19.
Én csak szenvedek, és nem
tudom mért?
Holtig epedek hűségemért.
Nem is ugy érteném,
Ha kedvem érzeném.
De látják az egek,
A felsőbb seregek,
Igazságom,
I, i, i, i, i, igazságom.
Holtig epedek hűségemért.
Nem is ugy érteném,
Ha kedvem érzeném.
De látják az egek,
A felsőbb seregek,
Igazságom,
I, i, i, i, i, igazságom.
20.
Mig élek, szép lélek, nem
felejtlek,
Elmémből, szivemből ki sem vetlek;
Én haljak, én muljak, én romoljak,
Előbb, hogysem tőled én megváljak.
Elmémből, szivemből ki sem vetlek;
Én haljak, én muljak, én romoljak,
Előbb, hogysem tőled én megváljak.
Ha téged nem látlak, csak
ohajtlak,
Mind éjjel, mind nappal igy kiáltlak:
Pin, pin, pin, pin, pin, pintyőkécském!
Kin, kin, kin, kin, kin, kincsecskécském!!
Mind éjjel, mind nappal igy kiáltlak:
Pin, pin, pin, pin, pin, pintyőkécském!
Kin, kin, kin, kin, kin, kincsecskécském!!
21.
Istenem, istenem!
Vajjon mi lelt engem?
A szeretőm anyja
Átkozott meg engem.
Vajjon mi lelt engem?
A szeretőm anyja
Átkozott meg engem.
Bár ha
megátkozott,
Az csak mind oh semmi,
Csak rózsámat hagyja
Nekem csókolgatni.
Az csak mind oh semmi,
Csak rózsámat hagyja
Nekem csókolgatni.
22.
Hej, be szépen
világit
Az esteli csillag;
Hej be szép szőke legény
Áll ablakom alatt.
Be kellene híni,
Mellém is ültetni,
Piros szőke legénynek
Puha ágyat vetni.
Az esteli csillag;
Hej be szép szőke legény
Áll ablakom alatt.
Be kellene híni,
Mellém is ültetni,
Piros szőke legénynek
Puha ágyat vetni.
Ujjamon a
gyürűje,
Zsebemben levele,
Piros szőke legénynek
Rajta van a neve.
Nem adnám én a nevét
Két arany almáért.
Hát ő magát hogy adnám
Széles e világért!
Zsebemben levele,
Piros szőke legénynek
Rajta van a neve.
Nem adnám én a nevét
Két arany almáért.
Hát ő magát hogy adnám
Széles e világért!
24.
A fényes csillag
is
Ballag haza felé,
Ballag barna legény
A galambja felé.
Ballag haza felé,
Ballag barna legény
A galambja felé.
De mig oda
ballag,
Jóformán megvirad,
Gyenge szerelmeknek
Hamar vége szakad.
Jóformán megvirad,
Gyenge szerelmeknek
Hamar vége szakad.
25.
Oh én édes rózsám, be
szeretlek,
Szomoru szivemből ki sem vetlek,
Mig bennem a lélek,
Mig testemben élek,
Szeretgetlek.
Szomoru szivemből ki sem vetlek,
Mig bennem a lélek,
Mig testemben élek,
Szeretgetlek.
26.
Juttassa eszedbe ez a kis
nefelejcs,
Hogy engem szivedből soha el ne felejts.
Soha el nem felejt tégedet ez a szív;
Csak te is hozzája légy állandó és hív.
Hogy engem szivedből soha el ne felejts.
Soha el nem felejt tégedet ez a szív;
Csak te is hozzája légy állandó és hív.
Én csak egynek vagyok igazán
áldozó,
Soha nem szokásom, hogy legyek változó;
Jőj hozzám, mert vagyok régen várakozó;
Csak te is légy nálam holtomig lakozó.
Soha nem szokásom, hogy legyek változó;
Jőj hozzám, mert vagyok régen várakozó;
Csak te is légy nálam holtomig lakozó.
27.
Ha te tőled rózsám, meg
kellene válni,
Nem tudnék igazi szeretőt találni.
Nem tudnék igazi szeretőt találni.
Ha bár minden rózsa leánynyá
válnék is,
Galambomnak párja nem származnék mégis.
Galambomnak párja nem származnék mégis.
Lehet-e gerlicze boldogabb én
nálam?
Lehet-e boldogabb nálad, virágszálam?
Lehet-e boldogabb nálad, virágszálam?
28.
Huss, huss, huss,
Ölbe huss!
Kedvesem, hozzám juss!
Rajta szép leánykám!
Jösz te, kis báránykám,
Váltsunk csókot.
Ölbe huss!
Kedvesem, hozzám juss!
Rajta szép leánykám!
Jösz te, kis báránykám,
Váltsunk csókot.
Czupp, czupp,
czupp,
Édes czupp,
Édesebb, mint szirup!
Rajta hát! czuppantsunk,
Lángokat lobbantsunk,
S oltogassunk!
Édes czupp,
Édesebb, mint szirup!
Rajta hát! czuppantsunk,
Lángokat lobbantsunk,
S oltogassunk!
29.
Azt gondolod, édes
rózsám,
Hogy te megcsaltál,
Hogy helyettem más szeretőt
Titkon tartottál;
Engem bizony meg nem csaltál:
Hanem csaltad magadat,
Nem barna galambodat.
Hogy te megcsaltál,
Hogy helyettem más szeretőt
Titkon tartottál;
Engem bizony meg nem csaltál:
Hanem csaltad magadat,
Nem barna galambodat.
30.
Mért nem jöttél
hozzám,
Midőn parancsoltam,
Már az én szivemet,
Azzal mindenemet,
Másnak ajánlottam.
Midőn parancsoltam,
Már az én szivemet,
Azzal mindenemet,
Másnak ajánlottam.
Nemcsak
ajánlottam,
De oda is adtam;
Régi jó kedvemet,
Egész életemet,
Gyászba boritottam.
De oda is adtam;
Régi jó kedvemet,
Egész életemet,
Gyászba boritottam.
Oda van mindenem,
Nincsen semmi kedvem,
Mert már eltávozott
Tőlem, s elbucsúzott,
A kit én szerettem.
Nincsen semmi kedvem,
Mert már eltávozott
Tőlem, s elbucsúzott,
A kit én szerettem.
Engem ámitottál,
Hamis szivű voltál,
Egy szóért, kettőért,
Egy kis gyarlóságért
Máshoz folyamodtál.
Hamis szivű voltál,
Egy szóért, kettőért,
Egy kis gyarlóságért
Máshoz folyamodtál.
Te tettél
fogadást
Én előttem, nem más,
Hogy én rajtam kivül,
Soha tiszta szivbül,
Senkit sem szeretsz mást.
Én előttem, nem más,
Hogy én rajtam kivül,
Soha tiszta szivbül,
Senkit sem szeretsz mást.
Ne bánkódjál
többé,
Légy másnál hivebbé;
Minthogy kisded szivem,
Volt legdrágább kincsem
Tovább nem türheté.
Légy másnál hivebbé;
Minthogy kisded szivem,
Volt legdrágább kincsem
Tovább nem türheté.
31.
Bucsúznak szavaim
Te tőled, galambom!
Indulnak lábaim,
Megjött elválásom.
Te tőled, galambom!
Indulnak lábaim,
Megjött elválásom.
Könyeznek
szemeim,
Örömem elveszett,
Reszketnek ajakim,
Oh szomorú eset!
Örömem elveszett,
Reszketnek ajakim,
Oh szomorú eset!
Töröld le,
galambom,
Sürű könyeidet,
Hogy meg ne emészsze
Szőke két szemedet.
Sürű könyeidet,
Hogy meg ne emészsze
Szőke két szemedet.
Köszönetet szólok
Hív szivességedért,
Miglen sirba szállok,
Égek jó szivedért.
Hív szivességedért,
Miglen sirba szállok,
Égek jó szivedért.
Irva vagy,
galambom,
Örökre szivemben,
Valamig piros vér
Folydogál eremben.
Örökre szivemben,
Valamig piros vér
Folydogál eremben.
Utójára kérlek,
Rólam ne felejtkezz,
Hogy együtt vigadjunk,
Szüntelen ügyekezz.
Rólam ne felejtkezz,
Hogy együtt vigadjunk,
Szüntelen ügyekezz.
Csak egy pár csókot
adj
Uti költségemre,
Ha isten visszahoz,
Százat adok érte.
Uti költségemre,
Ha isten visszahoz,
Százat adok érte.
32.
Azt gondolom, eső
esik,
Pedig a szemem könyezik.
A szeretőm halva fekszik,
Holnap délre eltemetik.
Pedig a szemem könyezik.
A szeretőm halva fekszik,
Holnap délre eltemetik.
33.
Sem eső nem esik,
Sem felhő nem látszik,
Mégis az én bundám
Két oldalról ázik.
Sem felhő nem látszik,
Mégis az én bundám
Két oldalról ázik.
De hogy is ne
áznék,
Mikor mindig sirok,
Bánatim árjával
Már többé nem birok.
Mikor mindig sirok,
Bánatim árjával
Már többé nem birok.
Sir az egyik
szemem,
A másik könyezik.
Sirjon mind a kettő,
Mint a sebes eső.
A másik könyezik.
Sirjon mind a kettő,
Mint a sebes eső.
Lehajtom fejemet,
Rózsám, a válladra,
Hullatom könyemet
Hószinű nyakadra.
Rózsám, a válladra,
Hullatom könyemet
Hószinű nyakadra.
34.
Te tettél
fogadást
Én előttem nem más,
Hogy soha sem szeretsz
Én kivülöttem mást.
Én előttem nem más,
Hogy soha sem szeretsz
Én kivülöttem mást.
Hamis lelkü
voltál,
Engemet megcsaltál,
Egy csókért, kettőért
Máshoz folyamodtál.
Engemet megcsaltál,
Egy csókért, kettőért
Máshoz folyamodtál.
Azzal ne
dicsekedj,
Ha megvetettél is:
Parancsol az isten
Talán még nekem is.
Ha megvetettél is:
Parancsol az isten
Talán még nekem is.
35.
Találsz, rózsám,
találsz
Szebbet, gazdagabbat.
De soha nem találsz
Nálam igazabbat.
Szebbet, gazdagabbat.
De soha nem találsz
Nálam igazabbat.
Azzal ne
dicsekedj,
Hogy engem megcsaltál,
Nem én vagyok első,
A kivel igy bántál.
Hogy engem megcsaltál,
Nem én vagyok első,
A kivel igy bántál.
Azért én nem
sirok,
Ha megvetettél is,
Parancsol az isten
Szeretőt nékem is.
Ha megvetettél is,
Parancsol az isten
Szeretőt nékem is.
36.
Hervad az a
rózsa,
Kinek töve nincsen.
Elhervadok én is,
Mert szeretőm nincsen.
Kinek töve nincsen.
Elhervadok én is,
Mert szeretőm nincsen.
Hervadj rózsám,
hervadj,
Már az enyém nem vagy;
Mig az enyém voltál,
Piros rózsa voltál.
Már az enyém nem vagy;
Mig az enyém voltál,
Piros rózsa voltál.
Piros rózsa
voltam,
De már elhervadtam;
Sürű könyeimmel
Orczámat lemostam.
De már elhervadtam;
Sürű könyeimmel
Orczámat lemostam.
Jobb lett volna
nékem
Világra se lennem,
Mintsem illy kinokat
Kelletik szenvednem.
Világra se lennem,
Mintsem illy kinokat
Kelletik szenvednem.
Gyere be, violám,
Csókold meg az orczám,
Én is megcsókolom
Százszor egymás után.
Csókold meg az orczám,
Én is megcsókolom
Százszor egymás után.
37.
Bolondság volt nádhoz
bizni,
Melly fel szokott szépen nőni,
De mihelyt a szél kezd fújni,
Minden felé kezd hajolni.
Melly fel szokott szépen nőni,
De mihelyt a szél kezd fújni,
Minden felé kezd hajolni.
Én is biztam egy
nádszálhoz,
Ki elhagyott, hajlott máshoz;
Kiért immár halálomhoz,
Közel vagyok végórámhoz.
Ki elhagyott, hajlott máshoz;
Kiért immár halálomhoz,
Közel vagyok végórámhoz.
Én te reád nem
haragszom,
Óh én kedves virágszálom!
Noha tőled meg kell válnom,
Okát én ennek nem tudom.
Óh én kedves virágszálom!
Noha tőled meg kell válnom,
Okát én ennek nem tudom.
Fekete gyászban jár
szivem,
Nékem sincs már semmi kedvem.
Hogy elhagyott szép szerelmem,
Akkor én nagy búba estem.
Nékem sincs már semmi kedvem.
Hogy elhagyott szép szerelmem,
Akkor én nagy búba estem.
A mit szivem nem
remélett,
Most szerencse abba ejtett,
Kiben szivem dicsekedett,
Tőlem elidegenedett.
Most szerencse abba ejtett,
Kiben szivem dicsekedett,
Tőlem elidegenedett.
Illy kedves
jóakarómat,
Szépen szóló galambomat,
Ki megcsókolá orczámat,
Elszalasztám madaramat.
Szépen szóló galambomat,
Ki megcsókolá orczámat,
Elszalasztám madaramat.
De már bárcsak
valahára
Repülnél az ablakomra,
Tudom, sokszor galambmódra,
Csókot adtam ajakidra.
Repülnél az ablakomra,
Tudom, sokszor galambmódra,
Csókot adtam ajakidra.
Siratnálak, hogyha
szánnál,
Megfognálak, ha megvárnál.
Eddig, szívem, enyim voltál,
Nyugszik szived immár másnál.
Megfognálak, ha megvárnál.
Eddig, szívem, enyim voltál,
Nyugszik szived immár másnál.
Nem szólhatok, csak
hallgatok,
Mert azzal nem használhatok.
Másoknak példát adhatok;
Kérlek, rólam tanuljatok.
Mert azzal nem használhatok.
Másoknak példát adhatok;
Kérlek, rólam tanuljatok.
39.
Hajnal, hajnal, hajnal akar
lenni,
Én galambom haza akar menni.
Ne menj el, drága kincs,
Még egyszer rám tekints.
Hej gyönyörű virágom!
Én galambom haza akar menni.
Ne menj el, drága kincs,
Még egyszer rám tekints.
Hej gyönyörű virágom!
Estve, estve, ha elnyugszik a
nap,
Látogass meg majd, galambom, holnap.
Éretted, kedvesem,
Édes az életem,
Hej drága egyetlenem!
Látogass meg majd, galambom, holnap.
Éretted, kedvesem,
Édes az életem,
Hej drága egyetlenem!
40.
Arra járjunk
arra,
Merre furulyáznak;
Merre a legények
Éjjel nappal járnak.
Merre furulyáznak;
Merre a legények
Éjjel nappal járnak.
Szabad a
legénynek
Éjjel nappal járni.
De a szegény lánynak
Házához kell várni.
Éjjel nappal járni.
De a szegény lánynak
Házához kell várni.
41.
Rózsám kertje alatt
mentem,
Rózsa szagát megéreztem.
Fájt igen a szivem,
Változott a szinem,
Hogy galambom nem láthattam.
Rózsa szagát megéreztem.
Fájt igen a szivem,
Változott a szinem,
Hogy galambom nem láthattam.
Ha még egyszer arra
mennék,
Szeretőmmel beszélhetnék!
Megmondtam anyjának,
Mondja meg apjának,
Adják nekem leányukat.
Szeretőmmel beszélhetnék!
Megmondtam anyjának,
Mondja meg apjának,
Adják nekem leányukat.
Ha nekem nem adja
kendtek,
Jó gondját viselje kendtek,
Írassák levélbe,
Csinálják üvegbe,
Hogy szivem ne fájjon érte.
Jó gondját viselje kendtek,
Írassák levélbe,
Csinálják üvegbe,
Hogy szivem ne fájjon érte.
42.
Itt hagynál-e, nem
szánnál-e?
Elhagyni nem sajnálnál-e?
Szived értem nem fájna-e?
Szemed könye nem hullna-e?
Elhagyni nem sajnálnál-e?
Szived értem nem fájna-e?
Szemed könye nem hullna-e?
Csillagoknak
ragyogása,
Gyöngy két szemed rám forgása,
Piros orczád égő lángja,
Jaj szivemnek gyöngyvirága!
Gyöngy két szemed rám forgása,
Piros orczád égő lángja,
Jaj szivemnek gyöngyvirága!
Ennyi esztendőtül
fogva
Nem voltam én senki rabja,
Most estem én nagy rabságba,
Angyalomnak hállójába.
Nem voltam én senki rabja,
Most estem én nagy rabságba,
Angyalomnak hállójába.
Mások mondják hogy rád
néztem,
Véled, angyalom, beszéltem;
Annyira hogy tiéd vagyok,
Mig az életben maradok.
Véled, angyalom, beszéltem;
Annyira hogy tiéd vagyok,
Mig az életben maradok.
Hogyha nem szeretsz,
megválom.
Mindenektől elbucsúzom,
A koporsómig bujdosom,
Igy közelget el halálom.
Mindenektől elbucsúzom,
A koporsómig bujdosom,
Igy közelget el halálom.
43.
Ha én rózsa
volnék,
Hamar elhervadnék.
Senki rám nem nézne,
Senki nem szeretne.
Hamar elhervadnék.
Senki rám nem nézne,
Senki nem szeretne.
Ne mondj hát
rózsának,
Engem violának;
Egy viola-szegfüt,
A nyári nap elsüt.
Engem violának;
Egy viola-szegfüt,
A nyári nap elsüt.
Sem rózsa nem
leszek,
Sem galamb nem leszek,
Mert én, édes rózsám,
Csak a tied leszek.
Sem galamb nem leszek,
Mert én, édes rózsám,
Csak a tied leszek.
44.
Pirulj, rózsa,
pirulj
De nekem ne virulj;
Boldogtalan lettem,
Mert özvegyet vettem.
De nekem ne virulj;
Boldogtalan lettem,
Mert özvegyet vettem.
Özvegyet,
tanultat,
Ki nézi a multat;
Ültében, jártában,
Voltért nyög magában.
Ki nézi a multat;
Ültében, jártában,
Voltért nyög magában.
Hol vagy első
férjem!
Jó volt nálad nekem.
Korán lefeküdtem,
De későn ébredtem.
Jó volt nálad nekem.
Korán lefeküdtem,
De későn ébredtem.
A midőn
ébresztett
Csókjával füresztett;
Kelj fel, szivem, kelj fel,
Itt van a szép reggel!
Csókjával füresztett;
Kelj fel, szivem, kelj fel,
Itt van a szép reggel!
45.
Megüzentem az édes
anyámnak,
Gyöngy koszorút kössön a lányának;
Két szélire két szál rozmaringot,
Közepibe bokros búbánatot.
Gyöngy koszorút kössön a lányának;
Két szélire két szál rozmaringot,
Közepibe bokros búbánatot.
Kimegyek a temetőm
szélire,
Kiásatom siromat előre,
Feltekintek sirva az egekre,
Szép angyalom, hagylak az istenre.
Kiásatom siromat előre,
Feltekintek sirva az egekre,
Szép angyalom, hagylak az istenre.
46.
Árva vagyok, árva
lettem,
Szerencsétlennek születtem,
Mert attól elrekesztettem,
A kit igazán szerettem.
Szerencsétlennek születtem,
Mert attól elrekesztettem,
A kit igazán szerettem.
Bezárom hát bús
szivemet,
Siratom szeretetemet;
El kell hagynom kedvesemet,
Vele együtt mindenemet.
Siratom szeretetemet;
El kell hagynom kedvesemet,
Vele együtt mindenemet.
47.
Nem átkozlak, nem
szokásom,
De sok sürű sohajtásom
Felhat a magas egekre,
Mind te felelsz meg ezekre.
De sok sürű sohajtásom
Felhat a magas egekre,
Mind te felelsz meg ezekre.
Nekem a legszebbik
estve,
Fekete szinre van festve;
Komor felettem az ég is,
Elhagyott a reménység is.
Fekete szinre van festve;
Komor felettem az ég is,
Elhagyott a reménység is.
A mi engem
vidítana,
Az élethez kedvet adna:
Attól mind meg vagyok fosztva,
A jó mind másnak van osztva.
Az élethez kedvet adna:
Attól mind meg vagyok fosztva,
A jó mind másnak van osztva.
Fel se venném, a mi
nézi,
Él az isten, elintézi,
De hogy értem ő is érzi,
Ez, a mi szivemet vérzi.
Él az isten, elintézi,
De hogy értem ő is érzi,
Ez, a mi szivemet vérzi.
48.
Életemmel,
halálommal,
Utolsó vérontásommal,
Mindenekre kész vagyok.
Az lesz nekem nyereségem,
Ha sirhalmomat kedvesem
Könycseppekkel tiszteli.
Utolsó vérontásommal,
Mindenekre kész vagyok.
Az lesz nekem nyereségem,
Ha sirhalmomat kedvesem
Könycseppekkel tiszteli.
De ha engem
elkerülne,
Más szerelmébe merülne,
Ugy előre meghalok. –
Lesz még nekem olly hív társam,
Bár a kősziklábul ásom,
Ki szeret állandóul.
Más szerelmébe merülne,
Ugy előre meghalok. –
Lesz még nekem olly hív társam,
Bár a kősziklábul ásom,
Ki szeret állandóul.
49.
Ha nekem szóltál
volna,
Szeretőd most szebb volna;
De nekem nem szóltál,
Velem csak tréfáltál,
Elmult időd ne sirassad már.
Szeretőd most szebb volna;
De nekem nem szóltál,
Velem csak tréfáltál,
Elmult időd ne sirassad már.
Késő immár
bánkódni,
Elmult időt siratni;
Máskor eszed legyen,
Szíved bátrabb legyen,
Szivtül, szivnek szólni, nem szégyen.
Elmult időt siratni;
Máskor eszed legyen,
Szíved bátrabb legyen,
Szivtül, szivnek szólni, nem szégyen.
Nyisd ki festett
kapudat,
Tűkör két ablakodat,
Hadd lássam pálmádat,
Piros két orczádat,
Hadd mulassam veled magamat.
Tűkör két ablakodat,
Hadd lássam pálmádat,
Piros két orczádat,
Hadd mulassam veled magamat.
Csillagok
sokasága,
Nap és hold ragyogása,
Mindenek hasznára,
És vidámságára,
Csak a szivem jár érted gyászba.
Nap és hold ragyogása,
Mindenek hasznára,
És vidámságára,
Csak a szivem jár érted gyászba.
Maradj tehát,
reményem,
Tündöklő szép napfényem;
Im látod utamat,
Induló lábamat,
Talán többé vissza sem jövök.
Tündöklő szép napfényem;
Im látod utamat,
Induló lábamat,
Talán többé vissza sem jövök.
50.
Elment az én babám, itt
hagyott engemet,
Elvitte magával, minden vig kedvemet.
Elvitte magával, minden vig kedvemet.
Alá foly a Duna, nem foly
többé vissza,
Elment az én babám, nem jön többé vissza.
Elment az én babám, nem jön többé vissza.
A fecske is elmegy, de
tavaszra megjön,
De az én galambom, akkor is csak nem jön.
De az én galambom, akkor is csak nem jön.
51.
Bucsúzni akarok, drága
kincsem, tőled,
Talán örökre elvándorlok előled;
Uti leveleim pecsételve, készek,
Meghasad a szivem, midőn bucsút vészek.
Talán örökre elvándorlok előled;
Uti leveleim pecsételve, készek,
Meghasad a szivem, midőn bucsút vészek.
Jaj, de nem válhatok,
galambom, tőled el,
Nem indulhatok én utra nélküled el;
Add által szivedet, ez lesz utitársam,
Adj egy csókot rózsám, az lesz végjutalmam.
Nem indulhatok én utra nélküled el;
Add által szivedet, ez lesz utitársam,
Adj egy csókot rózsám, az lesz végjutalmam.
Szólani sem tudok, bánat fogja
szivem,
Áldjon meg az isten jóságodért, hivem.
De mivel nem vagyok te véled magam itt,
Kisérj a pitarba, ott sugok valamit.
Áldjon meg az isten jóságodért, hivem.
De mivel nem vagyok te véled magam itt,
Kisérj a pitarba, ott sugok valamit.
52.
Pest mellett van egy
kertecske, kuk!
Pest mellett van egy kertecske,
Abban lakik szép szüzecske,
Kuk, kuk, ku-ku-ku-kuk!
Pest mellett van egy kertecske,
Abban lakik szép szüzecske,
Kuk, kuk, ku-ku-ku-kuk!
Mikor éjjel álmodozom,
kuk!
Mikor éjjel álmodozom,
Azt gondolom, veled játszom,
Kuk stb.
Mikor éjjel álmodozom,
Azt gondolom, veled játszom,
Kuk stb.
Reszket pennám, alig irok,
kuk!
Reszket pennám, alig irok,
Hogy nem látlak, azért sirok,
Kuk stb.
Reszket pennám, alig irok,
Hogy nem látlak, azért sirok,
Kuk stb.
Pesten jártam iskolába,
kuk!
Pesten jártam iskolába,
Térdig jártam a rózsába,
Kuk stb.
Pesten jártam iskolába,
Térdig jártam a rózsába,
Kuk stb.
53.
Voltam én már gazdag
is,
Ha most szegény vagyok is;
Találok én szeretőt,
Minden ujjomra kettőt.
Ha most szegény vagyok is;
Találok én szeretőt,
Minden ujjomra kettőt.
Az egyikre szép
rózsát,
A másikra violát,
Harmadikra lelkemet,
A ki szeret engemet.
A másikra violát,
Harmadikra lelkemet,
A ki szeret engemet.
54.
Menyasszony,
menyasszony!
Nem vagy már kisasszony;
Van tenéked férjed,
Kitől jussod kérjed.
Nem vagy már kisasszony;
Van tenéked férjed,
Kitől jussod kérjed.
Vőlegény,
vőlegény!
Nem vagy szabad legény.
Van te néked párod,
Kitől jussod várod.
Nem vagy szabad legény.
Van te néked párod,
Kitől jussod várod.
56.
Hol voltál te, kis
nyulacska?
Atatuti, táratuti, az erdőben.
Atatuti, táratuti, az erdőben.
Minek voltál az
erdőben?
Atatuti, táratuti, vesszőcskékért.
Atatuti, táratuti, vesszőcskékért.
Minek neked az a
vessző?
Atatuti, táratuti, kertecskének.
Atatuti, táratuti, kertecskének.
Minek neked az a kis
kert?
Atatuti, táratuti, virágoknak.
Atatuti, táratuti, virágoknak.
Minek neked az a
virág?
Atatuti, táratuti, bokrétának.
Atatuti, táratuti, bokrétának.
Minek neked a
bokréta?
Atatuti, táratuti, legényeknek.
Atatuti, táratuti, legényeknek.
Atatuti, táratuti, legényeknek.
Atatuti, táratuti, legényeknek.
57.
Szerettelek, nem
tagadom,
De annak már vége vagyon.
Vége vagyon volt kedvemnek;
Teljen kedve irígyemnek.
De annak már vége vagyon.
Vége vagyon volt kedvemnek;
Teljen kedve irígyemnek.
Másoknak is azt
ajánlom,
Szerelemnél jobb az álom:
Mert az álom nyugodalom,
De szerelem szivfájdalom.
Szerelemnél jobb az álom:
Mert az álom nyugodalom,
De szerelem szivfájdalom.
Nincs ez világon drágább
kincs,
Mint kinek szeretője nincs;
Mert kinek szeretője van,
Keze lába bilincsen van.
Mint kinek szeretője nincs;
Mert kinek szeretője van,
Keze lába bilincsen van.
De a ki csüng a rab
szíján,
Sokszor van az esze hiján.
A ki nem hiszi, próbálja,
Bizonyosan úgy találja.
Sokszor van az esze hiján.
A ki nem hiszi, próbálja,
Bizonyosan úgy találja.
58.
Beteg az én
rózsám,
Beteg ágyban fekszik,
Áldja meg az isten,
A ki vele bánik.
Beteg ágyban fekszik,
Áldja meg az isten,
A ki vele bánik.
Beteg vagy,
angyalom,
Beteg vagyok én is,
Talán rosz mostohád
Volt irántad hamis.
Beteg vagyok én is,
Talán rosz mostohád
Volt irántad hamis.
Ha meghalsz
angyalom,
Én is veled megyek,
A bús harangszóval
Elhínak az egek.
Én is veled megyek,
A bús harangszóval
Elhínak az egek.
59.
Az én galambomnak dombon van a
háza,
Három szép czédrusfa van az udvarába.
Három szép czédrusfa van az udvarába.
Megkötöm lovamat czédrusfa
ágához,
Számtalan borulok angyalom vállához.
Számtalan borulok angyalom vállához.
Az eső is esik, a harmat is
lepi,
Talán a kétféle meg is keseríti.
Talán a kétféle meg is keseríti.
60.
Felmenék egy
hegyre,
Benézék egy kertbe,
Ott látám kedvesem,
Sajnálám édesem.
Benézék egy kertbe,
Ott látám kedvesem,
Sajnálám édesem.
Furcsa egy
pacsirta,
A ki ezt igy irta:
Nálam a gyürűje,
Más a szeretője.
A ki ezt igy irta:
Nálam a gyürűje,
Más a szeretője.
61.
Azt a leányt szeretem
én,
S egyedül azt dicsérem én,
Kiben egyiránt lelkem is
Gyönyörködhetik testem is.
Ki szivesen lát egyiránt,
Délben, estve, reggel, korán.
S egyedül azt dicsérem én,
Kiben egyiránt lelkem is
Gyönyörködhetik testem is.
Ki szivesen lát egyiránt,
Délben, estve, reggel, korán.
62.
Jaj be szegény legény
vagyok,
Egy pénznek ura nem vagyok.
Hej költsön kérnék, de nem kapok,
Mert nagy interest nem adhatok.
Egy pénznek ura nem vagyok.
Hej költsön kérnék, de nem kapok,
Mert nagy interest nem adhatok.
Szegény legény vagyok
nagyon,
Magam heverek az ágyon;
Mi haszna, hogy nincs feleségem,
Ha mindig üres az erszényem.
Magam heverek az ágyon;
Mi haszna, hogy nincs feleségem,
Ha mindig üres az erszényem.
Utszu tehát mit nem
teszek!
Feleséget mindjárt veszek.
Nem bánom, legyen, ha szegény is,
Faháztul való vagyok én is.
Feleséget mindjárt veszek.
Nem bánom, legyen, ha szegény is,
Faháztul való vagyok én is.
Szánjon meg hát hugom
asszony,
Legyen feleségem asszony,
Épitsünk csak a szereteten,
Boldogok leszünk mind a ketten.
Legyen feleségem asszony,
Épitsünk csak a szereteten,
Boldogok leszünk mind a ketten.
63.
Ugy meg vagyok
határozva,
Mint a csikó kantározva,
Szabadságom el van zárva,
Mint a madár kalitkába.
Mint a csikó kantározva,
Szabadságom el van zárva,
Mint a madár kalitkába.
Ha még egyszer
szabadúlok,
Több szerelmet nem koldúlok.
Szabadságért halok, élek,
Mig bennem cseng bong a lélek.
Több szerelmet nem koldúlok.
Szabadságért halok, élek,
Mig bennem cseng bong a lélek.
64.
Már megmondtam
rózsám,
Ne szeress engemet,
Kettős az én szivem,
Megcsal az tégedet.
Ne szeress engemet,
Kettős az én szivem,
Megcsal az tégedet.
Válassz el,
istenem,
Széles e világtól.
Ha elválasztottál
Kedves galambomtól.
Széles e világtól.
Ha elválasztottál
Kedves galambomtól.
Három esztendővel
Tovább éltem volna,
Ha a te szerelmed
Meg nem fogott volna.
Tovább éltem volna,
Ha a te szerelmed
Meg nem fogott volna.
65.
Angyalom, édesem,
Drága szerelmesem!
Szivem sebe orvosát
Szivednél keresem.
Drága szerelmesem!
Szivem sebe orvosát
Szivednél keresem.
Te vagy az a
drága
Szerelem virága,
Mellynek ifju szivemre
Terjedt ki az ága.
Szerelem virága,
Mellynek ifju szivemre
Terjedt ki az ága.
66.
Csak azt mondd meg,
rózsám,
Mellyik uton mégy el,
Felszántatom én azt
Aranyos ekével,
Mellyik uton mégy el,
Felszántatom én azt
Aranyos ekével,
Be is vetem én
azt
Szemen szedett gyöngygyel,
Be is boronálom
Sürű könyeimmel.
Szemen szedett gyöngygyel,
Be is boronálom
Sürű könyeimmel.
67.
Bezzeg van Pest
vármegyében,
A Dunának lementében,
A ki ragyog személyében,
Mint a csillag az egekben.
A Dunának lementében,
A ki ragyog személyében,
Mint a csillag az egekben.
Ékes viola
nemzette,
A pünkösti rózsa szülte,
Égi harmattal nevelte,
Ezt az egyet ugy kedvelte.
A pünkösti rózsa szülte,
Égi harmattal nevelte,
Ezt az egyet ugy kedvelte.
Mint a napnak
ragyogása,
Barna szemének járása;
Ugy illik egész mozgása,
Még csak Pesten sincsen mása.
Barna szemének járása;
Ugy illik egész mozgása,
Még csak Pesten sincsen mása.
Szép kis gyönge
termetének,
Ékesen zengő nyelvének,
Nem kár volna személyének,
Hogy ünnepet szentelnének.
Ékesen zengő nyelvének,
Nem kár volna személyének,
Hogy ünnepet szentelnének.
S e gyöngy leány az én
rózsám,
Ha barna szemét veti rám,
S gyöngén megcsókolja orczám,
Nincs ország, mellyér odadnám.
Ha barna szemét veti rám,
S gyöngén megcsókolja orczám,
Nincs ország, mellyér odadnám.