A legrégibb időktől a jelenkorig. Tankönyvül köz- és magánoktatásban. Írta Toldy Ferenc. Első füzet. Pest. Emich Gusztáv tulajdona. 1864.
Egész szívünkből üdvözöljük e könyvet, mely Toldy terjedelmes irodalomtörténetének sem újabb kiadása, sem folytatása, hanem egészen új és önálló könyv. Mint tudjuk, Toldy terjedelmes irodalomtörténetét csak a mohácsi vészig írta meg, továbbá költészetünk történetét csak Kisfaludy Sándorig bocsátotta közre két külön kötetben. Így mindeddig nem volt teljesen bevégzett irodalomtörténetünk, mert az e téren megjelent más művek oly gyönge kompilációk, hogy szóba sem jöhetnek. Valóban szégyene volt a magyar irodalomnak, hogy irodalomtörténete még az iskolák számára sem volt használhatóan kidolgozva, a közönség kezébe pedig semmit sem adhattunk, melyből irodalmát a legrégibb időktől a jelenkorig haszonnal áttekinthesse. E hiányon akar Toldy segíteni jelen könyvével; míg több kötetre terjedő irodalomtörténetét bevégezhetné: mintegy 18–20 nyomtatott íven összevonta tanulmányai eredményét. Leginkább tankönyvet írt ugyan köz- és magánhasználatra, de úgy, hogy a nagyközönség, sőt egyben s másban még a szakemberek is használhatják. Nemcsak a módszer ajánlja e könyvet, hanem az adatok teljessége és pontossága is. Valóban nem csekély nehézséggel járt néhány ívre teljesen beszorítani az egész magyar irodalmat s minden feltűnőbb jelenséget, ha nem is mélyrehatón, de mégis jellemzőn felmutatni. Toldy szerencsésen megoldotta e feladatot s e mellett jegyzeteiben a magyar irodalom teljes bibliografiáját közli. Felfogásunk vagy ítéletünk néha különbözhetik az övétől, itt-ott némely átalánosságot terjedelmesben, némely részletet összevontabban óhajthatunk, de el kell ismerni a munka jelességét, mint egyetlent a maga nemében irodalmunkban s kívánnók, hogy iskoláink valláskülönbség nélkül bevegyék s a közönség között is minél inkább elterjedjen. – A kezünk alatti első füzet a legrégibb időktől 1807-ig terjed, a második, mely, amint halljuk, sajtó alatt van, a még hátralevő 40 évet (1807–1849) tárgyalja. E második füzethez fogja a szerző bevezetését is csatolni, melyben az irodalomtörténet tanítása módjáról és könyve használatáról adja elő nézeteit.