Ezenközben Barbicane az őt körülvevő ünnepeltetés közepett sem töltött haszontalanul egy pillanatot sem. Mindenek előtt összehívta a Gun-club választmányát értekezletre. Elhatározták, hogy a kérdésnek csillagászati oldalára nézve felvilágosítást kérnek a csillagvizsgálóktól, azután, ha a felelet kedvező, hozzá kezdenek a technikai rész megbeszéléséhez, hogy semmit se mulaszszanak el, a mi a fontos kisérlet sikerét biztosíthatja.

Szerkesztettek tehát egy világos és szabatos átiratot, külön kérdésekbe foglalva a cambridgei csillagvizsgálóhoz Massachussetsben. Itt volt az északamerikai Egyesült-Államok leghiresebb egyeteme, melynek főleg csillagvizsgálója szólott messze földre. Itt voltak a legkiválóbb tudósok és az a messzenéző teleszkop, melynek segélyével Bond az Andromedát, e másodrangú bolygót bolygatta fel és Clarke a Siriust fedezte fel. Így hát nem hiában bizott annyira a Gun-club ebben az intézetben.

Két nap múlva megérkezett a tűrelmetlenül várt válasz Barbicane elnökhöz. Ilyeténformán vala fogalmazva:

A cambridgei csillagvizsgáló igazgatója Barbicanenak, a Gun-club elnökének, Baltimoreban.

Cambridge, október 7.

Folyó hó 6-dikán küldött, s a baltimorei Gun-club nevében a cambridgei observatoriumhoz intézett levelének vétele után haladéktalanul összehívtam a kartársakat és illendőnek tartjuk a következőkben megadni kérdéseikre a feleletet:

A kérdések, melyekkel hozzánk fordultak, ezek:

1. Lehet-e golyót röpíteni a holdba?

2. Pontos számítással minő távolságra van a hold a földtől?

3. Körülbelül mennyi idő kellene ahhoz, hogy elegendő kezdő-sebességgel meginduló golyó ezt az utat megtegye? ebből kifolyólag mikor kell kilőni, hogy egy bizonyos időben a holdhoz érkezzék?

4. Mikor fog a hold a legkedvezőbb helyzetben lenni arra nézve, hogy a golyó megtalálja?

5. Az égnek mely pontjára kell czélozni, hogy a löveg a kellő helyre jusson?

6. Az égnek mely pontján fog a hold állani, mikor a löveg találja?

Az első kérdésre így szól a felelet:

A holdra löveget röpíteni lehet, ha sikerül annak másodperczenkint 12000 yardnyi kezdő-sebességet kölcsönözni. Pontos számítás szerint elegendő ez a sebesség. Minél távolabb jutunk a földtől, annak vonzó-ereje a távolság négyzetével fordított arányban csökken; így például háromszoros távolságnál kilenczszerte csekélyebb mozgó-erő elégséges. Vagyis a löveg súlya rohamosan csökkenni fog, s végül abban a pillanatban teljesen megsemmisül, midőn a földnek vonzó-erejét a hold vonzó-ereje kiegyenlíti, mégpedig a távolságnak 47/52 részénél. Ebben a pillanatban nem lesz a lövegnek súlya, s mihelyt tovább folytatja útját már a holdnak vonzó-ereje lészen reá hatással, miért is reá esik a holdra. Elméletileg e szerint megvan a lehetőség arra nézve, hogy a kisérlet sikerülhet; hogy valóban sikerül-e, az alkalmazandó gép erejétől függ.

A második kérdésre ezt feleljük:

A hold nem kör, hanem ellipsis alakjában forog a föld körül, melynek földünk egyik tűz-pontját képezi; e szerint a hold hol közelebb, hol távolabb vagyon a földtől, vagyis mint a csillagvizsgálók mondják, majd a földközel-ben, majd a földtávol-ban. Legkisebb és legnagyobb távolsága között a különbözet jelentékeny, úgy, hogy azt figyelembe kell venni. Legnagyobb távolsága 247552 mérföld, legkisebb távolsága csak 218657 mérföld a különbözet tehát 28895 mérföld, több mint kerületének kilenczed része. Számításaink alapjául a földközelt kell vennünk.

A harmadik kérdésre:

Ha a löveg másodperczenkint 12000 yardnyi kezdősebességét változatlanul megtartja, úgy körülbelül 9 óra alatt rendeltetési helyére jut; minthogy azonban ez a sebesség fokozatosan csökken, minden számítás szerint 300000 másodpercz vagyis 83 órára és 20 perczre van szükség, hogy arra a pontra jusson, a hol a föld és hold vonzási ereje egymást kiegyenlítik, innen aztán 50000 másodpercz vagyis 13 óra és 53 másodpercz alatt esik a holdra. Ezek szerint 97 órával és 13 perczczel és 20 másodperczczel előbb kell elröpíteni, mielőtt a hold abba a helyzetbe kerül, hova a löveget irányítják.

A negyedik kérdésre:

Azok szerint, a miket előre bocsátottunk, a holdnak földközeli idejét kell választani s egyszersmind azt a pillanatot, mikor a hold a zenithen1) van, minek folytán a löveg által megteendő út a föld sugarának hosszával rövidebb lesz, a mi 3919 mérföldnek felel meg; a megteendő út végleges megállapodás szerint 214976 mérföld. Ámde ha a hold minden hónapban egyszer a földközelbe jut is, de nem áll minden ily pillanatban a zenithen: ez a találkozása földközelnek és zenithnek nagy időközökben szokott csak előfordulni. Meg kell tehát ezt az időpontot várni. Szerencsére a jövő év deczemberében a hold e kettős találkozásának néz elébe. Éjfélkor a földközelbe jut, vagyis a földtől a legcsekélyebb távolba s ugyanekkor a zenithen is.

Az ötödik kérdésre:

Az előre bocsátott megjegyzéseket alapul véve, a golyót a zenithre kell irányozni, a szem határára éppen függőlegesen, mert így a föld vonzó-erejétől a leghamarabb megszabadul. Arra nézve azonban, hogy a hold valamely helynek éppen a zenithjére juthasson, nem szabad ennek a helynek nagyobb szélességi fokon feküdnie, mint a mennyire e csillagzat az egyenlítőtől elhajlik, más szóval 0° és 28° északi vagy déli szélességben kell lennie. Minden egyéb helyen a lövés ferde irányban történnék, a mi a kisérlet sikerét megakadályozná.

A hatodik kérdésre:

Abban a pillanatban, mikor a löveget elröpítik, a holdnak, mely a saját pályáján naponta 13° 10′ 35″ utat tesz meg, négyszer ennyi távolságra kell a zenithtől lennie, vagyis 52° 42′ 20″, mert ekkora útat kell még megtennie. Minthogy azonban azt az eltérést is figyelembe kell venni, melyet a földnek saját tengelye körül való forgása a lövegnél előidéz, és minthogy az a föld 16 fél átmérőjének felel meg, mig a holdba ér a löveg, a mi a hold kerületéhez mérve 11°-ot tesz, azt is az előbbihez kell adni, tehát kerekszámban 64° távolságra kell állnia a holdnak a zenithtől. Ebből következik, hogy a lövés pillanatában a holdra irányzott szem-vonalnak a helynek vizszintjével 64°-ot kell képeznie.

Ime ezeket a feleleteket adta a cambridgei csillagvizsgáló azokra a kérdésekre, melyeket a Gun-club tagjai intéztek hozzá.

Összegezzük a végeredményt:

1. Az ágyút olyan helyen kell fölállítani, mely 0° és 28° északi vagy déli szélesség között fekszik.

2. A zenithre kell czélozni.

3. A lövegnek másodperczenkint 12000 yardnyi kezdő-sebességet kell adni.

4. A löveget jövő év deczember 1-jén 11 óra előtt 13 perczczel és 20 másodperczczel kell kilőni.

5. A kilövés után negyednapra éppen éjfélkor, deczember 4-dikén, abban a pillanatban, mikor a hold a zenithhez ér, a golyó is czéljához érkezik.

A Gun-club tagjainak tehát haladéktalanul hozzá kell kezdeniök a munkálatokhoz, melyek egy ilyen vállalathoz szükségesek, hogy a meghatározott időben működésbe hozzák az ágyút, mert ha ezt a deczember 4-dikét elszalasztják, akkor csak 18 év és 11 nap mulva kerül ismét a hold a földközelbe s a zenith pontjára egyszerre.

A cambridgei csillagvizsgáló a csillagászat elméleti kérdéseiben felajánlja szolgálatát a Gun-clubnak és csatlakozik egész Amerika szerencsekivánataihoz.

A választmány nevében

Belfast J. M.
a Cambridge observatorium igazgatója.