Lábjegyzetek.
a dolgok viszonyában; s ez a Forma
teszi Isten képévé az egészet.
2) Az emberélet utjának felén…
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
– – – – – – – – – – –
Ki ha belépsz, hagyj fel minden reménnyel.
mint emlékezni régi szép időkre
Nyomorban.
5) Aznap többet nem olvasánk azontul.
6) A régi vágynak érzém nagy hatalmát.
7) Lélek, mely győz minden harc viharában.
8) Sohasem járt vizekre szállottam én.
Hogy uj pártot csináltál tenmagadnak.
– felelt, – előtted a Hir réve nyitva
Ha jól ismertelek meg életemben.