WeRead Powered by ReaderPub
Toll cover

Toll

Chapter 44: 42
Open in WeRead

Explore more books like this:

About This Book

A loosely arranged collection of short, personal pieces composed of memories, observations, and curious incidents presented as brief sketches. The narrator offers witty anecdotes, quiet melancholy, and sharp reflections on human inconsistency, luck, and everyday fears, often noting ideas or episodes that never grew into longer works. The tone shifts between humor and seriousness, and the fragments function as informal memoiristic notes and conversational meditations that illuminate ordinary surprises, social quirks, and the writer’s responses to chance and reputation.

42

Ezt is törőlte annak idején a cenzura: «H. vezérkari százados beszéli, hogy az olasz fronton, a Dolomitok óriási sziklahegyei közt a hóban eltévedt két katonája. Két kis mokány, lóról-leszállított, barnaképű huszár, akit valami megbízással küldött valahová. Hegycsúcsok, szakadékok, hó, jég, fagy – két nap, két éjszaka nem jöttek vissza, azt hitte: elpusztultak. A harmadik napon kiéhezve, rongyosan, félig-megfagyva előkerül a két kis huszár. Elmondják, hogy eltévedtek a rengeteg hóban, száz meg száz idegen olasz sziklacsúcs közt.

– És mégis, hogy’ találtatok ide vissza?

– Térkép után – mondja az egyik. – Ezen a nagy országúton jöttünk, mindig egyenesen… amíg ide nem értünk.

És megmutatja a századosnak az elrongyolt, összefogdosott, ázott-fagyott térképet. Ugocsa vármegye térképe volt, a Pallas-Lexikonból kiszakítva.»