21
Régi könyvek közt keresgélek egy antikváriusnál. A tulajdonos egyszerre így szól hozzám, nagy sor díszkötésű kötetre mutatva:
– Nézze, ez alkalmi vétel.
Odamegyek, megnézem. Híres német világtörténet, negyven kötetben, gyönyörűen bekötve. Az antikvárius szól:
– Nagyon olcsón adom.
– Köszönöm, – mondom – nem kell.
Nem hagy békén:
– Nagyon szép példány. Szép kötés, tiszta, olyan, mintha új volna.
– Köszönöm, – mondom – nem kell.
Felemeli a hangját:
– Ez a példány W. bárónőnek, a híres bankár feleségének a könyvtárából való.
Idegesen szólok:
– Maga azt hiszi, hogy ezzel hat rám? Hogy amért a gazdag bárónőé volt, azért majd inkább megveszem?
Szinte atyaian mosolyog rám:
– Nem. Ezt nem hiszem. Csak bizonyítékát akartam adni, hogy egy igazán tiszta példányról van szó, amihez soha senki hozzá nem nyult.