A kis kakuk…
A kis kakuk repül,
repül…
Három napja ágon nem ül;
Hegyen, völgyön, vizen, árkon,
Csak repülni, szállni látom.
Három napja ágon nem ül;
Hegyen, völgyön, vizen, árkon,
Csak repülni, szállni látom.
Kakuk madár! bár
leszállna,
Közel hozzám, a zöld ágra,
S énekelne reggel, estve,
A bánatom ugy engedne.
Közel hozzám, a zöld ágra,
S énekelne reggel, estve,
A bánatom ugy engedne.
Ha a kakuk ifju
volna,
Én elfognám szegényt nyomba!
Szőnék neki finom inget,
Tartanám, mint szeretőmet…
Én elfognám szegényt nyomba!
Szőnék neki finom inget,
Tartanám, mint szeretőmet…
Anyám, anyám…
Anyám, anyám, ne adj
férjhez,
Ne adj férjhez vén legényhez;
Mert az öreg nem is csóda,
Kimegy reggel aratóba,
Estve eljő, lába gyenge,
Egyre baktat ide-oda…
És ha hivom vacsorára,
Nem eszik csak sohajt rája;
S ha megvetem ágya helyét,
Gyenge hangon azt feleli:
Kössem be a fájó fejét…
Ne adj férjhez vén legényhez;
Mert az öreg nem is csóda,
Kimegy reggel aratóba,
Estve eljő, lába gyenge,
Egyre baktat ide-oda…
És ha hivom vacsorára,
Nem eszik csak sohajt rája;
S ha megvetem ágya helyét,
Gyenge hangon azt feleli:
Kössem be a fájó fejét…
Anyám, anyám, ne adj
férjhez,
Ne adj férjhez vén legényhez;
Ifjuhoz adj, – ez ha kimegy
Jó reggel az aratóba,
Estve eljő fütyürészve,
Nem baktat ő ide-oda;
Ha elhivom vacsorára,
Mosolyogva mondja rája:
– Ital, ital nem kell nekem,
Egy édes csók százszor jobb lesz,
Édes, kedves feleségem!
Ne adj férjhez vén legényhez;
Ifjuhoz adj, – ez ha kimegy
Jó reggel az aratóba,
Estve eljő fütyürészve,
Nem baktat ő ide-oda;
Ha elhivom vacsorára,
Mosolyogva mondja rája:
– Ital, ital nem kell nekem,
Egy édes csók százszor jobb lesz,
Édes, kedves feleségem!