WeRead Powered by ReaderPub
A Bakony (1. kötet) cover

A Bakony (1. kötet)

Chapter 30: TARTALOMJEGYZÉK.
Open in WeRead

Explore more books like this:

About This Book

The work blends personal travelogue, vivid landscape description and folkloric sketches centered on a densely wooded central European highland. It measures and evokes the region’s hills, forests and waterways, recounts local flora, fauna and economy, and collects portraits and anecdotes of rural inhabitants, especially the petty nobility, examining their customs, virtues and weaknesses. The author mixes observational natural history with literary reminiscence, rejecting scientific systematization in favor of evocative scenes, historical reflections and moral considerations about national character and traditions.

TARTALOMJEGYZÉK.

  • Tájékoztató.
  • I. (Mekkora a Bakony? – A Bakony különös bája. – A magyar köznemesség. – A norman és a magyar. – A nemes magyar lélek. – A magyar sziv a leggazdagabb.) 1
  • II. (Nagy urakról én nem irok. – Mátyás király adomája a csóri csukáról. – Veszprémvármegye Bakonyja. – Nyolcz puszta vára és három eleven vára. – Ó-palota, Csesznek, Bakony-Ujvár, Vár-Palota, Esseghvár, Nagy-Vásonykő, Döbrente, Csékut, Nagy-Somlyóvár. – Kisfaludy Sándor emlékezései. – Móré László, Tury György, Gyulaffy László. – Zalavármegye Bakonyerdeje. – A Balatonra néző hegyoldalakat nem tartom Bakonynak. – Az én szülőfalumban nem volt fa. – Az őserdő, a hogy én láttam.) 8
  • A virtus.
  • I. (Mi a nemesi katasztrum? – A rovatok. – A birtokos. – Hányféle volt a nemes ember? – Az inzurgens. – Nem minden nemes külön nemzetség.) 24
  • II. (A nemesi pártok. – Deák Ferencz pártja. – A párt-jelszavak. – Mire kellett a primás sok pénze? – Deák pártja nagyobb volt, mégis gyöngébb volt. – A pártok tanyái. – Bevonulnak a nemesek. – A főispáni konferenczia. – A régi vármegyeház. – Ott kezdődik közéleti pályám.) 37
  • III. (A Szent Lélek segitségül hivása. – Mit énekel a nemes ember, ha szive szerint énekel? – Az eskük könyve. – Régi eskü, uj eskü. – A nemzet pártján levő nemesség kint szorul. – Fodor Mihály nemes atyánkfia. – Birkózó adomája. – Boszúra hivja föl a kint szorult nemességet. – A labanczok táborhelye s lakomájuk készülése. – Irtóztató rombolás. – Boszut liheg a csuffá tett győzedelmes tábor.) 50
  • IV. (A szürdolmány. – Verner uram vendéglője. – Az ellenség megrohanja. – Apám és Csörgey Ferkó. – A muzsikus czigányok veszedelme. – A halálos dulakodás. – Verner uram tanácsa. – Miért nem menekült apám? – Csörgey Ferkó eltünt, apám maga maradt.) 68
  • V. (A hadi zsákmány. – Apám menekülési terve. – Nem sikerül. – Südyt megragadja és védő pajzsként használja. – Apám elkeseredik. – Ott terem a segitség. – Verner uram siralmas helyzete. – A rettenetes Csörgey Ferkó. – Békesség lett. – A kis Verner-leány hivta a segitséget. – A Bakonyon túli nemesség tanyája. – Mi történt ott? – Vámosi Saáry Gergely.) 80
  • A szent gáli nemzetes asszony.
  • (Nagy urak-e a magyar pénzügyminiszterek? – A régi palota. – A nemzetes asszony megszemléli a palota termeit. – A cselédszobákból csinál lakást magának és a miniszternek. – Cselédsége. – Utolsó Karácson-esténk.) 95
  • A faragó béres.
  • (Mit tud a faragó béres? – A kisbéres. – A pusztai cselédség rangfokozata. – A faragó béres szemre veszi a hiányosságokat. – A Bakonyba megy szerszámfáért.) 103
  • Boronya halála.
  • (Ki volt, mi volt Boronya? – A fehér vaddisznók. – Kevés a makk. – Mit beszél az öreg sertés? – Boronya halála. – A vihar győzi-e tovább, vagy a kürtszó?) 110
  • Atyafi-látogatás.
  • (Az ismeretlen nénémasszony. – A Tibay-atyafiság. – A Tibay-birtokok. – Mi volt a nemesi birtok? – Sághy Tóni atyafi látogatása. – Miért mondott le örökre Ambrózy az atyafi-látogatásról?) 116
  • Ük.
  • (Jókai és Tóth Béla használta e szót: ükapám. – Hibásan. – A süv szó. – A család izei. – Régi tudós is ejt hibát. – Tanulság.) 124
  • Ez is válópör!
  • (Zádor Pali őrzi a kutyabőrt. – Megnősül, gyereke lesz. – Válik a feleségétől. – Válópöre alatt minden békéltetésnél ujabb gyereke születik. – Utóbb megunja a sok gyereket és a hosszu válópört.) 132
  • Kikből állt a tábor?
  • (1848. évi márczius 15-ike Pozsonyban és Pesten. – A tizenkét pont. – A pesti ifjak. – Tómics gazda ötvenkét szücslegénye.) 140
  • Kerkapolyak.
  • I. (A Kerkapoly név. – A Bakonyból került a nemzetség Balaton mellé. – Az áttelepedés története. – Padányi Biró Márton püspök. – A kis-lődi nemesek. – Balaton-Udvari határa. – A nemesi előnév természete. – Az előnevet hajdan nem a király adta. – A Szalók, Karcsa, Kisfaludy, Jókay, Eötvös, Deák nemzetség előnevei. – A Kerkapolyak előnevei.) 147
  • II. (A nemességszerző Kerkapoly. – Kerkapoly István, a jeles alispán. – Házassága. – Deák Ferencz társai Zalában. – Az alispán második házassága és halála. – Gyerekei. – Móricz, Tivadar, Balázs. – Csuzy Pál végrendelete. – A hires Csuzy-pör. – A becsehelyi rettentő éjszaka. – Az én munkám a pörben. – A nagy miniszter édes apja. – Édes anyja Bodor Zsuzsánna. – Milyen asszony volt? – Gyermekeik.) 161
  • III. (A nagy miniszter keresztszülei. – Édes apjának halála és sirja. – A halál titkos története. – Nagy lelki gyötrődések a halál előtt. – A nagy miniszter gyerekkora. – Miért nem lehetett szent-gáli biró? – Milyen tolmács kell? – A rézöntő nem kell. – Az öregbiró a nagy miniszterből akar tolmácsot nevelni.) 184
  • IV. (Kerkapoly Károlyt föl kell fedezni. – Miért feledték el? – A nemzet nagyjai. – Kerkapoly és a népszerüség. – Tanárom volt. – A tudomány német mívelésének módszere. – Megfertőztetik vele a magyar míveltséget. – A nagy miniszter tanárai. – Vály Ferencz. – Bocsor István. – Tarczy Lajos. – E tanár jellemzése.) 205
  • V. (Zádor György: Deák és Vörösmarty barátja. – Csodálatos itélete. – Nagy jogtudós. – Magyar jog átalakitása. – Deák aggodalmai. – Kerkapoly a tanuló ifjuság ideálja.) 223
  • VI. (Kerkapoly első betegsége. – Tanárrá lesz. – A bölcsészetet választja. – Pápai háza és életmódja. – A rágalom. – Első előadásai. – A magyar ész. – A hégeli bölcsészet. – A magyar ifju a német egyetemen.) 236
  • VII. (Kerkapoly „Világtörténet“ czimü könyve. – Baldácsi báró. – Miként fogja föl Kerkapoly a történet észtani tárgyalását? – Felfogásának birálata. – A magyar történet nincs még megírva. – China művészete, festészete, zenéje, költészete. – Miért nem szól Kerkapoly Japánról? – Minő terve volt a további kötetekről?) 252
  • VIII. (Az akadémiai székfoglaló beszéd 1860-ban. – Honnan támadt a beszéd eszméje? – Micsoda népfaj a magyar? – Egyik népfaj fölemelkedhetik-e a másiknak műveltségi magasságára? – A magyar és a japán fölemelkedett. – Kerkapoly másik munkája: A protestáns egyházalkotmány. – A magyar protestánsok nagy küzdelme 1860-ban az egyházalkotmányért. – Kerkapoly művének rendeltetése.) 264
  • IX. (Kerkapoly ujabb könyvei, az „Ismerettan“ és a „Gondolattan“. – Miként törekedtem a magyar nyelv titkaiba behatolni? – Kölcsey tévedése. – Kerkapoly bölcseleti nyelve. – A külső és a belső. – Kant tétele nem igaz. – A valami és a más. – Az egy. – Mennyit kell olvasni? – Miért késett bölcseleti munkái kiadásával? – Vitám vele a fölött: miként kezdődik az észtan?) 278
  • X. (Kerkapoly kéziratban levő művei. – A pápai ó-kollégium. – Uj kollégium épitése. – A rágalom Kerkapoly ellen. – Dicsőséges elégtételt nyer. – A Kerkapoly-nemzetség nemzedékrende.) 293
  • Taplószedő.
  • (Mi volt, mire való volt és hányféle volt a tapló? – A bakonyi cserfapudva. – A zirczi taplószedő. – Hamvazó Jancsi taplót ád el a Sörte zsidónak. – A bűnügyi tárgyalás. – A vádbeszéd.) 302