4.
A kutasi csárda ki van
festve,
Oda jár egy legény minden estve,
Felűl a lóczára,
Mosolyog a szája
Babájára.
Oda jár egy legény minden estve,
Felűl a lóczára,
Mosolyog a szája
Babájára.
Ez az utcza végig ki van
festve,
Arra jár egy fináncz minden estve,
Kiűl a padkára,
Mosolyog a szája
A dohányra.
Arra jár egy fináncz minden estve,
Kiűl a padkára,
Mosolyog a szája
A dohányra.
5.
Becsaliba járnak híres
lányok,
Réz itczéből isznak a betyárok;
Hej, huj, nem bánom,
Becsali bandába
Magam is beállok!
Réz itczéből isznak a betyárok;
Hej, huj, nem bánom,
Becsali bandába
Magam is beállok!
6.
7.
Ha czigány vagy, kevély
légy,
Fűnek, fának adós légy!
Fűnek, fának adós légy!
Ha magyar vagy, tartsd
magad.
Ki ne fogjanak rajtad!
Ki ne fogjanak rajtad!
Ha német vagy,
megalázd
Magad, – láttam az anyád!
Magad, – láttam az anyád!
Ha tót vagy, nyeld a
kását,
Meg ne edd a bográcsát!
Meg ne edd a bográcsát!
8.
Nem az a jó
asszony,
Kinek sok ludja van,
Hanem az az asszony,
Kinek szép lánya van.
Kinek sok ludja van,
Hanem az az asszony,
Kinek szép lánya van.
Nem az a jó
gazda,
Kinek hat ökre van,
Hanem az a gazda,
Kinek szép fia van.
Kinek hat ökre van,
Hanem az a gazda,
Kinek szép fia van.
9.
Elveszett a tarka
ludam,
Keresni ment az én uram.
Keresni ment az én uram.
Jobban bánom a
ludamat,
Mint a tulajdon uramat.
Mint a tulajdon uramat.
Mert a ludam tarka,
búbos,
De az uram jól megbúboz.
De az uram jól megbúboz.
10.
Megérett a tök,
Nem lesz azon több.
Eladom a kocsit, lovat,
Ugy mulatom ki magamat.
Nem lesz azon több.
Eladom a kocsit, lovat,
Ugy mulatom ki magamat.
Megérett a tök,
Nem lesz azon több.
Eladom a gyeplőt, hámot,
Élek egy kis jó világot.
Nem lesz azon több.
Eladom a gyeplőt, hámot,
Élek egy kis jó világot.
Megérett a tök,
Nem lesz azon több.
Eladom a fertály földet,
Veszek rajta leányt, szépet.
Nem lesz azon több.
Eladom a fertály földet,
Veszek rajta leányt, szépet.
11.
A Kan Jancsi
muzsikája
Háromezer forint ára,
Azért szól oly keservesen,
Hogy Jóska többet fizessen.
Háromezer forint ára,
Azért szól oly keservesen,
Hogy Jóska többet fizessen.
Huzd rá, Jancsi, – azt a
szentjét!
Annyi a pénz, mint a szemét.
Ha a pénzem fogyatkozik:
Ángyom asszony még tartozik.
Annyi a pénz, mint a szemét.
Ha a pénzem fogyatkozik:
Ángyom asszony még tartozik.
Huzd rá, Jancsi, három
húron,
Hogy a negyedik is szóljon,
Síkasd, ríkasd a húrokat,
Hadd mulassam ki magamat! –
Hogy a negyedik is szóljon,
Síkasd, ríkasd a húrokat,
Hadd mulassam ki magamat! –
12.
Kis Pirittyi falu
végén
Foly el a kanális,
Enyém vagy te, kedves rózsám,
Ha haragszik anyád is.
Haja czicz kalárom,
Szeret a galambom. ٪
Foly el a kanális,
Enyém vagy te, kedves rózsám,
Ha haragszik anyád is.
Haja czicz kalárom,
Szeret a galambom. ٪
Mind megitták a
pálinkát,
Nem tudtak elmenni,
Kis Pirittyi falu végén
Kocsit kellett fogadni.
Haja czicz kalárom,
Szeret a galambom. ٪
Nem tudtak elmenni,
Kis Pirittyi falu végén
Kocsit kellett fogadni.
Haja czicz kalárom,
Szeret a galambom. ٪
Túrra mentem
házasodni,
Túrót adtak enni,
A padkára lefektettek,
Vizet adtak inni.
Haja czicz kalárom,
Szeret a galambom. ٪
Túrót adtak enni,
A padkára lefektettek,
Vizet adtak inni.
Haja czicz kalárom,
Szeret a galambom. ٪
13.
Kocsmárosné rom, rom,
rom,
Jaj de korog a gyomrom,
Adjon egy kis pálinkát,
Vagy csak két huszas árát.
Jaj de korog a gyomrom,
Adjon egy kis pálinkát,
Vagy csak két huszas árát.
14.
Szegény tiszteletes
ur
Csak ugy nyugszik, mint a nyúl,
Fehér ingbe’ gatyába’
Nyugszik a nyoszolyába’.
Csak ugy nyugszik, mint a nyúl,
Fehér ingbe’ gatyába’
Nyugszik a nyoszolyába’.
Tekintetes
kisasszony
Sétál az ámbituson,
Lóg a csecse bimbója,
Szivem szomoritója.
Sétál az ámbituson,
Lóg a csecse bimbója,
Szivem szomoritója.
15.
Ká-kántor uram
ká-káposztája,
Tü-tüvig édes a torzsája,
A-avval vagyok na-nagy vitába,
Ne-nem kaphatok a magvára.
Tü-tüvig édes a torzsája,
A-avval vagyok na-nagy vitába,
Ne-nem kaphatok a magvára.
Fe-fehér szőlő ne-nem
bakator,
A-az ágy alá bútt a kántor.
Jő-jőjön ki már ká-kántor uram!
Ni-nincs már itthon az én uram.23)
A-az ágy alá bútt a kántor.
Jő-jőjön ki már ká-kántor uram!
Ni-nincs már itthon az én uram.23)
16.
Érik, érik a cseresznye,
hajaha,
Bodorodik a levele, hajaha,
Piros barna menyecskének
Domborodik az eleje, hajaha.
Bodorodik a levele, hajaha,
Piros barna menyecskének
Domborodik az eleje, hajaha.
Nem szeretem az uramat,
hajaha,
Csak a kisebbik uramat, hajaha,
Arra is ha megharagszom:
Itt a csárda, majd beiszom, hajaha.
Csak a kisebbik uramat, hajaha,
Arra is ha megharagszom:
Itt a csárda, majd beiszom, hajaha.
Jaj istenem! de megjártam,
hajaha,
Hogy az uram borotváltam, hajaha,
A torkának szalasztottam,
Mert magam is ugy akartam, hajaha.
Hogy az uram borotváltam, hajaha,
A torkának szalasztottam,
Mert magam is ugy akartam, hajaha.
17.
Édes anyám, édes anyám csak az
az én kérésem:
Selyem szoknyát, selyem szoknyát varrasson kend énnekem!
Varrass, lányom, téged illet, nem engem,
Ez a legény téged szeret, nem engem.
Selyem szoknyát, selyem szoknyát varrasson kend énnekem!
Varrass, lányom, téged illet, nem engem,
Ez a legény téged szeret, nem engem.
Szeretnék én, szeretnék én
rámás csizmát viselni,
Ha a kovács, ha a kovács szépen tudná vasalni.
Vasald, kovács, három pengő nem drága,
Majd beiszszuk vasárnap a Hajdába’.
Ha a kovács, ha a kovács szépen tudná vasalni.
Vasald, kovács, három pengő nem drága,
Majd beiszszuk vasárnap a Hajdába’.
18.
Már én többet nem
kapálok,
Szekeres legénynek állok,
Czifra kocsit csi- csi- csi- csi- csinálok,
A rózsámhoz azon járok.
Szekeres legénynek állok,
Czifra kocsit csi- csi- csi- csi- csinálok,
A rózsámhoz azon járok.
19.
Megbukott a
krinolin,
Alá látott a legény;
Nem látott ott egyebet,
Slingelt szoknyát eleget.
Alá látott a legény;
Nem látott ott egyebet,
Slingelt szoknyát eleget.
Sírtam már én
eleget,
Hogy krinolint vegyenek.
Édes anyám azt mondta:
Krinolint vesz soha.
Hogy krinolint vegyenek.
Édes anyám azt mondta:
Krinolint vesz soha.
Már minálunk az a
hír:
Fán terem a krinolin;
Örűlnek a leányok,
Lesz krinolin szoknyájok.
Fán terem a krinolin;
Örűlnek a leányok,
Lesz krinolin szoknyájok.
Eladom a
krinolint,
Veszek rajta szép legényt;
Többet ér egy szép legény,
Mint háromszáz krinolin.
Veszek rajta szép legényt;
Többet ér egy szép legény,
Mint háromszáz krinolin.
20.
Kocsmárosné,
ihajla!
Mondja meg, hogy mi baja?
Lóg a csecse bimbója,
Szívem szomoritója.
Mondja meg, hogy mi baja?
Lóg a csecse bimbója,
Szívem szomoritója.
21.
Tarján végen jön a
posta,
Jaj de szépen szól a sípja,
Az a kis lány ha meglátja,
Harmadnapos hideg rázza.
Jaj de szépen szól a sípja,
Az a kis lány ha meglátja,
Harmadnapos hideg rázza.
Tarján végen jön a
posta,
Jaj de szépen szól a sípja,
Másnak hozza az ujságot,
Nékem a szomorúságot.
Jaj de szépen szól a sípja,
Másnak hozza az ujságot,
Nékem a szomorúságot.
22.
Mig élek is
bánom,
Hogy szavaidnak hittem;
Elhagytál, megcsaltál, –
Verjen meg az isten!
Hogy szavaidnak hittem;
Elhagytál, megcsaltál, –
Verjen meg az isten!
Verjen meg az
isten
Dáma feleséggel,
Tizenkét gyerekkel,
Pénzen-vett kenyérrel!
Dáma feleséggel,
Tizenkét gyerekkel,
Pénzen-vett kenyérrel!
23.
Nézek, nézek
visszafelé,
Az én kedves hazám felé,
Vásárhely, én kedves hazám,
Jaj de idegen vagy hozzám!
Az én kedves hazám felé,
Vásárhely, én kedves hazám,
Jaj de idegen vagy hozzám!
24.
Hunczut állat az egér
setétbe’,
Hunczut állat az egér setétbe’,
Hunczut állat az egér,
Minden lyukba belefér setétbe’.
Hunczut állat az egér setétbe’,
Hunczut állat az egér,
Minden lyukba belefér setétbe’.
Hunczut állat a poczok
setétbe’,
Hunczut állat a poczok setétbe’,
Hunczut állat a poczok,
Minden lyukba bekoczog setétbe’.
Hunczut állat a poczok setétbe’,
Hunczut állat a poczok,
Minden lyukba bekoczog setétbe’.
25.
Ez az asszony nem is
tudja,
Liliom,
Hogy a lánya milyen kurva,
Sárga rózsa, liliom.
Liliom,
Hogy a lánya milyen kurva,
Sárga rózsa, liliom.
Majd megtudja nem
sokára,
Liliom,
Bába jár az udvarára,
Sárga rózsa, liliom.
Liliom,
Bába jár az udvarára,
Sárga rózsa, liliom.
26.
Eltörött a drótos szilke,
drótos szilke,
Majd megver az anyám érte, anyám érte;
Ne bántsék kend anyám asszony, anyám asszony,
Majd megveszszük azt pénteken a piaczon.
Majd megver az anyám érte, anyám érte;
Ne bántsék kend anyám asszony, anyám asszony,
Majd megveszszük azt pénteken a piaczon.
Mit ér nekem ez a város, ez a
város,
Ha nem vagyok benne páros, benne páros;
Mit ér nekem ez a világ, ez a világ,
Ha nem vagyok benne virág, benne virág.
Ha nem vagyok benne páros, benne páros;
Mit ér nekem ez a világ, ez a világ,
Ha nem vagyok benne virág, benne virág.
Addig vagyok benne virág,
benne virág,
Míg szél fújja a pántlikám, a pántlikám;
Ha szél nem fújja pántlikám, a pántlikám:
Mindjárt kóró, nem virágszál, nem virágszál!
Míg szél fújja a pántlikám, a pántlikám;
Ha szél nem fújja pántlikám, a pántlikám:
Mindjárt kóró, nem virágszál, nem virágszál!
27.
Makó alatt folyik el a halas
tó,
Bele esett barna babám lovastól.
Bárcsak olyan halász legény halászna,
A ki az én rózsámra rátalálna!
Bele esett barna babám lovastól.
Bárcsak olyan halász legény halászna,
A ki az én rózsámra rátalálna!
28.
Vásárhelyi
piaczon
Legényt árul egy asszony,
Huszat ád egy garason, –
Vegye meg a kisasszony!
Legényt árul egy asszony,
Huszat ád egy garason, –
Vegye meg a kisasszony!
A szegedi piaczon
Rózsát árul egy asszony;
Jaj de álnok vén asszony,
Hármat ád egy garason!
Rózsát árul egy asszony;
Jaj de álnok vén asszony,
Hármat ád egy garason!
29.
Kukoricza, édes
málé,
Öreg ember vagyok már én,
Fiatal a feleségem,
Abban van a reménységem.
Öreg ember vagyok már én,
Fiatal a feleségem,
Abban van a reménységem.
Debreczenbe kéne
menni,
Kokhin kakast kéne vinni; –
Lassan, kocsis, lyukas a kas,
Kihullik a kokhin kakas.
Kokhin kakast kéne vinni; –
Lassan, kocsis, lyukas a kas,
Kihullik a kokhin kakas.
Kocsmárosné lánya,
Trézsi,
Nem akarja a bort mérni,
Válogat a réz itczébe’,
Melyik illik a kezébe.
Nem akarja a bort mérni,
Válogat a réz itczébe’,
Melyik illik a kezébe.
30.
Ez a szemem, ez, ez,
ez,
Jobban kacsint mint emez;
Édes szemem jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
Jobban kacsint mint emez;
Édes szemem jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
Ez a karom, ez, ez,
ez,
Jobban ölel mint emez;
Édes karom jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
Jobban ölel mint emez;
Édes karom jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
Ez a lábom, ez, ez,
ez,
Jobban járja mint emez;
Édes lábom jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
Jobban járja mint emez;
Édes lábom jól vigyázz,
Mert a másik meggyaláz!
31.
Este vagyon a
faluba’,
Siet a lány a fonóba,
A legény is az ablakba –
Oda fagyott az ajaka.
Siet a lány a fonóba,
A legény is az ablakba –
Oda fagyott az ajaka.
Tele szűrújja
dióval,
A másik meg mogyoróval,
Szép lánycsecsü piros alma –
Megeszik azt a fonóba’.
A másik meg mogyoróval,
Szép lánycsecsü piros alma –
Megeszik azt a fonóba’.
Ha én olyan legény
volnék,
A fonóba el se mennék,
A lányoknak vizet adnék,
Azután orsót lesölnék.
A fonóba el se mennék,
A lányoknak vizet adnék,
Azután orsót lesölnék.
A szűrujjba is
betenném,
Egy pár csókért ki sem venném…
Egy pár csókért ki sem venném…
32.
(Kiházasitó dalok a fonóban.)
I.
Három itcze
keménymag,
Daru Julis ki-é vagy?
– Nem vagyok én senkié,
Csak a Balog Sándoré,
Csak a Balog Sándoré.
Daru Julis ki-é vagy?
– Nem vagyok én senkié,
Csak a Balog Sándoré,
Csak a Balog Sándoré.
Gyere, Sándor, vidd el
már,
Mert a tyúk is tudja már;
Ha a kakas megtudja,
Majd kikukurikulja,
Majd kikukurikulja!
Mert a tyúk is tudja már;
Ha a kakas megtudja,
Majd kikukurikulja,
Majd kikukurikulja!
II.
Hej te kis madár, kis
madár!
Mi van a lábodon? – aranyszál;
Kössük a N. N. (férfi név) lábára,
Rántsuk a N. N. (női név) ágyára.
Mi van a lábodon? – aranyszál;
Kössük a N. N. (férfi név) lábára,
Rántsuk a N. N. (női név) ágyára.
Hej, N. N. (női név, kétszer,)
mit csinálsz?
Beteg a N. N. (férfi név) még sem szólsz!
Kimégy az ajtón, befordulsz,
Subájára borulsz, ugy busulsz.
Beteg a N. N. (férfi név) még sem szólsz!
Kimégy az ajtón, befordulsz,
Subájára borulsz, ugy busulsz.
33.
(Kertész tánczdal.)
34.
(Tapsos tánczdal.)
Annyi a fináncz
Mint a szoknyaráncz,
Ugy csörög a láncz
Mint a tapsos táncz.
Julcsa nem szerette,
Mégis megölelte,26)
Olyan a leány!
Mint a szoknyaráncz,
Ugy csörög a láncz
Mint a tapsos táncz.
Julcsa nem szerette,
Mégis megölelte,26)
Olyan a leány!
DAJKARIMEK, GYERMEKDALOK s JÁTÉKOK.
1.
(A már beszédet értő kisdedet a szüle, dajka vagy más valaki ölébe veszi, s annak a következő verset dalolja:)
Angyal vagy-é?
Ördög vagy-é?
Mutasd a fogadat!
Ha angyal vagy, kis fogad van,
Ha ördög vagy, nagy fogad van, –
Angyal vagy!
Ördög vagy-é?
Mutasd a fogadat!
Ha angyal vagy, kis fogad van,
Ha ördög vagy, nagy fogad van, –
Angyal vagy!
2.
Dubi, dubi háti,
Rakonczai Páti.
Tė kis gyerök, tė kis lány
Mon’ mög néköm igazán!
Melyik újjam bökte?
Rakonczai Páti.
Tė kis gyerök, tė kis lány
Mon’ mög néköm igazán!
Melyik újjam bökte?
(A szüle vagy más valaki ölbe veszi a kis gyermeket s a fenn leírt vers dalolása mellett hátát valamelyik ujjával gyengén ütögeti; mikor a dal végére ér, azt a kezét, melylyel hátát ütögette, a gyermek elé tartja, s az igyekszik kitalálni, melyik volt a bökő ujj.)
3.
Cziróka!
Maróka!
Mit főztél?
– Kását.
Hová tötted?
– Pad alá.
Mivel takartad be?
– Rongyos pėlėnkával,
Még a kúton jártam:
Mögötte a pap macskája!
Maróka!
Mit főztél?
– Kását.
Hová tötted?
– Pad alá.
Mivel takartad be?
– Rongyos pėlėnkával,
Még a kúton jártam:
Mögötte a pap macskája!
4.
Hétfü hetibe,
Kedd kedvibe,
Szėrda szerelmibe,
Csütörtök csűribe,
Péntök pitvarába,
Szombat szobájába,
Vasárnap kéczczör az isten házába.
Kedd kedvibe,
Szėrda szerelmibe,
Csütörtök csűribe,
Péntök pitvarába,
Szombat szobájába,
Vasárnap kéczczör az isten házába.
5.
6.
Ereszsz, ereszsz
kötelet,
Vérit vöszöm fejednek!
Vérit vöszöm fejednek!
(A gyemek az almában talált féregnek a fennebbi vers dudolása közben fejét megfogja, erre az vékony szálon ereszkedik alá.)
7.
(Tavaszszal, midőn a gyermek először lát gólyát, futva mondja el a következő verset, mi közben haját fogja. Futni azért fut, hogy abban az esztendőben mindég fris legyen; a haját pedig azért huzza, hogy az minél hosszabbra nőjön.)
Golyát látok,
Hajat rántok!
Hajat rántok!
8.
(Midőn a gyermek tavaszszal először lát fecskét, arczát kezével megsímogatja, mint mosdásnál szokás, ez alatt a következő pár sort háromszor elmondja:)
Fecskét látok,
Szeplőt mosok.
Szeplőt mosok.
9.
(Ha a gyermek valami gyümölcsöt akar enni, melyet még azon évben nem evett, mielőtt szájába tenné, a következő pár sort mondja el háromszor, hogy az neki betegséget ne okozzon.)
10.
(Gombozáskor (pitykézéskor) a gyermek, midőn társa vet, a következő versikét mondja, hogy annak vető-gombja az övéhez közel ne essék, s így amaz tőle ne nyerjen:)
Szőrbabona,
Szappankurta,
Húzd el, vond el mellette!
Szappankurta,
Húzd el, vond el mellette!
11.
(Ha a gyermek foga kiesik, a kiesett foggal oda megy a kuczkó szájához, az alább következő verset elmondja háromszor s akkor a fogat behajitja a kuczkóba; – erősen hiszi, hogy helyette az egér az előbbinél sokkal erősebb fogat ád.)
Egér, egér agygyál néköm
vasfogat,
Én is adok csontfogat!
Én is adok csontfogat!
12.
Bécsi bicska,
fanyelű,
Ha elvész is, mögkerűl.
Ha elvész is, mögkerűl.
Tarka lovat
látok,
Szöröncsét tanálok.
Szöröncsét tanálok.
14.
Ess’ eső, ess’
eső,
Búza szaporogygyék,
Árpa bokrosogygyék!
Az én hajam olyan lögyön
Mint a Tisza hossza,
A tė hajad olyan lögyön
Mint a gácsér farka!
Búza szaporogygyék,
Árpa bokrosogygyék!
Az én hajam olyan lögyön
Mint a Tisza hossza,
A tė hajad olyan lögyön
Mint a gácsér farka!
15.
Amoda van ėgy fa,
Kinek neve: fűzfa,
Az alatt van ėgy hal,
Kinek neve: harcsa, –
Tarcsa, isten, tarcsa,
A meddig akarja!
Kinek neve: fűzfa,
Az alatt van ėgy hal,
Kinek neve: harcsa, –
Tarcsa, isten, tarcsa,
A meddig akarja!
17.
Az én ingöm lengyel
gyó’cs,
De rajta fó’t nincsen;
A csizmám is karmazsin,
Csakhogy talpa nincsen.
Vagyon varga, ki bevarja,
Ha nem varja:
Kurv’ az anynya!
De rajta fó’t nincsen;
A csizmám is karmazsin,
Csakhogy talpa nincsen.
Vagyon varga, ki bevarja,
Ha nem varja:
Kurv’ az anynya!
18.
Öt öt kú’dús,
Öt öt bottya,
Öt öt botba
Öt öt kaska,
Öt öt kaskába’
Öt öt macska,
Öt öt macskának
Öt öt fija.
Hány fijók macska?
Öt öt bottya,
Öt öt botba
Öt öt kaska,
Öt öt kaskába’
Öt öt macska,
Öt öt macskának
Öt öt fija.
Hány fijók macska?
19.
(A magánhangzó betűkre következőleg tanítják meg a gyermeket, elmondván előtte, hogy melyik betű micsoda tárgyról jut eszébe:)
Ó, ó’rodrúl,
Ö, ökörrűl,
A, almárúl.
Á, álladrúl.
Ö, ökörrűl,
A, almárúl.
Á, álladrúl.
20.
Á, ártány,
B, bárány,
C, czinöge,
D, Dorottya,
É, étel,
F, fonnyunk,
G, gatyát,
H, hájjunk
I, itten
K, ketten
L, lepedőbe’.
M, mönnyünk,
N, nė mönnyünk
Ó, ólba,
P, pokolba,
R, rėttėgve,
S, sėttėgve,
T, tánczolva,
U, ugrálva,
Z, zaklatva
J, jajgatva
V, vérit vötte.27)
B, bárány,
C, czinöge,
D, Dorottya,
É, étel,
F, fonnyunk,
G, gatyát,
H, hájjunk
I, itten
K, ketten
L, lepedőbe’.
M, mönnyünk,
N, nė mönnyünk
Ó, ólba,
P, pokolba,
R, rėttėgve,
S, sėttėgve,
T, tánczolva,
U, ugrálva,
Z, zaklatva
J, jajgatva
V, vérit vötte.27)
21.
Hogy a kakas?
– Kilencz garas.
Hát a tyúk?
– Az is ugy.
Hát a jércze?
– Fizess érte!
– Kilencz garas.
Hát a tyúk?
– Az is ugy.
Hát a jércze?
– Fizess érte!
22.
Komám, komám, édös
komám!
Kettőt fiadzott a kutyám,
Ėgyik pípa, másik dohány,
Szíjja ken’ föl édös komám!
Kettőt fiadzott a kutyám,
Ėgyik pípa, másik dohány,
Szíjja ken’ föl édös komám!
23.
Csinájja ken’,
csinájja,
Ugy lösz ken’nek szép lánya.
Ugy lösz ken’nek szép lánya.
Kidűlt a fal,
Támaszszuk föl,
Kováér’,
Pipáér’.
Támaszszuk föl,
Kováér’,
Pipáér’.
24.
(Csúfolódó versikék.)
Imre gazda!
Bújj a gazba,
Maj’ kereslek
A kuczkóba’.
Bújj a gazba,
Maj’ kereslek
A kuczkóba’.
Imricske!
Mögdöglött a kis csirke.
Mögdöglött a kis csirke.
Is’vány!
Mér’ vagy olyan hitvány?
Azér’ vagy oly hitvány,
Mer’ a neved Is’vány.
Mér’ vagy olyan hitvány?
Azér’ vagy oly hitvány,
Mer’ a neved Is’vány.
Sándor-bándor!
Kis kutyába kántor.
Kis kutyába kántor.
Sándor-bándor,
bárányláb,
Kigyót, békát összerág.
Kigyót, békát összerág.
Sándor Sándor juhot
lopott,
Az akasztófára jutott.
Az akasztófára jutott.
Jankó! fajankó!
Fábúl csinált koporsó,
Fábúl csinált koporsó,
Jancsi!
Sz..t a macska, hajtsd ki!
Sz..t a macska, hajtsd ki!
Peti, Peti
belėveti
Hó’nap délig ki sė vöszi
Hó’nap délig ki sė vöszi
Peti, Peti
kukulus!
Mögötte a kutyahúst.
Mögötte a kutyahúst.
Miska!
Mit öszik a macska?
Alutt-tejet, egeret,
Néköd kakál eleget!
Mit öszik a macska?
Alutt-tejet, egeret,
Néköd kakál eleget!
Jóska!
Tojóska,
Tojózzon mög a rucza!
Tojóska,
Tojózzon mög a rucza!
Ferke!
Fateke,
Kilyukatt az ülepe!
Fateke,
Kilyukatt az ülepe!
László, Laczi,
Laczkó,
Pípa, dohány, zacskó.
Pípa, dohány, zacskó.
Ábrahá’,
Ödd mög, a mit hátra há’.
Ödd mög, a mit hátra há’.
Kata-fata,
fatarisznya,
Némöt asszony bugyogója.
Némöt asszony bugyogója.
Zsuska, puska,
Hat galuska!
Hat galuska!
Lityke-pityke! csorba
bögre,
Kivetötték a szemétre.
Kivetötték a szemétre.
Ėrzsók asszony, deres
ló,
Ritka válik benne jó.
A ki válik, igön jó.
Ritka válik benne jó.
A ki válik, igön jó.
Julcsa-pulcsa!
Pitarajtó kú’csa.
Pitarajtó kú’csa.
25.
Kovács, kovács,
kalapács,
Kisűlt-ė mán a kalács?
Kisűlt-ė mán a kalács?
Vagy:
Kovács, kovács,
kalapács,
Hideg-vötte rosz kovács!
Hideg-vötte rosz kovács!
Szabó, szabó,
szabdaló,
Fé’re viszi az olló,
Fé’re viszi az olló,
Csizmadėja
Isten fija,
Üsse mög az
Isten nyila!
Isten fija,
Üsse mög az
Isten nyila!
26.
(A későn kelőre mondják:)
Nagy alható,
Téföl nyaló,
Hajnal hajigáló!
Téföl nyaló,
Hajnal hajigáló!
Vagy:
Nagy alható,
Délig alvó,
Hajnalba’ hajigáló!
Délig alvó,
Hajnalba’ hajigáló!
27.
(Arra, ki sokáig nem öltözik fel s csak egy ingben jár, ezt mondják:)
28.
(A ríkódóra:)
Rívó, fityogó,
Tepszi málé, lotyogó!
Tepszi málé, lotyogó!
Vagy:
Böm, böm, bika!
Vas karika
Szénát kötök
A szarvadra,
Úgy vezetlek
A vásárra.
Vas karika
Szénát kötök
A szarvadra,
Úgy vezetlek
A vásárra.
29.
Húgyos, harmatos,
Űjj föl a gangóra,
Majd elviszlek Makóra,
Ködment köszörűlni,
Eczetöt dėrálni,
Homokot kötözni.
Űjj föl a gangóra,
Majd elviszlek Makóra,
Ködment köszörűlni,
Eczetöt dėrálni,
Homokot kötözni.
30.
(Szőkére:)
Szőke túrú,
vakaró,
Van-ė búzád eladó?
Van-ė búzád eladó?
(Setyére, balog sutára:)
Setye, setye
kapitán’,
Tyúkot fogott a dudván,
Tyúkot fogott a dudván,
31.
(Az egy lovas kocsi után ezt kiabálják:)
Fél ló, talyiga,
Apám uram kocsija!
Apám uram kocsija!
32.
(A lányokkal együtt játszó gyermekre mondják pajtásai:)
Feleségös,
furulyás,
Ajtó mögött talyigás!
Ajtó mögött talyigás!
Vagy:
Lányok között
pacsirta,
Pó’czon űlő nagy béka!
Pó’czon űlő nagy béka!
33.
(Midőn a gyermek társára rá akar ijeszteni, oda áll elébe, s az alábbi vers első sorát mondja, mire az megszeppenve néz rá. Ekkor az előbbi nagy megelégedéssel hirtelen rá mondja a másodikat s jót nevet, hogy azt megijeszthette.)
Mit hallottam felőlled!
–
Piszkafa lött belőlled!
Piszkafa lött belőlled!
34.
35.
Inas!
A mi kutyánk fijas,
Ögye meg az inas.
A mi kutyánk fijas,
Ögye meg az inas.
A mi kutyánk
ker’be-járó,
Ögye mög a jegybe’-járó.
Ögye mög a jegybe’-járó.
36.
Czigá’ morė,
Vaskandóré –
Tátom s...m, bújj belé!
Vaskandóré –
Tátom s...m, bújj belé!
Zsidó!
Van-ė benned csikó?
Ha nincs benned csikó:
Maj’ csinál a vén ló.
Van-ė benned csikó?
Ha nincs benned csikó:
Maj’ csinál a vén ló.
Zsidó, zsidó
kurvanyád,
Mér’ nem öszöl szalonnát?
Lám a magyar mögöszi,
Dėrága pé’zön mögvöszi.
Mér’ nem öszöl szalonnát?
Lám a magyar mögöszi,
Dėrága pé’zön mögvöszi.
Zsidrák!
Teli töszöm, mögrágd!
Teli töszöm, mögrágd!
Oláh fáté,
Gurgulyáté,
Gurgulyáté fáté!
Gurgulyáté,
Gurgulyáté fáté!
Goszpodi pamiló,
Száraz könyér-vakaró,
Az is mögönni való!
Száraz könyér-vakaró,
Az is mögönni való!
Tót!
Toszítsd az ajtót,
Ha nem pedig a tarka disznót!
Toszítsd az ajtót,
Ha nem pedig a tarka disznót!
37.
(Arra, a ki nem tud hajigálni, ezt mondják:)
Annyira hajit
apád:
Mint a sütőlapát!
Mint a sütőlapát!
38.
(Egyik gyermek mondja a másiknak: „Mongyad hékám: üveg!“ mire az jóhiszemüleg utána mondja; erre az előbbi hirtelen szavába vág s mondja: „Lejjön ki a hideg!“ – Ilyenek még a következők is:)
Ző’d nád:
Szopod a ző’d békát!
Szopod a ző’d békát!
Csütörtök:
Üssön mög a görcsös tök!
Üssön mög a görcsös tök!
39.
(Ha a gyermeket társa rászedi, ez, midőn észre veszi, hogy rá van szedve, ezt mondja amannak:)
40.
(A szombati nap kiváltkép a tanyákon a lepénysütés napja. A gyermek már három nappal előbb rágondol a jó túros lepényre, melyből majd szombaton jól lakik, s e fölötti örömét ilyenképen adja elő:)
Ma csütörtök,
Hó’nap péntök,
Hó’nap után
Lepént öszök!
Hó’nap péntök,
Hó’nap után
Lepént öszök!
41.
(Ha a gyermek nem akarja megmondani a másiknak, hogy hova megy, annak a kérdésére ezt feleli:)
Kis pokolba,
Parét szödni!
Parét szödni!
(A játszó gyermek egyik a másikát a következő verssel küldi haza.)
Erigy haza,
ösztök,
Füstöl a kéméntök.
Füstöl a kéméntök.