TARTALOM.
- I. Vörösmarty születése. Atyja és anyja. Gyermekévei; tanulása Puszta-Nyéken és Székes-Fehérvárott 1816-ig. Öcscse János. A későbbi férfiú és költő jellemvonásai a gyermekben. Olvasmányai; verselgetni kezd. 5
- II. Vörösmarty 1816-ban a pesti gymnasiumban tanúl s egyszersmind gyermekeket tanít. 1817-ben az egyetembe lép. Újabb olvasmányai s az egyetemi tanárok hatása. Sallay Imre tanulótársa. Atyja halála. Anyja özvegysége és utolsó évei. A szegény asszony könyve czímű költeményében anyját rajzolja. 24
- III. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője, első ízben 1817–1822. A Perczel-család. Jogi vizsgálatai az egyetemen. Olvasmányai Pesten. Barátjai Börzsönyben: Egyed Antal, Klivényi Jakab, Teslér László. Első drámai és epikai kisérletei: Zsigmond király, Ypsilon-háború, Hűség diadalma. Lyrai költemények. 34
- IV. Vörösmarty Görbőn mint patvarista. Az Elbúsult deák czímű drámája. Első föllépte a Koszorúban. Az 1823-iki politikai mozgalmak hatása. Zalán futásába kezd. Zrínyi, Gyöngyösy és a XVIII. század epikusai. Epikai mozgalmak a jelen század elején. Aranyos-rákosi Székely Sándor. Vörösmarty első szerelme. Perczel Etelka. 49
- V. Vörösmarty mint a Perczel-fiúk nevelője másod ízben 1823–1825. Ügyvédi vizsgálatot tesz. A pesti irodalmi körök 1798–1825. Kármán. Révai. Horvát István, Szemere és Vitkovics. Kulcsár. A Marczibányi-intézet. Fehér György. Petrózai Tratner János. A gróf Teleki-ház. Auróra. Hebe. Kisfaludy Károly és Kazinczy. Kovacsóczy Aspasiája. Vörösmarty új barátjai: Toldy, Fábián, Zádor. Első találkozása Deák Ferenczczel. Zalán futása fogadtatása. Vörösmarty és Kazinczy. 78
- VI. Vörösmarty felhagy a nevelőséggel. Haboz az írói és ügyvédi pálya között. Az írók jövedelmei. Néhány hónapra újra nevelősködik. Kiadja Salamont. Kirándulásai a vidékre. Tiszteletdíjai. Székes-Fehérvárott akar megtelepedni mint ügyvéd, majd Pesten marad és átveszi a Tudományos Gyüjtemény szerkesztését. Munkássága 1823–1833. Irodalmi állapotok. Viszonya Kulcsárral, Szemerével és Vitkovicscsal. Horvát István hatása Vörösmartyra. Egy új nagy eposz terve. Az Auróra-kör; tagjai, törekvése és iránya. 105
- VII. Az Auróra-kör kritikai hajlamai. Xeniák. Vörösmarty munkássága a Tudományos Gyüjteményben. Nyelvészeti értekezései. Bajok a censorral. A conversations-lexikoni pör. A Kritikai Lapok, Jelenkor és Társalkodó terve. Széchenyi hatása az Auróra-körre. Kisfaludy Károly halála. Vállalatai sorsa. Vörösmarty anyagi helyzete, külsője és szokásai. Bártfay és neje. Estélyek. Br. Wesselényi Miklós. Vörösmarty anyjának halála. 129
- VIII. Vörösmarty munkáinak első gyüjteménye 1833. Költészetének irodalomtörténeti jelentősége. Költői nyelve; a különbség közte és Kazinczy közt. A Vörösmarty előtti költői irányok és iskolák. A franczia, népies és klasszikai iskola. Német befolyás. Kazinczy német-görög klasszikai iránya. Kölcsey, Kisfaludy Sándor és Csokonai. Kisfaludy Károly; a nemzeti irány; Vörösmarty, mint ez irány legkiválóbb képviselője. A történeti, mondai és népies elem; a nemzeti és művészeti irány összeolvadása. Eposzai birálata: Zalán futása, Cserhalom, Eger, Széplak, Rom, Két szomszédvár. Lyrai költeményei 1833-ig. 152
- IX. Irodalmi triumviratus. Bajza és a Kritikai Lapok. Vörösmarty mint nyelvész; összezördülése Széchenyivel. Toldy és az akadémia. Az Athenaeum és Figyelmező. Vörösmarty beszélyei és drámái. Salamon, Bujdosók, Csongor és Tünde. 182
- X. Drámaírói pályájának folytatása: Kincskeresők, Fátyol titkai, Árpád ébredése, Marót bán, Áldozat, Czillei és a Hunyadiak. Vörösmarty mint színkritikus; dramaturgiai töredékei, színbirálatai, polémiái. A Csiga-vendéglő vacsoráló társasága. A Nemzeti kör. 207
- XI. Akadémiai jutalmak, megtiszteltetések, írói tiszteletdíjak. Széchenyi hatása Vörösmartyra. A magyar hazafi lyra jellemzése. A Szózat és más hazafi ódák. A magyar költészet és az ellenzék. Párhuzam Berzsenyi és Vörösmarty közt. Újabb lyrai költemények. Csajághy Laura. Költői beszélykék. Szép Ilonka. 246
- XII. Vörösmarty anyagi körülményei. Politikai érdekeltsége és pártállása. A márcziusi napok 1848-ban. Képviselővé választatik. Petőfi támadása. Viszonya Petőfihez és Aranyhoz. A forradalom és Debreczen. A kegyelmi szék bírájává neveztetik ki. Bujdosása a világosi napok után. Pestre jő; kegyelmet nyer. Baracskára, majd Nyékre vonúl. Lear királyt fordítja s néhány költeményt ír. A Vén czigány. Betegeskedése, halála és temetése. 278