WeRead Powered by ReaderPub
Toll cover

Toll

Chapter 3: 1
Open in WeRead

Explore more books like this:

About This Book

A loosely arranged collection of short, personal pieces composed of memories, observations, and curious incidents presented as brief sketches. The narrator offers witty anecdotes, quiet melancholy, and sharp reflections on human inconsistency, luck, and everyday fears, often noting ideas or episodes that never grew into longer works. The tone shifts between humor and seriousness, and the fragments function as informal memoiristic notes and conversational meditations that illuminate ordinary surprises, social quirks, and the writer’s responses to chance and reputation.

1

Toll, mert könnyű. Toll, mert elrepül. Toll, mert még írni is lehetett volna vele. Sok toll egymáshoz nőve: szárny, amivel emelkedni lehet. De ez itt csak szeszélyesen, lazán van összerakva. Eddig elszórtan hevert mind a memóriámban, nem is az összegyüjtésre várt, hanem a szélre, amely szétfujja. Így hát: rendszertelenül összesöpört emlékek, kis képek, amiket láttam, kis történetek, amiket átéltem vagy hallottam; morzsák egy író emlékirataiból, amelyeket sohse fog megírni. Megjegyzések, amelyek nem igen kerülnek már bele egy regénybe. Ötletek, amelyekből nem lesz vígjáték. Gondolatok, amelyek szerényebbek, mintsemhogy tanulmányokká dagadjanak. Viccek és könnyek. Pehely, toll, amiből nem szárnyat, hanem párnát csináltam. Használati utasítása: munkától, gondtól nehéz fejet az ágyban, karosszékben vagy vonaton ráhajtani, elpihenni egy kicsit rajta, elfelejteni és tovább menni.