kuruczokhoz állott s Gács várának őrségét is Thököly zászlói alá téritette. A bukás után vasba verték Pál urat s a vármegye levéltárát is keresték rajta, de e vád alól fényesen menekülhetett, mivel hogy Koháry István elismerte, hogy a levéltár őrzésében ő akadályozta meg.
Gyürky István főszolgabirája volt Nógrád vármegyének s járását Thököly részére ültette lóra. Szerencséjére unokatestvérje István alispán lett a bukás után s e miatt ő is megmenekült Karaffa és Kollonics vérebeitől s jézsuitáitól.
Részt vettek Rákóczi szabadságharczaiban is. A terennei kastély ereklyéi közt még csak néhány évvel ezelőtt is meg volt egy szép selyem kurucz zászló, a Gyürky-család czimerével, melyet Rákóczi tárogatóinak üde szellője lobogtatott.
A nemzeti nagy aléltság és kórságos béke korszakában birtokszerzés után láttak a Gyürkyek.
Gyürky István, Ábrahám grófnak ősapja 1726-ban magszakadás czimén megkapja Sóshartyánt és Kotyháza pusztát. Tizenhat év mulva pedig 1742-ben gróf Forgách II. Ádám fiaitól János, Ferencz, József és Ignácz testvérektől megszerzi Utas-, Vásáros- és Kis-Terennét s Kalapád pusztát s ezzel kikerekiti a Terennei urodalmat a Mátra egyik ágának nyugoti oldalán közel harminczezer holdból. Nagy része természetesen erdő és legelő.
Ez Istvánnak dédunokája Gyürky Pál, a kit még a ma élők is sokan ismertek, mert csak 1860 körül halt meg itt Budapesten, szintén nagy szerző volt.
E Pál volt apja a most elhalt Ábrahámnak.
Pál 1780 körül született. 1803-ban már aljegyző volt Nógrád vármegyénél, 1806-ban főbiró, azután főjegyző, másod alispán, első alispán s utóbb Krassó vármegye főispánja. 1809-ben a francziák ellen maga is inzurgens, saját költségén állit és szerel fel egy szakasz inzurgenst, önkényt ád a hadi költségekhez háromezer ezüst forintot, kétezer mérő rozsot és kétezer mérő zabot.
Megszerzi a gróf Rhádayaktól Nógrádban a ludányi uradalmat s a bánáti birtokok nagy részét. Az ország köznemesei közt alig volt gazdagabb ember, mint ő. Volt vagy ötvenezer hold földje. Csak Festetich Antal, Szentgyörgyi Horváth, ittebei Kiss s még alig egy-két köznemesi család közelitette meg a birtokok terjedelmében.
Sok dévaj megjegyzésre szolgáltatott okot országos körökben a család élete.
Első neje Bay Francziska volt, baji és ludányi Bay Ferencz szeptemvirnek s Fáy Ilonának leánya. Csaknem minden évben született tőle gyermeke, de mind leány. Öt leánya ért nagy kort: Fáni, Lujza, Petronella, Teréz és Erzse. Minden szülés előtt fogadott, hogy fia lesz s minden fogadását elvesztette. Az igaz, hogy feleségének is csak leánytestvérei voltak.
Mikor első neje meghalt: sietett ujra megnősülni. Elvette Kapivári Kapy Józsefnek s Szent-Iványi Anna-Máriának leányát, Amáliát. E nejétől is sok gyermeke született, de ezek is csak leányok. E leányai közül is nagy kort ért Paulina, Eleonora és Alexandra.
Ez a neje is korán elhalt, 1834 körül. De Gyürky Pál föltette magában, hogy neki minden áron kell lenni örökösének. Hiszen terennei urodalma fiágra szól. Mi lesz a családból s az urodalomból, ha nem születik fiutód, igazi örökös?
Ujra megnősült ötvenöt éves korában.
De előbb körülnézett, hogy olyan kálvinista családot találjon, a melyben sok a fiu. Talált is Vay Ábrahám, 1825-ben hires ellenzéki férfiu, 1830-ban grófságot kapott. Ennek Kazinczy Zsófiától, nejétől, már hét fia és öt leánya volt. A második leány Erzsike volt, alig 17–18 éves; szerencséje volt nála s őt vette el.
Az első szülött csakugyan fiu lett. Nagy örömében anyai öregapja nevére, Ábrahámra kereszteltette. Megnyerte valahára fogadását s hét országra szóló lakomával ünnepelték meg az 1836-ik országgyülés végével a keresztelőt.
E fiu volt gróf Gyürky Ábrahám. Ezentul még három gyermeke született. Lilla és Malvina leányok s Béla.
Az Ábrahám név, mint mindenki tudja, zsidó név, de a kálvinistáknál divatban van. Vagy legalább volt Erdélyben is, Nagy-Kőrösön és a Dunán túl is. Közönségesen Ábrisnak ejtik a társalgásban.
Gyürky Ábrahám egész életén át gyakran beteges szeszélyü s ugráló gondolkozásu egyéniség volt. Talán e miatt sok családi baj és sok vagyoni szerencsétlenség érte.
Kedve volt a katonaélethez. De bizarr gondolkozását jellemzi, hogy a Bach-korszakban állott be s kurucz ősei daczára se huszár lett, hanem ulánus. Egy izben párbaja volt az osztrák tisztikar védelmében Tisza Kálmánnal is. Kard volt a fegyver s Tisza Kálmánnak nyelvét sebesitette meg. A pisztolylövésben nagy ügyességre tett szert. Kétszáz lépésről is czélt talált egy alkalommal fogadásból.
Mikor megnősült: otthagyta a katonaságot.
Neje Orczy Sarolta bárónő, báró Orczy Istvánnak és báró Lipthay Augusztának leánya. Neje családjában is van egy szent emlékezet. Báró Orczy István mint 42 éves férfi kötött kardot s ment honvédnek 1848-ban s Szent-Tamás ostrománál a római sánczokon hősi halállal esett el egy roham alkalmával.
Orczy Sarolta bárónő a legszebb és legünnepeltebb leányok egyike volt az országban. A csárdást senki se tánczolta bájosabban, mint ő. Egyike azoknak, kik a csárdást bevitték a főuri termekbe s ugynevezett udvarképessé is tették.
1866-ban, mikor a porosz háboru kiütött, Gyürky Ábrahám felrugta a czivil életet, ott hagyta terennei kastélyát s fölment Bécsbe a királyhoz. Kihallgatást kért.
– Fölségedet ellenség fenyegeti, engedje meg, hogy ujra beálljak fölséged zászlói alá.
Ezt mondta a királynak.
A király nagyon megörült az ajánlatnak. Magyarországból alig volt ehhez hasonló. Nagy kegygyel fogadta Gyürkyt, a ki csakugyan végigharczolta a porosz háborut.
Ezért adományozta neki a háboru után a grófságot.
E házasságból négy fiu és egy leány nőtt fel emberkorra. A legidősb fiu, mint katona halt el; László, István és Viktor grófok élnek. Alice grófnőt pedig egy olasz gróf, Sant-Albino Righini vette feleségül. Az a Sant-Albino grófi család sarja ez, a melynek házában élt utoljára s halt meg Turinban Kossuth Lajos.