WeRead Powered by ReaderPub
Szilágyi és Káldy cover

Szilágyi és Káldy

Chapter 3: ELŐSZÓ.
By Károly Eötvös
Open in WeRead

Explore more books like this:

History - European

About This Book

The work comprises a series of personal recollections and portrait sketches of a prominent public figure and his circle, produced as newspaper pieces rather than a systematic biography. The author mixes first-hand memories, political anecdotes, and reflections on parliamentary life, party divisions, and the frustrations of public service, emphasizing long friendship, mutual respect, and the subject's moral and intellectual character. Episodes of political conflict and disappointment illustrate broader institutional and generational tensions, while the essays aim to render the individual's public actions and personality accessible to general readers.

SZILÁGYI DEZSŐ.

ELŐSZÓ.

1841-ben született s 1901-ben halt meg. 1901. évi julius hó 30-án este hét-nyolcz órakor még élt s a nagy melegben eltikkadva hálószobájába visszavonult s 31-én reggel holtan találták szobájában. Engem is rögtön értesitettek haláláról. Akkor az »Egyetértés« politikai napilap vezetője s mondhatni, tulajdonosa voltam s nyomban elkezdtem e művem megirását. S folytattam naponként, tizenkét czikkben, mely az emlitett lap hasábjain jelent meg.

Művem tehát gyorsan készült s azért nem is rendszeres mű. Nem is akartam, hogy az legyen. Nálunk valósággal ugy van, hogy a tudományos módszerben készült rendszeres életrajzok nem a nagyközönség olvasmányai. Csak a szakközönség talál azokban élvezetet. Én azonban a legmélyebb és legtartalmasabb eszméket is oly módon szeretem napvilágra állitani, hogy azok a nagyközönség lelkéhez találjanak utat. A legjobb alkalom erre, ha ez eszmék fejtegetését nagy alakok, korférfiak, kiváló egyéniségek életéhez és halálához kapcsolhatom. Igy cselekszem e műben is.

Bizonyára lesznek, a kik megirják rendszeres életrajzát. Kiváló szónok volt, egyetemi tanár, miniszter, parlament elnöke, a törvényhozásban gyakran nagy cselekvő. Ily férfiut művelt nemzet el nem feled, irodalma nem hagy emlitetlen. Akárki lesz s akármikor akad életirója, följegyzéseimet, melyeket e művem tartalmaz, nem mellőzheti. Különösen oly életirója, a ki őt személyesen nem ismerhette.