25.

Dula, jula, heje, huja,
 Gyere a karomba.
 Se a mécses, se a gyertya
 Nem ég a szobámba…
 Tili, tuli, tuli, tuli.
Dula, jula, heje, huja,
 Eredj a pitvarba,
 Nézz ki lelkem hamarjába,
 Mit ugat a kutya?
 Tili, tuli, tuli, tuli.
Dula, jula, heje, huja,
 Add ki a ruhámat,
 Kutya ugat, jön a gazda…
 Viszem az irhámat.
 Tili, tuli, tuli, tuli.

26.

Egybegyültek, egybegyültek a miskolczi lányok,
 Ej, huj, ej, huj! a miskolczi lányok.
 Lisztet kértek, lisztet kértek, egy kis markocskával,
 Ej, huj, ej, huj! egy kis markocskával.
Összegyurták, összegyurták turós gombiczának,
 Ej, huj, ej, huj! turós gombiczának.
 Kitálalák, kitálalák egy nagy lapitóra,
 Ej, huj, ej, huj! egy nagy lapitóra.
 S mind megette, s mind megette a papné kutyája,
 Ej, huj, ej, huj! a papné kutyája.
 D’ úgy megütték, d’ úgy megütték a laskanyujtóval,
 Ej, huj, ej, huj! a laskanyujtóval,
 Hogy megdöglött, hogy megdöglött a papné kutyája,
 Ej, huj, ej, huj! a papné kutyája.
 Igy lett vége, így lett vége a miskolczi bálnak,
 Ej, huj, ej, huj! a miskolczi bálnak.

27.

Egyszem kökény, két szem kökény –
 Tátottszáju juhászlegény!
 Sejhaj! czinögemadár,
 Mondd meg, hogy a rózsám kihő’ jár.
Mér ötted mög a vakarcsot,
 Azér nem nőtt ki a bajszod.
 Sejhaj! czinögemadár,
 Mondd meg, hogy a rózsám kihő’ jár.

28.

Egyszer volt három zsidó,
 Az egyik volt Ábrahám,
 Ábra, ábra, ábra, Ábrahám,
 Az egyik volt Ábrahám.
A második volt Izsák,
 I–i–i–i–i–i–Izsák,
 A második volt Izsák,
 A második volt Izsák.
A harmadik volt Jákop,
 A harmadik volt Jákop,
 Já–kop, kop, kop, kop, Jákop,
 A harmadik volt Jákop,
Mentek Jeruzsálembe,
 Mentek Jeruzsálembe,
 Zsálem, zsálem, zsálem, zsálembe,
 Mentek Jeruzsálembe.
Bár mind ugy elmennének,
 Hogy vissza se néznének,
 Nek, nek, nek, nek, nek,
 Hogy vissza se néznének.

29.

Elhajtottam száz libát
 Komáromig mezitláb;
 Lidláb, ludláb,
 Komáromig mezitláb.
Ha galambom láthatnám
 Tovább is elhajtanám;
 Lidláb, ludláb,
 Komáromig mezitláb.
Komáromi kis leány
 Vigyél által a Dunán;
 Lidláb, ludláb,
 Vigyél által a Dunán,
Ha átviszel a Dunán,
 Megcsókollak a partján;
 Lidláb, ludláb,
 Megcsókollak a partján.

30.

Elveszett a tarka ludam,
 Keresni ment az én uram.
Este, este, már este van,
 Még sincs itthon az én uram.
Jobban bánom a ludamat,
 Mint a tulajdon uramat.
Mert a ludam tarka, búbos,
 De az uram jól megbúboz.

31.

Este vagyon, szürkül be,
 A tüzhelyet seperd le!
 Mert nem tudod, ki jő be,
 Egy szép legény döndül be.
Az este is nálunk volt,
 Kilencz almát hozott volt,
 Mind a kilencz piros volt,
 Ő maga is csinos volt.

32.

Esztendőbe egyszer esik karácson,
 Férjhez megyen a nagyságos kisasszony.
 Cse’bogár, cse’bogár,
 Kutya nem agár!
Esztendőbe egyszer esik hushagyó,
 Akkor sütik minden háznál a pánkót.
 Cse’bogár, cse’bogár,
 Kutya nem agár!
Esztendőbe egyszer esik nagy péntek,
 A kisasszonyt megcsókolni nem vétek.
 Cse’bogár, cse’bogár,
 Kutya nem agár!

33.

Férjhez ment a reszelő,
 Elvette a meszelő,
 Három a pille.
 Megállott az ajtóba,
 Az is mindjárt egy nóta
 Három a pille.
Borbély Bábi beteges,
 Nem eheti a levest,
 Három a pille.
 Vizet inna, vize nincs,
 Kutra menne, kutja sincs,
 Három a pille!

34.

Fogtam egy szunyogot
 Nagyobb volt egy lónál,
 Kisütöttem a zsirját,
 Több volt egy akónál,
 A ki ezt elhiszi
 Sajadom, dajadom,
 Nagyobb ló a lónál –
 Sajadom, dajadom.
Elvettem egy szép leányt,
 Gonosz lett belőle,
 Istenem, teremtőm,
 Mit csináljak véle?
 Istenem, teremtőm,
 Szabadits meg tőle,
 Ha meg nem cselekszed:
 Elszököm mellőle!

35.

Galambom, hallja-e,
 Nem t’om, maga tudja-e,
 De engem az anyám
 Igy tanitott hajdanán:
 Fiatal rózsához
 Vén karó sohse jó,
 Fiatal asszonyhoz
 Öreg ember nem való.
Galambom, hallja-e
 Hát azt maga tudja-e:
 Hogy nekem az apám
 Csak ezt mondta hajdanán:
 Fiatal dereka
 Hajlik jobbra-balra,
 Öreg fa árnyéka
 Nyugodalmas, jó párna.
Nem lehet, nem lehet
 Elhitetni senkivel,
 Hogy a nap télen is
 Mint tavaszkor ugy tüzel.
 Mutassa bár magát,
 Szép fehér sugarát,
 Jaj dehát, jaj dehát
 Egy csepp meleget se ád.

36.

Ha még egyszer legény lennék:
 Megnézném a kit elvennék,
 Megválogatnám a leányt,
 Mint a piaczon a dohányt.
 A dohánynak a pirosát,
 A leánynak a csinosat.
Ha még egyszer leány lennék:
 Megnézném, hogy kihez mennék;
 Megválogatnám a legényt,
 Mint a piaczon az edényt.
 Az edénynek a mázosát,
 A legénynek a szálosát.

37.

Hála legyen az istennek,
 Hogy nincs szarva az egérnek,
 Mert ha neki szarva volna,
 Sok asztagot széjjelturna.
Hála neked nagy uristen,
 Hogy a balhán patkó nincsen,
 Mert ha rajta patkó volna,
 Sok szép asszonyt agyon rugna.

38.

Három bokor saláta,
 Kántor Teri kapálta,
 Egyél dzsidás belőle,
 Isten ugyse megveszekedel tőle.
Kántor Teri azt hiszi,
 A kapitány elveszi;
 Ne félj, Teri, előre,
 Isten ugyse! semmi sem lesz belőle.
Elment már a regiment,
 A házasság füstbe ment,
 Kántor Teri itt maradt –
 Isten ugyse! – két szék közt a pad alatt.

39.

Három itcze keménymag,
 Daru Julis ki-é vagy?
 – Nem vagyok én senkié,
 Csak a Balog Sándoré,
 Csak a Balog Sándoré.
Gyere, Sándor, vidd el már,
 Mert a tyúk is tudja már;
 Ha a kakas megtudja,
 Majd kikukurikulja,
 Majd kikukurikulja!

40.

Házasodjék meg az úr, trillárom happ!
 Mert már az úr vén kandur, trillárom happ!
 Vegye el a Katiczát,
 Nem Katiczát, Pannikát, trillárom happ!
Uj-városon mi történt, trillárom happ!
 Lány kérte meg a legényt, trillárom happ!
 De a legény azt mondta:
 Ő férjhez nem mén soha, trillárom happ!
Nincsen neki dunnája, trillárom happ!
 Sem három-négy párnája, trillárom happ!
 Mert a tollát a rucza
 Még a réten hordozza, trillárom happ!

41.

Hej, a pesti kis leányok,
 Helyre tyú, tyú, tyú!
 Mind puderes az orczájok,
 Helyre tyú, tyú, tyú!
 Mind puderos az orczájuk,
 Helyre tyú!
 Még sincsen semmi formájuk,
 Helyre tyú, tyú, tyú!
Hej, a pesti kis leányok,
 Helyre tyú, tyú, tyú!
 Mind a templom mellé járnak,
 Helyre tyú, tyú, tyú!
 Szidják, átkozzák a papot,
 Helyre tyú!
 Mért adott rövid farsangot,
 Helyre tyú, tyú, tyú!

42.

Hozott bátyó feleséget,
 S csinált egy nagy vendégséget,
 Sok vagyont is kapott vele,
 Szuszék, láda, mind megtele.
 Még tehént is hármat hoztak,
 De mind visszabogároztak!

43.

Huzzák a harangot
 Sirnak az asszonyok,
 Harmad napja vagyon,
 Elek oda vagyon.
Mondják vala nagyon,
 Gegő ütte agyon;
 Gegő mondja nagyon:
 Én nem üttem agyon.
Az Egres tetején
 Egy fa alatt vagyon,
 Ott sem Isten nyila,
 A bor ütte agyon.

44.

Ká-kántor uram ká-káposztája,
 Tü-tüvig édes a torzsája,
 A-avval vagyok na-nagy vitába,
 Ne-nem kaphatok a magvára.
Fe-fehér szőlő ne-nem bakator,
 A-az ágy alá bútt a kántor.
 Jő-jőjön ki már ká-kántor uram!
 Ni-nincs már itthon az én uram.

45.

Ki az urát nem szereti:
 Sárga répát főzzön neki,
 Jól megsózza, paprikázza,
 Hogy a hideg is kirázza.
Elment az én uram Pestre,
 Majd haza jön szombat este,
 Főzök neki jó vacsorát:
 Keménymagos isten-nyilát.

46.

Kiforditom, beforditom,
 Mégis bunda a bunda.
 Hej, bunda a bunda,
 Juhászbunda a bunda,
 Mégis bunda a bunda!
Leteritem a bundámat,
 Mégis bunda a bunda.
 Hej, bunda a bunda,
 Juhászbunda a bunda,
 Mégis bunda a bunda!
Ha megázik is a bunda,
 Mégis bunda a bunda.
 Hej, bunda a bunda,
 Juhászbunda a bunda,
 Mégis bunda a bunda!
Ha rongyos is a bunda,
 Mégis bunda a bunda.
 Hej, bunda a bunda,
 Juhászbunda a bunda,
 Mégis bunda a bunda!

47.

Lányok fonják a lenszöszt,
 Beszélgetik maguk közt:
 Jaj anyám! a fonás,
 Nehéz a várakozás!
Czipőt veszek szülöttem,
 Csak ne sirj, ríj előttem.
 Jaj anyám, jó anyám,
 Nem az az én nyavalyám.
Szoknyát veszek, szülöttem.
 Csak ne sirj, ríj előttem.
 Jaj anyám, jó anyám,
 Nem az az én nyavalyám.
Legényt hozok, szülöttem,
 Csak ne sirj, ríj előttem.
 Úgy anyám, jó anyám,
 Ez ám az én nyavalyám!

48.

Lyukas a szüröm,
 Kutya adta!
 Lyukas a csizmám,
 Kutya adta!
 Lyuk hátul, elől,
 Lyuk mindenfelől.
 Fujdogál a szellő
 Kivül, belől.
Otthon ül az asszony
 Nagy mérgesen,
 Haza megy az ember
 Nagy kényesen;
 Kivül kirekeszt,
 Belül be nem ereszt;
 Istenem, istenem.
 Be nagy kereszt!

49.

Már minálunk megismerni ugy lehet,
 A ki személy, sárga szoknyát viselget,
 Sárga szoknyát, hármas, négyes fodorra,
 Hunczutkája fel van sütve bodorra.
Már minálunk megismerni ugy lehet,
 A ki jó lyány, piros szoknyát viselget,
 Piros szoknyát, zöld vagy fehér fodorra,
 Selyem haja pántlikába befonva.
Már minálunk megismerni ugy lehet,
 Ki nem magyar, német plundrát viselget,
 A fején nagy emeletes kalapot,
 A lábán meg guminászting papucsot.
Már minálunk megismerni ugy lehet,
 A ki magyar, magyar ruhát viselget,
 Sarkantyút meg darutollas kalapot,
 Avval kiván a mainál jobb napot.

50.

Még azt mondja az anyám, az anyám,
 Ne vegyek nőt ily korán, ily korán,
 Majd ha az eszem megnőtt,
 Jobb lesz akkor venni nőt, venni nőt.
De nem várok, nem biz én, nem biz én,
 Házasodom az idén, az idén,
 Mert ha megjön az eszem –
 Tudom akkor nem teszem, nem teszem.

51.

Megdöglött a Jani lova,
 A fakó, a fakó.
 Utána megy maga Jani,
 A biró, a biró.
Jó lesz a bőre dudának,
 Janinak, magának,
 A lába meg kocsonyának,
 De neki magának.
Füle jó lesz derelyének,
 Janinak, magának,
 A farka meg legyezőnek,
 Az is csak magának.

52.

Messze jártam házasodni,
 Bár ne jártam volna!
 Édes kedves feleségem
 Bár ott vesztél volna!
Bár az ördög oly jó volna,
 Talyigára tenne,
 Mennél jobban sikoltanál,
 Annál jobban vinne.

53.

Mindennek van szeretője,
 Csak énnekem nincsen,
 Kinek kettő, kinek három,
 Nekem egy csepp sincsen.
 Ha az isten egyet adna,
 Jaj, beh megbecsülném;
 Kezét, lábát összekötném,
 A füstre feltenném.
A barátok, a barátok
 Faczipőben járnak;
 Azok élik világukat,
 A kik együtt járnak.
 Én mint szegény árva legény,
 Csak egyedül járok,
 Mindenfelé tapogatok,
 De csak falat látok.

54.

Minek az a pörge kalap,
 Ha a legény csak egy darab?
Minek az a pej paripa,
 Ha más nyargalódzik rajta?
Minek az a rojtos gatya?
 Huszonötöt vágnak rajta.
Minek az a selyemkendő,
 Ha a leány nem kelendő?
Minek a suvikszos stibli,
 Ha a legény hibli, hubli?
Minek az a fényes csizma?
 Ötven font vas csörög rajta!

55.

Nincsen dézsma, nincsen robot,
 Mégis csak ütik a dobot,
 Seje ridi radóra!
 Hat ökrömet elviszik az adóba.
Zireg-zörög ablak, ajtó,
 Gyün be rajt a végrehajtó,
 Seje ridi radóra!
 Dunyhát, vánkost fölirják az adóba.
A faluba lótnak-futnak,
 Jaj a tyuknak, jaj a ludnak,
 Seje ridi radóra!
 A vak récze nem elég az adóba.
Lótnak-futnak idestova,
 Ez az élet de mostoha!
 Seje ridi radóra!
 Czifra dunyha nem elég az adóba.
Fölirnak ott minden szöget,
 A mit csak ott irni lehet,
 Seje ridi radóra!
 Tunikát is elviszik az adóba.

56.

Nincsen nálunk olyan asszony,
 Mint Csimáné, mint Csimáné
 Komámasszony.
Megsüti a turós lepényt,
 Arra várja, arra várja
 A sok legényt.
Ha a lepényt megettétek
 Panni lányom, Panni lányom
 Elvegyétek.
Nem kell nekünk a kend lánya,
 Három rőfös, három rőfös
 A szoknyája.
Nem kell nekünk a kend lánya,
 Szőlőzsirral pirositott
 Az orczája.

57.

Nincsen nekem semmi bajom,
 Csak hogy szegény vagyok,
 Életemben korhely voltam,
 Mégis rongyos vagyok.
Vermem ugyan elég vagyon,
 De kenyerem nincsen,
 Ha pénzemet megszámlálom,
 Egy fillérem sincsen.
Meg is házasodtam már én,
 Feleségem nincsen.
 A gyermek is megszületett,
 Igaz apja sincsen.
Kereszteltetni kellene,
 Jaj de itt pap nincsen.
 Komát is kéne hivatni,
 Jó emberem sincsen.
Bort is kellene felhoznom,
 De pinczémben nincsen,
 Vagy a korcsmából hozatnom
 De hitelem sincsen.
Kölcsön kellene hát kérnem,
 Emberségem nincsen.
 Jaj istenem, mit csináljak!
 Mikor semmim sincsen.

58.

Oh tulipiros lánykám,
 Báránykám, angyalkám,
 Nyujtsd ki karod, angyalkám!
 Tánczolhatnám.
 Hipp, hopp, hopp,
 Nosza, juhhé!
Jaj, de gyönyörü táncz
 Ez a sógoré,
 Ré – ré – ré –
 Jaj, de gyönyörü táncz
 A sógoré –
 Hipp, hopp, juhhé!

59.

Rongyos a kend háza vége,
 Piros a kend lánya képe,
 Adja nekem kend a lyányát,
 Megcsinálom a kend házát.
Rongyos a kend háza vége,
 Ragyás a kend lánya képe,
 Adja nekem kend a házát,
 Megcsókolom a kend lyányát.

60.

Szintelen, szintelen
 A legény, mig nőtelen.
 Ázik is, fázik is
 Egyaránt nyáron, telen.
 De ha lészen párosa,
 Pirul arczulatja,
 Rózsaszinűre mossa
 Szerelem harmatja,
Szintelen, szintelen
 A leány mig férjtelen.
 Ázik is, fázik is
 Egyaránt nyáron, telen.
 De a férje árnyékában
 Jobban felmelegszik,
 Mintha leánykorában
 Parázstűzbe fekszik!

61.

(Táncz-szók.)

Huzd rá czigány hamarjába!
 Ki a legény a csárdába?
Eb fujja nótáját,
 Kutya járja tánczát!
Ez az élet diákoké,
 A másik a barátoké!
Utczu, rajta, vén fazék,
 Fel tudsz-e fortyanni még?
Utczu, bizony lakodalom,
 Magam is megházasodom!
Kitöröm a nyakamat,
 Mégse hagyom magamat!
Három a táncz mindhalálig,
 Kivilágos kiviradtig!
Ez az élet minket illet,
 Nem a régi öregeket!
A kinek ma kedve nincs,
 Annak egy csepp esze sincs!
Hopp rongy! kapaszkodj!
 Kályha mellé rugaszkodj!
Vess figurát olyan czifrát,
 Hogy a patkód vessen szikrát.
Törő, tiló, szakadék,
 Veled összeakadék!
Tiz az óra a toronyba,
 Tizenkettő a gyomromba.
Ne ülj rózsám az ölembe,
 Nem férek el a bőrömbe!
Jobb a bor a pálinkánál,
 Egy menyecske száz leánynál.
Szűrő szita, tejes lábas,
 Álljon félre, a ki házas.
Még egy kicsit hörpölök,
 Inkább holnap bőjtölök,
Haja, szüzek, mindketten,
 Én az vagyok, nem t’om ken’?
Magamért csak felelek,
 De már kendér’ nem merek.
A ki engem nem szeret,
 Egye meg az egeret!
Rossz katulya, gurgulya,
 A vén asszony figura.
Öleljen meg az a rúzsa
 Ki a száraz malmot huzza.
Félre gondok, félre bú!
 Hejje, hujja, ujju, ju!
Hó, te Gyurka, hó, te, hó!
 Ne szökjél ugy mint a ló!
Csókoljon meg az a madár,
 Ki a pocsolyában ugrál.
Gombaház!
 Ha leszakad, lesz más!
Kicsiny nekem ez a ház,
 Kirugom az oldalát!
Összeütöm a bokám,
 Ugy ugratom a babám!
Ha igazán nem járod,
 Száradjon el a lábod!
Tejes fazék, fatányér,
 Majd meghalok a lányér’!
Ugy szeretem az öreget,
 Mint a bivaly a töreket.
Nagy kobakban kicsiny ész,
 Ha megkottyan, oda vész.
Ugy meg vagyok keseredve,
 Mint a nyir-gúzs tekeredve.
Kicsi csupor hamar forr,
 A vén asszony puskapor.
Fogjad meg, forgasd meg,
 Teringesd meg, lógasd meg!
Hajtsad, hajtsad mindaddig,
 Mig a szoknya langallik.
Édes kicsi karcsu bogom,
 Derekadat öllel fogom!
Haj, de nagy a Mihók feje!
 De kicsiny az agyveleje:
 Mind hátul van az eleje!
Adj egy csókot, holdvilágon,
 Ugy sem adsz a másvilágon!
Ángyom asszony szép asszony
 Tedd a szegre, hadd asszon!
Igyenes vagy mint a nád,
 Hozzám szabott az apád.
Három éjjel, három nap,
 Nem elég a lábomnak;
 Bárcsak ez az éjtszaka
 Szent György napig tartana.
Édes rózsám, alhatnám,
 Árnyékodba nyughatnám!
Erre forditsd az orczádat,
 Hadd csókoljam meg a szádat!
Éget engem a szemed,
 Rólam mégis le ne vedd!
Komámasszony koppantó,
 Sógorasszony sótartó.
Nem kell nekem senki búja,
 Bár még az enyim se volna!
Tizenhárom réczetojás,
 Enyim vagy te, kis rokolyás.
Ez a leány sokat ér,
 Sem ösztövér, sem kövér,
 Sem fekete, sem fehér.
Akármilyen szenes tőke,
 Szebb a barna mint a szőke!
Huzzad nekem: a, b, cz, d, betyárosan,
 Hadd tánczoljak e, f, g, h, huszárosan.
Egyik lábam kijárja,
 A másik elhibázza.
Hopp! a Jézus csizmája,
 Bokáig ér a szája!
Megforditlak karikára,
 A szeretőm bosszujára!
Jaj, a szivem! jaj, hogy dobog,
 Mikor olyan szép leányt fogok.
Sárga virág, veres virág,
 Tőlem mehetsz mig a világ!
Ugy szeretem a menyecskét
 Mint a rigó a cseresnyét.
Öreg asszony régi jó,
 Kapufélnek volna jó.
Három marha nem nagy csorda,
 Az asszony csak oldalborda.
Ide lábam, nem oda,
 Ne vigy oláh faluba,
 Mert az oláh faluba
 Elől, hátul katrincza!
Fáj a szivem épen itt,
 A kiért fáj, nincsen itt.
Czitrom, kávé, kalarábé,
 Nem vagyok én a magáé!
Ne ránczold a homlokodat,
 Nem ettem meg a jussodat!
Addig iszom mig jó bor lesz,
 Azután a lug is jó lesz.

62.

Tónainé rongyos háza,
 Mind ki van a horogfája.
 De sok legény jár hozzája,
 Mégse raknak nádat rája.
A legényt is ugy szereti:
 Pogácsát süt útra neki,
 De a legény nem kedveli,
 Foga híjja, nem kell neki.

63.

Tudós legény Barna Peti,
 Magát nagyon hányja-veti;
 Iskolába járt sokáig,
 Elment abéczédéháig;
 Ha több volna a fejibe,
 Pap lehetne egyszeribe!

64.

Ucczu bizony, megérett a meggy,
 Ucczu bizony, rajta maradt egy,
 Mennél jobban érik a meggy,
 Annál jobb a meggy, meggy, meggy, meggy,
 Mennél jobban kérik a lányt,
 Annál jobban megy!

65.

Uczczu, kis lány, ugordj egyet!
 Ne sajnáld a czipellődet,
 Ha elszakad, megint veszek,
 Isten ugyse! legény leszek!
Uczczu, kis lány, hol az anyád?
 Hordók közé vette magát.
 Ejnye futtom az irgalmát,
 De jó helyre vette magát!

66.

Utcza, czucza, ég az utcza, messze virit a lángja,
 De csak piros, de csak piros a két orczád leányka.
 Nem titok, ha kimondom,
 Összecsókolt, összecsókolt az én kedves galambom.
Az ölelés meg a csók, kicsi leány, még korán van,
 Kárt tehet ám, kárt tehet ám a sok czupp, czupp, a lányban.
 Dehogy van, dehogy tesz,
 Ez a sora a világon valamig egy leány lesz!

67.

Vásárhelyi piaczon
 Legényt árul egy asszony,
 Huszat ád egy garason, –
 Vegye meg a kisasszony!
A szegedi piaczon
 Rózsát árul egy asszony;
 Jaj, de álnok vén asszony,
 Hármat ád egy garason!

68.

Völgyet keres a fojóviz,
 Nem a magas dombot –
 Fenye látott szürdolmányon
 Apró ezüst gombot!
Urat illet a kevéjség,
 Azt is a bolondot –
 Fenye látott szürdolmányon
 Apró ezüst gombot!

VI. VEGYES DALOK.

1.

A hodosi biró lánya,
 Nyalka, csinos, mint a páva,
 Szép termete magyar fajta,
 Bokorugró szoknya rajta.
Zeng-peng, cseneg a sarkantyu,
 Tánczra indul minden fattyu,
 Az a boldog, kinek párja
 A hodosi biró lánya.

2.

Aj de bajos egy párnára fekünni,
 A ki egymást igazán nem szereti:
 A párnának a két széjje elszakadt,
 A közepe tiszta ujan megmaradt.
Jaj de nehéz egy párnára fekünni,
 A ki egymást igazán nem szereti:
 Mert én tudom, én azt tudom, próbáltam,
 Még az ellenségemnek sem kivánam.

3.

A kis leány virágszál
 Tizenhat esztendeig,
 Liliomszál, rózsaszál
 Tizennyolcz esztendeig,
 De ha idejét haladja,
 Csak a legények bolondja!
A legény gyöngyvirág
 Huszonnégy esztendeig,
 Válogat a lányba
 Huszonnyolcz esztendeig,
 De ha idejét haladja,
 Csak a leányok bolondja!