ENGLISH. BUGIS. MAKASAR. MANDHAR. BÚTON. SÁSAK. BÍMA. SEMBÁWA. TEMBÓRA. ENDÉ.
One sédi sédre misa sátu sátu sábua; icha sátu seena sa.
Two dua rua dua dua dua lua dua kálae zua.
Three télu tálu tetálu tálu telu tólu tiga nih télu.
Four mpa ampat ápeh mpat mpat ópat ampat kude-in wútu.
Five lima lima lima lima lima lima lima kutélin lima.
Six nám ánam ánam ánam nám íni ánam báta-in limása.
Seven pitu túju túju pitu pitu pidu túju kúmba limazua.
Eight hárua delápan wâlu árua báin wáru delápan koného ruabútu.
Nine haséra sambílan amésa asára siwa chéwi sambélan láli trása.
Ten sapúlu sampúlu sapúlu sapúlu sapúlu sampúlu sapúlu saróne sabúlu.
Twenty dua-púlu rua-púlu dua-púlu rompúlu dua-púlu duampúlu dua-púlu sisaróne bulúzua.
Hundred sa-rátus sabiláng'an sang'átus sibiláng'an sátus sa-rátus sang'átus simári sang'ásu.
Man (homo) táwu tau tau tau kelépe dho tau doh dau.
Man (vir.) hóro-áni boráni chácho tau máma dho-mó-ne-móne láki-láki sia-in úli-dau.
Woman makónrai bahíni bahíni makónrai nina dho-siwe perámpuan óna-yit ána-dau.
Father ambéhna mángge káma bápa áma áma bápa homóri má.
Mother indóna anróng indo ma ína ína máma yelai weh.
Head úlu ulúna úl úlu ótah túta úlu kokóre úla.
Eyes máta matána máta máta máta máda máta saing'óre ána-máta.
Nose ing'a ing'a ing'a ing'a írung ilu ing'a saing kóme niju.
Hair wélua rambut wélua wélu búlu hónggo wélua búlu fu.
Teeth ísi gigi ísi ísi gigi woi ísi sóntong nihi.
Belly bábua bátan pórot bábua tian lóko báboa sumóre túka.
Hand lima líman lima liman íma rima limang taintu lima.
Foot áji bánuge áje áje nai édi áje maimpo wáhi.
Blood dára dára dára dára geti ráh dárá kiro ráha.
Day só poi hári áso kejélu; jélu mrai aso kóngkong giah.
Night weni bange bangi weni kelam ai-meng'ádi malam tádung kómbe.
Sleep matinro átinro pelóli matínro tindu máru maténro kidjum méne.
Dead máte amáti máti matémo máti máde matémo sílam máta.
White mapúte kébok púti maputémo pútih búrah púti si-yang bára.
Black malótong léling malótong malótong bírang me-e lótong naido láka.
Good madéching bájik mápia baik ónya tátio baik sámar glo.
Bad déna-ma-déching kóde andiána-mápia enda-ma-dakégau leng'e séwai nónda-króah gonóre báne.
Fire ápi pépe ápi ápi ápí ápi ápi maing'aing ápi.
Water wai jéne wai áyer ai oí jéne naino wai.
Earth tána bútah tána tána tána dána tána gonong tána.
Stone bátu bátu bátu bátu bátu wádu bátu ilah bátu.
Hog bábi bábi bábi bábi báwi vávi bábi kíwu báhe.
Bird mánu-mánu jang'an-jang'an mánu-mánu manuk káma-núkan nási mánuk-mánuk kilaíngkong peti.
Egg itéloh báyau ndoh télor télu dólu telor andik telor.
Fish báleh júku bále bále mpah úta júku karáyi íkan.
Sun matáso sing-har máta-hári máta-hári máta-jelu liroh sing-har ingkong réza.
Moon wúlan búlan wúlan wúlah úlan wúrah wúlan máng'ong wúlan.
Stars bitóing bintóing bintóing bintóing bintang ntára bintóing kingkong dála.
God álah ta-ála ​ álah ta-ála álah ta-ála álah ta-álah álah álah ta-ála moríhoh ga-hémbu.
Sit túdang mempu píóro dúduk tókol dóho píóro hok-hok regoh.
Eat mánre ang'ánre mánde mánre bekhor ​ mang'an mákan ka-a.

A COMPARATIVE VOCABULARY OF THE GUNUNG TALU, MENADU, TERNATI, SANG'IR, SIRANG or CERAM, AND SAPARÚA LANGUAGES.

ENGLISH. GUNUNG TALU. MENADU. TERNATI. SANG'IR. SIRANG or CERAM. SAPARÚA.
One limbóto esah rimoi sembua tekúra isáhi.
Two bukáng'o bua rómo-didi darúa dua rua.
Three bóne télu ra-ang'i tátelu tólu óru.
Four ampat épat ráha épa pát ha-an.
Five lima lima róma-tóha lima lim rima.
Six ánam ánam rára nóng ónan nóho
Seven túju pitu tómdi pitu fitúra hítu.
Eight delápan wálu tof-kang'i wálu delapánte wáru.
Nine sambilan sioh siyu sioh sabilánte siwah.
Ten sapúlu mapúlu yági-móí mapúru putúsa úhu-túhi.
Twenty dua-púlu rúa-napúlu yági-romdidi duampúlu dua-púlu úhurua.
Hundred mai-tútu ma-hátus rátu-mói marásu útun hutúngno.
Thousand notifu ma-ribu ribú-mói saribu rihúne rihúno.
Man (homo) manúsia tó manúsia tau-máta káwu túma-táwu.
Man (vir.) satúlal to-áma nónau esé manuáya manáwau.
Woman tábua wewóné fohékeh babini mapuinára pipináwu.
Father bápa áma bába bápa niba-bára amáni.
Mother nána ína yáya nina ninésan ináni.
Head lung-góng'o úlu dopólo ulúnte urúni.
Eyes máta warén táko máta matára ma-áni.
Nose uling'o nirung ídung írung idónte iríni.
Hair wóho wúhuk rambut úta uhúra rhúwon.
Teeth dang'éta wáhang gigi ísi gigira nióni.
Belly mbong'a po-ot ho-ot tiang púmra tehúni.
Hand otóho leng'an tang'an tákiar tanánte rimáni.
Foot oh-áto háhe káki bisi kakíra ahíni.
Blood dúhu ráha dára dára dárah laláni.
Day (light) dulúho ndoh modiri éloh pagíra kai.
Night hoi weng'i wang'i-lóbi bása mahónte lamásai.
Sleep méte-lóho madákal hótu metiki ákifet imutára.
Dead máti máti sóni náti máti; hábis imáta.
White púti kúlo ubúan mawira putíra ipúti.
Black itam riram îrang mitung meténa iméte.
Good baik léhos láha mápia páda-lóko imai.
Bad tra-baik léwo ási daráki manche-ére nága-ráta hiáhia.
Fire tólu ápi úkut pútung ápira hahúlo.
Water telóho ráno áki áke áyira waélo.
Earth búta tána káha utána búmite umélo.
Stone bátu wátu márih bátu batúra hátuo.
Hog boi wáwi sóho wáwi boíra háhuo.
Bird búrung kóko námot mánuk-daródo burúngte mánuo.
Egg putitor átelu nabóro telor telórte terúri.
Fish tóta póngkor neá-ot kena ján iyáno.
Sun mútu-hári ndoh máta-hári éloh máta-hári ria-ma-áno.
Moon uláno leléhon búlan búlan bulánte huláno.
Stars óli-pópo tóto-tian úna-bintan butúing bentángte humário.
God málai-káti wálian tuan-álah máwu-álah álah álah.
Sit ulóho rumúma tégó káyan matórán ituo.
Eat mong'a kúman óhot kúmang kamána lyáni.

FOOTNOTES:

[299] See Comparative Vocabulary annexed, including the dialects of the south-west limb of Celebes, and some of the islands in its vicinity, on which Bugis settlements have been formed.

[300] Asiatic Researches.

[301] Meaning their services for a stipulated period or for life.