45.
Mikor én kis leány
voltam,
Szép bábuért majd megholtam.
De mikor most nagyobb vagyok,
Szép legényért meg is halok.
Szép bábuért majd megholtam.
De mikor most nagyobb vagyok,
Szép legényért meg is halok.
Meghalok én
valahára,
Pünkösd második napjára.
Kiterítnek engem szépen
Galambomnak eleiben.
Pünkösd második napjára.
Kiterítnek engem szépen
Galambomnak eleiben.
Bars.
46.
Szeretőm szépsége most jutott
eszembe,
Fekete két szeme ragyog a szemembe.
Piros két orczája tündöklik elmémbe,
Az ékes beszéde habzik a szivembe.
Nincsen virágos kert, ki olly rózsát nyilna,
A kit leszakajtnak, hogy el ne hervadna.
Fekete két szeme ragyog a szemembe.
Piros két orczája tündöklik elmémbe,
Az ékes beszéde habzik a szivembe.
Nincsen virágos kert, ki olly rózsát nyilna,
A kit leszakajtnak, hogy el ne hervadna.
Bars.
47.
Nyárban esik nyárban a derék
aratás,
Karácson havában a szerelemország;
Kinek esik jóra, kinek esik roszra,
Sok édes anyának szíve fájdalmára.
Karácson havában a szerelemország;
Kinek esik jóra, kinek esik roszra,
Sok édes anyának szíve fájdalmára.
Bars.
48.
Debreczeni
czédulaház!
Földig beborított a gyász.
Sem anyámért, sem apámért,
Csak a kedves galambomért.
Földig beborított a gyász.
Sem anyámért, sem apámért,
Csak a kedves galambomért.
Nyirség.
49.
Én istenem, mi az
oka?
Körül veres az ég alja.
Bokros bú járja szivemet,
Bánom én az édesemet.
Körül veres az ég alja.
Bokros bú járja szivemet,
Bánom én az édesemet.
Nyirség.
50.
Erdő, erdő, be szép kerek
erdő!
Közepibe két szál gyenge vessző.
Gulya, ménes legeli azt,
Az én rózsám téríti azt.
Ej hej kedves rózsám, tőled meg kell válni.
Közepibe két szál gyenge vessző.
Gulya, ménes legeli azt,
Az én rózsám téríti azt.
Ej hej kedves rózsám, tőled meg kell válni.
Guba, guba, debreczeni
guba!
Kit nem adnék hat ökörért soha.
A hat ökör szántó vető,
De a guba hív szerető.
Ej haj stb.
Kit nem adnék hat ökörért soha.
A hat ökör szántó vető,
De a guba hív szerető.
Ej haj stb.
Erdő, erdő, be szép kerek
erdő!
Be szép legény kerüli azt kettő.
Ha az isten megengedi,
Őszszel párja fogok lenni.
Ej haj kedves rózsám, tőled meg kell válni.
Be szép legény kerüli azt kettő.
Ha az isten megengedi,
Őszszel párja fogok lenni.
Ej haj kedves rózsám, tőled meg kell válni.
Nyirség.
51.
Ha meghalok, el ne
temessenek,
Hadd üzenjek a nemzetségemnek;
Legelőször barna szeretőmnek,
Hogy ő véle egy sirba tegyenek.
Hadd üzenjek a nemzetségemnek;
Legelőször barna szeretőmnek,
Hogy ő véle egy sirba tegyenek.
Nyirség.
52.
Volt nekem egy
rozmarinom,
Elvesztettem, jaj be bánom,
Örül az a ki meglelte,
De én holtig sirok érte.
Elvesztettem, jaj be bánom,
Örül az a ki meglelte,
De én holtig sirok érte.
Sír a kis lány a
kocsiba
Mikor viszik más faluba.
Sirhat is ő, mert van miért
Az ő szülötte földeért.
Mikor viszik más faluba.
Sirhat is ő, mert van miért
Az ő szülötte földeért.
Nyirség.
53.
Rózsa, rózsa piros
rózsa,
Mért nem jársz te a templomba?
Hej! mig két orczád pirosítod,
Hej! a templomot elmulatod.
Mért nem jársz te a templomba?
Hej! mig két orczád pirosítod,
Hej! a templomot elmulatod.
Zemplén.
54.
Jaj be szegény legény
vagyok,
Egy pénznek ura nem vagyok.
Hej kölcsön kérnék, de nem kapok.
Mert nagy interest nem adhatok.
Egy pénznek ura nem vagyok.
Hej kölcsön kérnék, de nem kapok.
Mert nagy interest nem adhatok.
Jaj be szegény legény
vagyok,
Csókot pénzért se kaphatok.
Hej! de ha egyszer megindulok,
Hej! fejem alá is rakhatok.
Csókot pénzért se kaphatok.
Hej! de ha egyszer megindulok,
Hej! fejem alá is rakhatok.
Szánjon meg hát, hugom
asszony,
Legyen feleségem asszony.
Építsünk csak a szereteten,
Boldogok leszünk mind a ketten.
Legyen feleségem asszony.
Építsünk csak a szereteten,
Boldogok leszünk mind a ketten.
Hegyalja.
55.
Hogy mehetnék én te
hozzád,
Én édes szerelmem?
A kutyának ugatása
Észre vétet engem.
Adok csontot a kutyának,
Véget vet az ugatásnak.
Igy bejöhetsz hozzám.
Én édes szerelmem?
A kutyának ugatása
Észre vétet engem.
Adok csontot a kutyának,
Véget vet az ugatásnak.
Igy bejöhetsz hozzám.
Hogy mehetnék én te
hozzád,
Én édes szerelmem?
A lovaknak dobogása
Észrevétet engem.
Adok szénát a lovaknak,
Vége lesz a dobogásnak.
Igy bejöhetsz hozzám.
Én édes szerelmem?
A lovaknak dobogása
Észrevétet engem.
Adok szénát a lovaknak,
Vége lesz a dobogásnak.
Igy bejöhetsz hozzám.
Hogy mehetnék én te
hozzád,
Én édes szerelmem?
A ludaknak gágogása
Észrevétet engem.
Adok zabot a ludaknak,
Vége lesz a gágogásnak.
Igy bejöhetsz hozzám.
Én édes szerelmem?
A ludaknak gágogása
Észrevétet engem.
Adok zabot a ludaknak,
Vége lesz a gágogásnak.
Igy bejöhetsz hozzám.
Hogy mehetnék én te
hozzád,
Én édes szerelmem?
A macskának nyávogása
Észrevétet engem.
Adok tejet a macskának,
Véget vet a nyávogásnak.
Így bejöhetsz hozzám.
Én édes szerelmem?
A macskának nyávogása
Észrevétet engem.
Adok tejet a macskának,
Véget vet a nyávogásnak.
Így bejöhetsz hozzám.
Hogy mehetnék én te
hozzád,
Én édes szerelmem?
Az egérnek czinczogása
Észrevétet engem. –
Félre vitéz, minek is élsz,
Ha már egy egértől is félsz;
Távozz tőlem messze.
Én édes szerelmem?
Az egérnek czinczogása
Észrevétet engem. –
Félre vitéz, minek is élsz,
Ha már egy egértől is félsz;
Távozz tőlem messze.
Hegyalja.
56.
Kicsike még az én
párom,
Három esztendeig várom.
Haj rózsám, violám,
Csókold meg az orczám.
Három esztendeig várom.
Haj rózsám, violám,
Csókold meg az orczám.
Szemöldöke sugár
vagyon,
Az enyimhez illik nagyon.
Haj rózsám stb.
Az enyimhez illik nagyon.
Haj rózsám stb.
A lesz a maga
magzatja,
A kinek én leszek atyja.
Haj rózsám, violám,
Csókold meg az orczám.
A kinek én leszek atyja.
Haj rózsám, violám,
Csókold meg az orczám.
Zemplén.
57.
Buzával él a vad
galamb,
Szomorun szól a nagy harang,
Szomorun szól, a mint hallom,
Halva fekszik a galambom.
Szomorun szól a nagy harang,
Szomorun szól, a mint hallom,
Halva fekszik a galambom.
Bárcsak addig ki ne
vinnék,
Mig én innen oda érnék.
Koporsójára borulnék,
Jaj de keservesen sirnék.
Mig én innen oda érnék.
Koporsójára borulnék,
Jaj de keservesen sirnék.
Hegyalja.
58.
Árva vagyok, árva
lettem,
Hogy hívemet elvesztettem.
Árva vagyok, mint a gólya,
Mellynek nincsen pártfogója.
Hogy hívemet elvesztettem.
Árva vagyok, mint a gólya,
Mellynek nincsen pártfogója.
Nem kell nekem senki
híve,
Senki megunt szeretője,
Beérem a magaméval,
Az én barna galambommal.
Senki megunt szeretője,
Beérem a magaméval,
Az én barna galambommal.
Majd elmegyek
valamerre,
Valamelly ország szélére,
Fészket rakni fügefára,
Sok irigyeknek daczára.
Valamelly ország szélére,
Fészket rakni fügefára,
Sok irigyeknek daczára.
Isten hozzád,
Magyarország,
Nekem nem zöldel itt több ág.
Isten hozzád, szép vidékem,
Szívemet nem keserítem.
Nekem nem zöldel itt több ág.
Isten hozzád, szép vidékem,
Szívemet nem keserítem.
59.
Tudod rózsám, tudhatod
is,
Jó voltam én, de hamis is;
Megcsaltam én ezeret is,
Megcsallak, rózsám, téged is.
Jó voltam én, de hamis is;
Megcsaltam én ezeret is,
Megcsallak, rózsám, téged is.
Szerettelek, azt
megvallom,
De már annak vége vagyon,
Vége vagyon szerelmünknek:
Betelt kedve irigyünknek.
De már annak vége vagyon,
Vége vagyon szerelmünknek:
Betelt kedve irigyünknek.
Szóltak, ha veled
beszéltem;
Irigyeltek, ha rád néztem.
Irigyeljék már, nem bánom,
Szerettelek, holtig bánom.
Irigyeltek, ha rád néztem.
Irigyeljék már, nem bánom,
Szerettelek, holtig bánom.
Szidott anyád, ne szidjon
már,
Szólt a világ, nem hajtok rá,
De sokat szidott hiába,
Szálljon az a vén nyakába.
Szólt a világ, nem hajtok rá,
De sokat szidott hiába,
Szálljon az a vén nyakába.
Ung.
60.
Harangoznak
Csengerbe,
Vajjon ki halt meg benne?
Egy szép barna legénynek
Szeretője, szegénynek.
Vajjon ki halt meg benne?
Egy szép barna legénynek
Szeretője, szegénynek.
Harangoznak
estvére,
Menjünk a temetésre.
Egy szép barna menyecske.
Holt meg a szerelembe.
Menjünk a temetésre.
Egy szép barna menyecske.
Holt meg a szerelembe.
Jaj be sáros ez az
út,
Volt szeretőm de rám unt.
Be csillagos ez az ég,
Majd eszedbe jutok még.
Volt szeretőm de rám unt.
Be csillagos ez az ég,
Majd eszedbe jutok még.
Ung.
61.
Falu végén keskeny
gát,
Barna kis lány, ugord át.
De te, szőke, ne probáld,
Mert elreped a szoknyád.
Barna kis lány, ugord át.
De te, szőke, ne probáld,
Mert elreped a szoknyád.
Falu végén magas
ház.
Hát te kis lány mit csinálsz?
Egyengetem magamat.
Várom a galambomat.
Hát te kis lány mit csinálsz?
Egyengetem magamat.
Várom a galambomat.
Vékony deszka
kerítés,
Jaj be karcsu teremtés.
Mihelyt őtet megláttam,
Mindjárt magamnak szántam.
Jaj be karcsu teremtés.
Mihelyt őtet megláttam,
Mindjárt magamnak szántam.
Ung.
62.
Apró fának apró a
virága,
Barna legény fekete gubába.
Szőke kis lány alá húzta magát,
Mégis kilátszik a karton kabát.
Barna legény fekete gubába.
Szőke kis lány alá húzta magát,
Mégis kilátszik a karton kabát.
Ung.
63.
Kecskeméti czifra
szó,
Ott te rózsám ne gyászó,
Ha gyászolsz is három nap,
A gyászodnak vége van.
Ott te rózsám ne gyászó,
Ha gyászolsz is három nap,
A gyászodnak vége van.
A szivedben három
szó,
Egyik: rózsám, ne gyászó,
A második: szerelem,
A harmadik; gyötrelem.
Egyik: rózsám, ne gyászó,
A második: szerelem,
A harmadik; gyötrelem.
Nyitra.
64.
Mutasd kérlek,
szerelmedet,
Ne hunyd be fényes szemedet,
Az rongálja én mellemet,
Nem találom én helyemet.
Ne hunyd be fényes szemedet,
Az rongálja én mellemet,
Nem találom én helyemet.
Akar merre járok,
kelek,
Előttem a fényes szemed.
Pillants reám, adj szerelmet,
Ugy találom én helyemet.
Előttem a fényes szemed.
Pillants reám, adj szerelmet,
Ugy találom én helyemet.
Nyitra.
65.
Kinek van, kinek
van
Tarka kezkenője,
Annak van, annak van
Barna szeretője.
Tarka kezkenője,
Annak van, annak van
Barna szeretője.
Van nekem
kezkenőm,
Fehér is, tarka is,
Van nekem szeretőm,
Szőke is, barna is.
Fehér is, tarka is,
Van nekem szeretőm,
Szőke is, barna is.
Sümeg.
66.
Tehenének füvet
arat,
Ad az neki tejet, vajat;
Vajas pogácsát süt nekem,
Őt azért én megölelem.
Ad az neki tejet, vajat;
Vajas pogácsát süt nekem,
Őt azért én megölelem.
Adj Örzsikém, még csókot
is,
Szeretem a pogácsát is:
Jó az, hogy ha vajas tejes,
De jobb a csók, mert az édes.
Szeretem a pogácsát is:
Jó az, hogy ha vajas tejes,
De jobb a csók, mert az édes.
Szeretsz Örzsim, te
engemet,
Szeretlek én is tégedet;
Ha adsz csókot egyet kettőt,
Adok érte tizenkettőt.
Szeretlek én is tégedet;
Ha adsz csókot egyet kettőt,
Adok érte tizenkettőt.
Sümeg.
67.
Széles a kalapom
karimája,
Meleg a nap, állj babám, alája.
Gyenge orczád pirosa, fehére,
Napsugártól égne feketére.
Meleg a nap, állj babám, alája.
Gyenge orczád pirosa, fehére,
Napsugártól égne feketére.
A kikelet nyiló virággal
jár,
Zöld ágak közt él vigan a madár,
S a legénynek akkor van élete,
Ha babáját szive mellé vette.
Zöld ágak közt él vigan a madár,
S a legénynek akkor van élete,
Ha babáját szive mellé vette.
Uj a subám, fél vállamra
vetem,
S irigyeim kényemre nevetem,
Mit nekem a világ? hadd fecsegjen,
Csak a szivem igaz helyén legyen.
S irigyeim kényemre nevetem,
Mit nekem a világ? hadd fecsegjen,
Csak a szivem igaz helyén legyen.
Pest megye.
68.
Boldogtalan az én
sorsom,
Rózsafa lesz a koporsóm,
Nem hittem, hogy valahára
Legyek babám unalmára.
Rózsafa lesz a koporsóm,
Nem hittem, hogy valahára
Legyek babám unalmára.
Nekem a legtisztább
estve
Fekete színre van festve;
Komor felettem az ég is;
Elhagyott a szeretőm is.
Fekete színre van festve;
Komor felettem az ég is;
Elhagyott a szeretőm is.
Pest megye.
69.
Azért hogy én szegény
vagyok
Fekete hat lovon járok;
Fekete hat lovam karcsu,
Magam vagyok barna fattyu.
Fekete hat lovon járok;
Fekete hat lovam karcsu,
Magam vagyok barna fattyu.
Kupeczes kalapot
veszek,
Mellé rozmaringot teszek;
Szagos leszek merre járok,
Jobban szeretnek a lányok.
Mellé rozmaringot teszek;
Szagos leszek merre járok,
Jobban szeretnek a lányok.
Pest megye.
70.
Nem azért
szeretlek,
Hogy én elvegyelek,
Csak azért szeretlek,
Szóval hitegetlek.
Hogy én elvegyelek,
Csak azért szeretlek,
Szóval hitegetlek.
Győr.
71.
A fekete retket
Csütörtökön vetik;
Azt a szőke leányt
De sokan szeretik.
Csütörtökön vetik;
Azt a szőke leányt
De sokan szeretik.
Ne félj pajtás, ne
félj,
Hogy soká szeretik;
Valamerre jár, kel
Tudom, kikerülik.
Hogy soká szeretik;
Valamerre jár, kel
Tudom, kikerülik.
Győr.
72.
Bárányom legel
mezőben,
Iszik babám a pinczében,
Vörös bor van a kezébe,
Nem tom, jutok-e eszébe.
Iszik babám a pinczében,
Vörös bor van a kezébe,
Nem tom, jutok-e eszébe.
Csak akkor jussak
eszébe,
Mikor más ül az ölébe,
Akkor se jussak egyebért:
Csak az igaz szeretetért.
Mikor más ül az ölébe,
Akkor se jussak egyebért:
Csak az igaz szeretetért.
Győr.
73.
Bujdosik egy ifju a
városból,
Bucsúzik ő minden barátitól,
Az kedvese reá níz,
Hull a könye, mint a viz.
Bucsúzik ő minden barátitól,
Az kedvese reá níz,
Hull a könye, mint a viz.
Mit hagysz hát, galambom, ha
elmégysz?
Ezt a gyürűt ujjamról,
Ez vagyon gyémántból,
Ezt hagyom örök ajándékul.
Ezt a gyürűt ujjamról,
Ez vagyon gyémántból,
Ezt hagyom örök ajándékul.
Győr.
74.
Itt a kocsi, el kell
menni,
Nem is tudok szólani.
Csak az nehéz a szívemnek,
Hogy tőled meg kell válni.
Nem is tudok szólani.
Csak az nehéz a szívemnek,
Hogy tőled meg kell válni.
Gyönge testem
testére,
Bágyadt szívem szivére,
Lehajtanám bús fejemet
Fehér hattyu mellére.
Bágyadt szívem szivére,
Lehajtanám bús fejemet
Fehér hattyu mellére.
Győr.
75.
Egy kis kórót
kaszáltattam,
Ugy megégett, ugy ugy úgy.
Egy kis tejet forraltattam,
Ugy megforrott, ugy ugy úgy.
Ugy megégett, ugy ugy úgy.
Egy kis tejet forraltattam,
Ugy megforrott, ugy ugy úgy.
Pap fogja
kezemet,
Ugy szégyenlem, ugy ugy úgy.
Mester mondja: hozzá menjek,
Ugy akarom, ugy ugy úgy.
Ugy szégyenlem, ugy ugy úgy.
Mester mondja: hozzá menjek,
Ugy akarom, ugy ugy úgy.
Győr.
76.
Sirass anyám,
sirass,
Mig előtted járok,
De aztán ne sirass,
Ha utnak indulok.
Mig előtted járok,
De aztán ne sirass,
Ha utnak indulok.
Lesznek siratóim
Az égi madarak,
Kik eltemettetnek,
Az erdei vadak.
Az égi madarak,
Kik eltemettetnek,
Az erdei vadak.
Hulljatok
levelek,
Rejtsetek el engem,
Mert az én kedvesem
Sírva keres engem.
Rejtsetek el engem,
Mert az én kedvesem
Sírva keres engem.
Győr.
77.
Szívem szép
bálványa,
Alig hogy láttalak,
El sem is hagytalak.
Alig hogy láttalak,
El sem is hagytalak.
Kincsem, szép
angyalom,
Emléked csókolom.
Szemem lánggal lobog.
Emléked csókolom.
Szemem lánggal lobog.
E szál virágodat,
Emlékzálogodat
Szivemnél felleled,
Már most isten veled!
Emlékzálogodat
Szivemnél felleled,
Már most isten veled!
Győr.
78.
Szép a rozmaringszál
bokorba,
Mikor kötik azt koszorúba;
Felteszik a szűz lány fejére,
Ugy kisérik a menyekzőre.
Mikor kötik azt koszorúba;
Felteszik a szűz lány fejére,
Ugy kisérik a menyekzőre.
Győr.
79.
Érik a szőlő,
Hajlik a vessző,
Borul a levele.
Hajlik a vessző,
Borul a levele.
Két szegény
legény
Vándorolni készül,
De nincsen kenyere.
Vándorolni készül,
De nincsen kenyere.
Eredj haza
rózsám,
Süss neki rétest,
Főzz neki levest,
Hadd legyen jó kedve.
Süss neki rétest,
Főzz neki levest,
Hadd legyen jó kedve.
Jól megzsírozd
neki,
Jól megtúrózd neki,
Ugy add a kezébe.
Jól megtúrózd neki,
Ugy add a kezébe.
Sütöttem is neki,
Főztem is neki,
Még sincsen jó kedve.
Főztem is neki,
Még sincsen jó kedve.
Jankovács.
80.
Dörög a kocsi
Pattog a Jancsi,
Talán értem jőnek;
Pattog a Jancsi,
Talán értem jőnek;
Oh édes anyám,
Kedves szülő dajkám!
De messze elvisznek.
Kedves szülő dajkám!
De messze elvisznek.
Kocsira ládám,
Kocsira ágyam,
Magam is felülök.
Kocsira ágyam,
Magam is felülök.
Jankovács.
81.
Örül a viola reggeli
harmatnak;
Ej, én is örűlök barna galambomnak.
Ej, én is örűlök barna galambomnak.
Mikor a menyecske sétál a kis
kertben,
Szedi a violát, selyem kezkenőben.
Szedi a violát, selyem kezkenőben.
Mikor a menyecske sétál a
templomba;
Én pedig vigságban megyek el korcsmába.
Én pedig vigságban megyek el korcsmába.
Mikor a menyecske czifrán
felöltözik,
Elmegy a templomba, de nem imádkozik.
Elmegy a templomba, de nem imádkozik.
82.
Ugat a kutyám, a kicsi, haja
haj!
Jön a szeretőm, a piczi, haja haj!
Ha egy kicsint nagyobb volna,
Mindjárt hozzám való volna, haja haj!
Jön a szeretőm, a piczi, haja haj!
Ha egy kicsint nagyobb volna,
Mindjárt hozzám való volna, haja haj!
Ugat a kutyám, a
Rajna,
Jön a szeretőm, a barna;
Ha barna is, de nem czigány,
Szeret ő engem igazán, haja haj!
Jön a szeretőm, a barna;
Ha barna is, de nem czigány,
Szeret ő engem igazán, haja haj!
Ugat a kutyám, a
hangyás,
Jön a szeretőm, a ragyás,
Azért hogy ő kicsint ragyás,
Az az igaz magyar fizás, haja haj!
Jön a szeretőm, a ragyás,
Azért hogy ő kicsint ragyás,
Az az igaz magyar fizás, haja haj!
Nem mind ezüst, a mi
tallér;
Nem minden legény gavallér;
Nem minden legénynek való,
Arany csipkés nyakravaló, haja haj!
Nem minden legény gavallér;
Nem minden legénynek való,
Arany csipkés nyakravaló, haja haj!
Az atkári kerek réten, haja
haj!
Csak egy csillag van az égen, haja haj!
Gyöngyös felé jobban ragyag,
Én is onnan való vagyok, haja haj!
Csak egy csillag van az égen, haja haj!
Gyöngyös felé jobban ragyag,
Én is onnan való vagyok, haja haj!
Gyöngyös város szép helyen
van,
Három csillag felette van;
Én is onnan való vagyok
A hol az a csillag ragyog, haja haj!
Három csillag felette van;
Én is onnan való vagyok
A hol az a csillag ragyog, haja haj!
Domony.
83.
Sokat köszöntem
apádnak,
Sokat az édes anyádnak:
Csak hogy kedveket lelhessem,
Benned reményem lehessen.
Sokat az édes anyádnak:
Csak hogy kedveket lelhessem,
Benned reményem lehessen.
Az igaz, hogy semmim
sincsen,
Bár akárki megtekintsen;
De van becsületem, szívem,
Ha bár egyebem is nincsen.
Bár akárki megtekintsen;
De van becsületem, szívem,
Ha bár egyebem is nincsen.
Van egy parányi
házacskám,
Van egy néhány bogaracskám;
Lesz mindig egy két krajczárom,
A falut sorba nem járom.
Van egy néhány bogaracskám;
Lesz mindig egy két krajczárom,
A falut sorba nem járom.
Lesz egy darabka
kenyerem,
Ha feltörik is tenyerem;
Lesz jó vizem, tiszta szívem,
Csak te lennél igaz hivem.
Ha feltörik is tenyerem;
Lesz jó vizem, tiszta szívem,
Csak te lennél igaz hivem.
Domony.
84.
Felsütött a nap a
cserjén,
Bús a besenyői legény;
Meg akarna házasodni,
De nincs a lányt hová vinni.
Bús a besenyői legény;
Meg akarna házasodni,
De nincs a lányt hová vinni.
Haszonbérlett
tanyájába,
Superlátos nyoszolyába
Fekteti a menyasszonyát,
Királynak képzeli magát.
Superlátos nyoszolyába
Fekteti a menyasszonyát,
Királynak képzeli magát.
Domony.
85.
Jaj be szép csendes este
van,
Nem fuj a szél;
Jaj be szépen remeg az a
Nyárfalevél.
Nem fuj a szél;
Jaj be szépen remeg az a
Nyárfalevél.
Minek nekem a szép
leány,
Hű szerető?
Szeretőm már nekem az a
Bús temető.
Hű szerető?
Szeretőm már nekem az a
Bús temető.
Ki is visznek már
engemet
Nem sokára,
Kedves rózsám gyászt köthet a
Kalapjára.
Nem sokára,
Kedves rózsám gyászt köthet a
Kalapjára.
Domony.
86.
Felsütött a nap
sugára,
Szép szeretőm ablakára.
Kikönyökölt két karjára,
Most is hí, hogy menjek arra.
Szép szeretőm ablakára.
Kikönyökölt két karjára,
Most is hí, hogy menjek arra.
De mert megcsalt a
hitetlen,
Lett irántam érzéketlen.
Nem megyek többet hozzája,
Had süssön a nap reája.
Lett irántam érzéketlen.
Nem megyek többet hozzája,
Had süssön a nap reája.
Domony.
87.
Jaj be fenszáll az a
héja,
Mégis körme közűl él a:
Hát én magamban egyedűl
Hogy éljek meg nálad nélkűl!
Mégis körme közűl él a:
Hát én magamban egyedűl
Hogy éljek meg nálad nélkűl!
A kis madár is párt
talál,
Vidámon ágrul ágra száll,
Csak én páratlan és árva,
Mindentül el vagyok zárva.
Vidámon ágrul ágra száll,
Csak én páratlan és árva,
Mindentül el vagyok zárva.
A szép tavasz közel van
már,
Most minden új örömre vár:
Csak magam vagyok szomorú,
Mint a hervadó koszorú.
Most minden új örömre vár:
Csak magam vagyok szomorú,
Mint a hervadó koszorú.
Domony.
88.
A gyöngyösi kő híd alatt, kő
híd alatt,
Fürtős gubám oda maradt.
Vámot kérnek, de nem adok, de nem adok,
Mert én hevesi fi vagyok.
Fürtős gubám oda maradt.
Vámot kérnek, de nem adok, de nem adok,
Mert én hevesi fi vagyok.
A gyöngyösi kő híd alatt, kő
híd alatt,
Piros csizmám oda maradt.
Vámot kérnek de nem adok, de nem adok,
Mert én hevesi lány vagyok.
Piros csizmám oda maradt.
Vámot kérnek de nem adok, de nem adok,
Mert én hevesi lány vagyok.
Domony.
89.
Nincsen nekem feleségem, se
babám,
Nincs is nekem tiszta ingem, se gatyám.
Majd lesz nekem feleségem, babám is,
Majd lesz akkor tiszta ingem, gatyám is.
Nincs is nekem tiszta ingem, se gatyám.
Majd lesz nekem feleségem, babám is,
Majd lesz akkor tiszta ingem, gatyám is.
Kinek nincsen szeretője,
babája,
Menjen ki a zöld erdőre magába,
Irja fel a falevélre bujába,
Hogy nincs neki tiszta inge, gatyája.
Menjen ki a zöld erdőre magába,
Irja fel a falevélre bujába,
Hogy nincs neki tiszta inge, gatyája.
Arra mennek haza felé a
lányok,
Szomorun tekintgessenek reájok.
Majd megszánja a legszebbik közűlök
Ha pedig nem, fogjon egyet belőlök.
Szomorun tekintgessenek reájok.
Majd megszánja a legszebbik közűlök
Ha pedig nem, fogjon egyet belőlök.
Domony.
90.
Jaj be fázom egy
ümögbe,
Takarj, rózsám, a szürödbe;
A szürömnek nagy az ára,
Nem takarlak be hiába.
Takarj, rózsám, a szürödbe;
A szürömnek nagy az ára,
Nem takarlak be hiába.
91.
Hogy ha tudnád mért
szeretlek,
Avagy pedig mért kedvellek?
Elhidd, hogy hozzám eljönnél,
Talán ugyan megölelnél.
Avagy pedig mért kedvellek?
Elhidd, hogy hozzám eljönnél,
Talán ugyan megölelnél.
Szemed neked szép
mosolygó,
Ajakad is csókra való,
Termeted is hozzám való,
Épen te vagy nekem való.
Ajakad is csókra való,
Termeted is hozzám való,
Épen te vagy nekem való.
Szebb vagy te az
Dianánál,
Piros orczád a rózsánál,
Kedvesebb vagy az aranynál,
Bárcsak engem megcsókolnál.
Piros orczád a rózsánál,
Kedvesebb vagy az aranynál,
Bárcsak engem megcsókolnál.
92.
Kis kertemben kinyilt szép
dupla viola,
Galambomnak kikerül belőle bokréta,
Ha kikerül, kötök neki,
Kalapjára tűzöm neki,
De csak úgy, ha lehet.
Galambomnak kikerül belőle bokréta,
Ha kikerül, kötök neki,
Kalapjára tűzöm neki,
De csak úgy, ha lehet.
Kihajtom én arra alá mind a
hat ökrömet,
Leterítem legszebb gyöpre czifra szép szűrömet;
Oda várom galambomat,
Az én kedves angyalomat,
De csak úgy ha lehet.
Leterítem legszebb gyöpre czifra szép szűrömet;
Oda várom galambomat,
Az én kedves angyalomat,
De csak úgy ha lehet.
Akkor szép a vad tüskefa, ha
zöldellik,
Akkor szép a barna leány, ha öltözik,
Kezkenőjét kötözgeti,
Szőke legény ölelgeti,
De csak úgy, ha lehet.
Akkor szép a barna leány, ha öltözik,
Kezkenőjét kötözgeti,
Szőke legény ölelgeti,
De csak úgy, ha lehet.
93.
Hamis a szemed,
Hamis a szived,
Hamis te néked
Minden csep véred.
Hamis a szived,
Hamis te néked
Minden csep véred.
Jusson eszedbe,
Ki volt kedvedbe,
Lám én is voltam
A te szivedbe.
Ki volt kedvedbe,
Lám én is voltam
A te szivedbe.
Szend.
94.
Gerlicze turbékol a
jegenyén,
Kincsem háza előtt busúlok én:
Be kár hogy ablaka olly igen szük,
Hogy egymást benne nem ölelhetjük.
Kincsem háza előtt busúlok én:
Be kár hogy ablaka olly igen szük,
Hogy egymást benne nem ölelhetjük.
Én be nem mehetek, ő pedig
ki,
Észrevesz az utczán még valaki,
Csak csókot sem adhat s vehet ajkam,
A rámaszálkákba akad hajam.
Észrevesz az utczán még valaki,
Csak csókot sem adhat s vehet ajkam,
A rámaszálkákba akad hajam.
Rothadjon el a fád, gonosz
ablak,
Vagy minden szerestül kiszakasztlak,
Mért tiltád el tőlem szeretőmet,
Hogy ne ölelhessem, s ő engemet!
Vagy minden szerestül kiszakasztlak,
Mért tiltád el tőlem szeretőmet,
Hogy ne ölelhessem, s ő engemet!
Szend.
95.
Repülj madár, ha
lehet,
Vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én szeretőmnek:
Ne sirasson engemet.
Vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én szeretőmnek:
Ne sirasson engemet.
Sirtam én már
eleget,
De nem sirok már tőbbet,
Ugy is tudom, kis angyalom,
Hogy nem leszek a tied.
De nem sirok már tőbbet,
Ugy is tudom, kis angyalom,
Hogy nem leszek a tied.
Szend.
96.
Ez a falu de be vagyon
kerítve,
Kincsem, rózsám, hogy mégysz ki belőle?
Be vagy te a szívembe kerítve,
De ki soha nem is mégysz ám belőle.
Kincsem, rózsám, hogy mégysz ki belőle?
Be vagy te a szívembe kerítve,
De ki soha nem is mégysz ám belőle.
Tulsó soron most nyilik ki a
rózsa,
Még ide is illatozik a szaga,
Leszakasztom azt a szélső levelét,
Nem felejtem ugy el galambom nevét.
Még ide is illatozik a szaga,
Leszakasztom azt a szélső levelét,
Nem felejtem ugy el galambom nevét.
Szend.
97.
Kis kertembe retket
vetek,
Ollyan legényt nem szeretek,
Kire apja, anyja vigyáz,
Mert ott a szerelem hibáz.
Ollyan legényt nem szeretek,
Kire apja, anyja vigyáz,
Mert ott a szerelem hibáz.
Eljárkálhatsz már
előttem,
Szeretőt is tarthasz tőlem,
Nem mondja már többet a szám:
Jere be, gyenge violám!
Szeretőt is tarthasz tőlem,
Nem mondja már többet a szám:
Jere be, gyenge violám!
Elmenj innen, ne
fütyörészsz,
Kis kertemben ne törd a rést,
Mert hiába töröd a rést,
Engem ugyan te el nem véssz.
Kis kertemben ne törd a rést,
Mert hiába töröd a rést,
Engem ugyan te el nem véssz.
Szend.
98.
Megizentem az édes
anyámnak,
Készítse el az én gyöngy ruhámat,
Piros czipőt fekete sarokra,
Fejér szoknyát hat felhajtásosra.
Készítse el az én gyöngy ruhámat,
Piros czipőt fekete sarokra,
Fejér szoknyát hat felhajtásosra.
Megizentem az édes
anyámnak,
Készítse el az én bokrétámat,
Két szélire szálas rozmaringot,
Közepibe bokros búbánatot.
Készítse el az én bokrétámat,
Két szélire szálas rozmaringot,
Közepibe bokros búbánatot.
Szend.
99.
Szomoru udvar ez
nekem,
Ajtót sem nyitnak itt nekem,
Nem is nyitnak itt egyébnek,
Csak a szolgalegényeknek.
Ajtót sem nyitnak itt nekem,
Nem is nyitnak itt egyébnek,
Csak a szolgalegényeknek.
Karancsvidék.
100.
Mit tehetek már én
arról,
Hogy a nap alulról borúl.
Napok, holdak elborulnak,
Vig napjaim mind elmulnak.
Hogy a nap alulról borúl.
Napok, holdak elborulnak,
Vig napjaim mind elmulnak.
Kedves rózsám, ha
elhagytál,
A beszéddel alább hagyjál.
A nyelvedet zabolázd meg,
Engem rózsám, ne gyalázz meg.
A beszéddel alább hagyjál.
A nyelvedet zabolázd meg,
Engem rózsám, ne gyalázz meg.
Karancsvidék.
101.
Fonjál rózsám,
fonjál
Két, három orsóra,
Csak a mi elég lesz
Két szemborítóra.
Két, három orsóra,
Csak a mi elég lesz
Két szemborítóra.
Megfonom,
könyemmel
Ki is fehérítem,
Ugy se soká élek,
Szememre terítem.
Ki is fehérítem,
Ugy se soká élek,
Szememre terítem.
Elment,
elbucsúzott,
Duna felé tartott,
Jaj egeknek ura,
Talán belé ugrott!
Duna felé tartott,
Jaj egeknek ura,
Talán belé ugrott!
Karancsvidék.
102.
Telki Pista kötött
bokrétája,
Három napig állott a pohárba.
Ugyan, rózsám, minek is kötötted,
Mikor én a tiéd nem lehetek.
Három napig állott a pohárba.
Ugyan, rózsám, minek is kötötted,
Mikor én a tiéd nem lehetek.
Karancsvidék.
104.
Micsoda lárma ez
Abba zöld erdőbe?
Talán a galambom
Lovat lop belőle?
Abba zöld erdőbe?
Talán a galambom
Lovat lop belőle?
Csörög a békója
Tán be vagyon hajtva.
Kössétek, vigyétek,
Hadd fizessen érte;
Mert a piros hajnal
Tilalomba érte.
Tán be vagyon hajtva.
Kössétek, vigyétek,
Hadd fizessen érte;
Mert a piros hajnal
Tilalomba érte.
Tilalom, tilalom,
Karancs-keszi malom,
Nékem is tilalom,
A kedves galambom,
Meg nem csókolhatom,
A mikor akarom.
Karancs-keszi malom,
Nékem is tilalom,
A kedves galambom,
Meg nem csókolhatom,
A mikor akarom.
Karancsvidék.