Szilágyi és Káldy

TARTALOM.

Szilágyi Dezső.

• Előszó 3
• I. Barátságunk. – Csalódik, a ki magas gondolkozással lép a törvényhozás kebelébe. – Az ifju Deákpárt. – Szilágyit szemeltem ki vezérnek. – Adomázó társaságom. 5
• II. A lángelme különössége. – Schwarcz Gyula. – Miként figyeltem meg Szilágyit. – Kerkapoly, Kovács, Szilágyi egymás mellett. – Minő szép a nagy elmék játéka. – A három elme erőaránya. – Hát én mit nyomtam köztük? – Miért nem tudott írni Szilágyi? – Miként készítette beszédeit? – Otthagyja az egyesült ellenzéket. – Örökös kételkedése. 13
• III. A nagy fuzió 1875-ben. – Pártvezérré lenni nem tudott volna. – A kodifikáló bizottság. – Miként készültek a törvényjavaslatok? – Szilágyi romboló szenvedélye. – Az eszme, az elv és az alkotás a törvényhozásban. – Szilágyi elmeerejének gyöngesége hol kezdődik? 34
• IV. Szilágyi örökös kétségének valódi oka. – Mi a község? – Mi a hegedű? – Szilágyi nem ismerte tökéletesen a községet. – A hegedűt könyvből megismerni nem lehet. 45
• V. Jó ember volt-e Szilágyi? – Becsületessége érinthetetlen. – A bajvívás. – A rágalom. – Szilágyit elkerülte a rágalom. – A „gazember“. – Nemes nagyravágyása. – Nem lehetett államtitkár. – Egyszer kitör Deák Ferencz ellen. – Megbánja. 54
• VI. Vagyona nincs. – A miniszterek félnek tőle. – Egyetemi tanár lesz. – Észbeli előkelősége. – Eszével gyakran hatalmaskodik. – Rossz ember soha nem volt, de boldog ember se tudott lenni. – Egyetemi tanársága. 70
• VII. Szilágyi nem érzi magát jól Tisza Kálmán táborában. – Kilép 1878 tavaszán. – Tanácskozunk a mérsékelt ellenzék pártelvei fölött. – Én a függetlenségi párthoz csatlakozom. – Szilágyi ezt ellenzi. – Okai. – Éjjeli tanácskozásunk. – Az én okaim. – Az egyesült ellenzék megalakulása. – E párt jelleme. 81
• VIII. Pártokon kívül áll. – Szónoklatának természete. – Külsőleg. – Ha rögtönzéshez szokik, nagyobb szónok lett volna. – Mi a kisszerű szónoklat? – Attila, Bismarck és Kossuth. – Mitől függ a szónoklat sikere? – Széchenyi szónoklata 1825 november 3-án. – Szilágyi inkább tanszéki szónok. – Összegyüjtött beszédei ép ugy hatástalanok lesznek, mint Apponyi beszédei. 97
• IX. Az ellenzék erőfeszítése Tisza Kálmánt megbuktatni. – A véderő-vita 1889-ben. – Szilágyi igazságügyminiszter lesz. – Helyeseltem. – Miért nehéz a hatalomról lemondani? – Miniszter korában óriási munkát végez. – Teljesen valótlan, hogy röst lett volna. – A mit tervei közül nem helyeseltem. – Az itélkezés egysége. – A közvádlók egyoldalu szigorusága. – A kegyelmezési jog. – Trandafir rémületes esete. 110
• X. A birók helyzete. – E helyzet javitása. – Más legyen az előadó- s más az itéletmondó biró. – Az egyházpolitika. – Szilágyi szerepe. – A király kedvetlenül fogadja el miniszterének. – Miként szokta előterjesztéseit a király előtt megtenni? – Elnöki beszéde a királyhoz az ezredéves ünnepen. – Nem helyeseltem, hogy Bánffy ellen a személyes üldözés és az erkölcstelen pártszövetség élére állt. 126
• XI. Utolsó együttlétünk. – Korán észrevettem halálos betegségét. – Halálának külső körülményei. 141

Káldy Gyula.

• Előszó. 149
• I. A magyar zene története nincs megirva. – A Gotterhalte rábaközi ősmagyar dal. – A magyar zenével nem törődnek. – Bihari, Erkel, Káldy. – Hogy’ kezdődik Káldy élete? – Munkássága. – Halála. – Nyelvtudása. – Nyelvtudománya megmenti a rablóktól. 151
• II. Káldy szerződése. – Pörei. – A fekete arcz. – A néma szerep. – A Pauli-ügy. – Káldyt elitélik. – A Bolygó Hollandi hajója nem sülyed el tökéletesen. – Miért nem sülyed el? – Káldyt megint elitélik. – Az angyalok élettana. – A magyar korona és a drezdai madonna angyalai. – Miként repül a szinpadi angyal? – Podmaniczky fizet. – Az amerikai összeesküvés. – A zongora hazaáruló büne. – Én védem Káldyt. – Az itélet. – Miért nem védte Káldyt senki? – Az én fölebbezésem. – Mit rendel Róma törvénye? – Menjünk Jókaihoz. – Beniczkyvel megegyezünk. 165
• III. Mit ér egy főispán a tárogató mellett? – Mikor Jókai és Petőfi dalol. – Kurucz dal jut eszünkbe. – Jókai tánczol. – Hol támadt fel a kurucz zene? – Enyém a gondolat, Káldyé az érdem. – A kerek asztal. – Liszt Ferencz. – A veszprémi kórus német fia. – Dinamit kell a királyi zeneakadémia alá. – Van-e magyar zene? 194
• IV. A magyar zenét régóta ismerik. – Hogy’ jött létre a zene? – Hát a táncz? – A magyar népdal különös jelleme. – A magyar tánczok. – A Csürdöngölő. – A végső igazság. 207
• V. Csak a dallam az igazi zene. – Wagner zenéje. – Mit ér a magyar zene? – Hányféle a magyar zene? – A svihrovai nóta. – Zrinyi Ilona bujdosó dala. – A magyar zene korszakai. – Nincs pártfogónk. – Káldy első gyüjteménye. – Kik nem akarják ismerni a magyar zenét? – Utolsó harczunk a számtisztekkel. 215
• VI. Gróf Apponyi Albert. – A pénzügyi bizottságban. – Gróf Csáky Albin. – Az ánket. – Szalay Imre, Bogisich Mihály, Mihálovich Ödön és Lippich Elek. – Az én javaslatom. – A szomszéd népek dala. – Az ázsiai rokonok zenéje. – Az ánket vitája. – Mit csinál a miniszter? – Mit csinál a Tudós Társaság? 231
• VII. Mással törődtem. – Jön Wlassics. – Káldy javaslata 1895-ben. – 1825–1860. – Tinódy-Balassa kora. – Csokonay kora. – A XVI. század magyar tánczai. – Incselkedő, Dobogó, Füzér, Gyertya, Sövény, Lakodalmas, Barát, Párna, Cziczka, stb. táncz. 247
• VIII. A magyar hangszerek. – Hol szólt utoljára a tárogató? – A sátoralja-ujhelyi öreg huszár tárogatója. – 1790–1848–1860. – A Scripsky és Schunda-féle és az ősi tárogató. – A hangszerek fája. – Ki csinált hajdan tárogatót? – Kik lopják a magyar zenét? – A német, franczia, olasz, magyar zeneszerzők. – Hogy’ lett Csermák magyarrá? 257
• IX. Mit csinált a kormány Káldy ajánlatával? – Az ökör nem köt koszorut a réti virágból. – A zeneakadémia. – A könyöradomány. – Káldy operaigazgató. – A Wagner-kórság. – Káldy ellenségei. – A zene a számtanhoz tartozik. – A csodagyerek. – A muzsikus agya ki van nőve. – Miként torzul el a muzsikus gondolkozása? 274
• X. Zenénk elismerése. – Miként zsugorodott össze a népdal? – A zene kenyérkérdés. – A németesítés borzasztó eszköze. – A nemzetirtó rendszer. – A főváros. 291
• XI. Csak saját zenénket szabad itthon mivelnünk. – A Hohenzollernek és a magyar zene. – Peczek főhadnagy és a czigányok. – Frigyes császár nyilatkozata a magyar zenéről. 300
• XII. A nagy uralkodók nem lehetnek okos emberek. – Vilmos császár okos ember. – Egy pápai tanár megjósolta Vilmos császár korát. – Kurucz zene a budai királyi várban. – Vilmos császár és Káldy. 308
• XIII. Vörös Miska és a német császár. – Szögyény-Marich László érdeme. – Lehel kürtje. – Káldy ajkán megszólal a jász kürt. Vége. 316