Harcz a nemzeti hadseregért

TARTALOM.

• TÁJÉKOZÓ.
• (Szónokaink összegyüjtött beszédei. – Nem elterjedt nemzeti olvasmányok. – Hány nyilvános beszédet tartottam életemben? – Mik az okaim arra, hogy beszédeim egy részét kiadjam? – Az én nemzedékem. – Az én életem feladata.) 1
• A SZOLGÁLATI IDŐ.
• I. A beszéd története 11
• II. A beszéd.
• (A nemzet hadügyi jogai az 1867-ik törvény szerint. – A szolgálati idő meghatározása. – Ezt a jogot a javaslat alapján önkényüleg sérthetik. – A hosszu szolgálati idő közgazdasági káros volta. – A békelétszám emelése a militarizmus erősitése. – A jogot semmiféle tekintetből fel nem áldozzuk.) 12
• A NEMZETI HADSEREG.
• I. A beszéd története 23
• II. A beszéd.
• (Mit vártunk egykor a balközéptől és Tisza Kálmántól? – Miért akarunk erős hadsereget? – Miben áll a nemzeti jelleg a hadseregnél? – Milyen most a mi hadseregünk? – Mit ér Tisza Kálmán meggyőződése? – Gróf Széchenyi Aladár kijelentése. – Gróf Andrássy Gyula és Tisza István tévelygései. – Az álhazafiság. – Az osztálytárgyalás mellőzése. – Az 1867-iki példa. – A német nyelv története nálunk. – A XVI. és XVII. században. – Mit irt Hunyady a pápának?) 27
• MAGYAR NYELV A HADSEREGBEN.
• I. A beszéd története 56
• II. A beszéd.
• (György Endre logikája. – A magyar nyelv és a föderalizmus. – A jus reservatum. – Mit jelent ez a három latin szó: divina favente clementia? – Az 1741-iki példa. – Ziskay Antal okoskodása. – A szokásjog miből áll? – Heister Siegbert osztrák generális szokása. – Werbőczy szokásjoga. – Mit tesz a magyar törvények szerint a hadsereg vezénylete és belszervezete? – A magyar ezredek tulajdonosai. – A „csavargó nyelv“. – Könyörgés-e a törvény? – A törvényjavaslat miben tér el az 1868-iki megállapodásoktól? – Minő természetrajzi tünet a „Soldatenkind“? – A pedagogiai tekintetek. – A nemzedék elsatnyulása. – Különbség a katonai és polgári agy között. – A demokráczia kérdése. – Miért nevelik a főherczegeket katonának? – Mikor csempészték a német nyelvet a magyar ezredekbe? – A Gréwen-huszárezred kérvénye 1790-ben. – A nemesi gárda. – Mit ér az országgyülési határozat. – Deák Ferencz beszéde. – Kurucz Csáky Mihály, a rodostói halott.). 58
• ERKÖLCSI HARCZKÉPESSÉG.
• I. A beszéd története 108
• II. A beszéd.
• (Minő volt a magyar felfogás az 1866-iki háboruról? – Mit ér a statisztika? – Gróf Pongrácz Károly és Láng Lajos tudománya. – A háboruk nem nemzetünk érdekében folytak. – A nemzet lelkesülése hiányzott az idegen érdekü háborukban. – A harczképesség fentartása a mi érdekünk. – Az értelmiség ifjait kimélni kell. – Az egyéves önkénytesi intézmény bevált. – Nem szabad elrontani. – Az egyéves önkénytesek zaklatása. – Gróf Pongrácz meggyőződése. – A nemzet a dinasztia zsoldosa soha nem lesz.) 109
• NESSI PÁL KÉPVISELŐ MENTELMI ÜGYE.
• I. A beszéd története 131
• II. A beszéd.
• (1848 előtt a mentelmi jog hatalmi kérdés volt. – A Gotterhalte nem magyar intézmény. – Semmi törvény nem biztositja a Gotterhalte tiszteletét. – Élő nemzetre idegen nemzet érzéseit
• ráerőszakolni nem lehet. – Hajdan nem parancsolták a Gotterhaltét. – A légy az ember orrán; – olyan a Gotterhalte a nemzeten. – A vád alatt állás is büntetés. – Mi a jellem? – Minő jellemének kell lenni a magyar tisztnek? – Mi Magyarország törvényhozói vagyunk.) 136
• NEMZETI SÉRELMEINK A HADSEREGBEN.
• I. A beszéd története 159
• II. A beszéd.
• (Hadügyi jogunk az 1867-iki törvény alapján. – A létszámemelés nemzeti föltételeit most kell megszabni. – Mi a nagyhatalmassági érdek? – Gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula érvei. – Az ellenértékek. – A katonai perrend. – A magyar tisztek visszahelyezése. – A jelvény. – Maig se változott a nemzet és a Habsburgok közti viszony. – Andrássy és Tisza ne bizonykodjanak az osztrákok helyett. – A hadseregben ma is elnyomják a magyart. – A „hier“. – A magyar elégedetlen. – Deák Ferencz is megtagadja az ujonczot 1839-ben. – Hol van a régi nemzeti párt? – Olyan hadsereg, mint a császári osztrák, ismeretlen a tudományban.) 161
• A NEMZET IGAZSÁGAI.
• I. A beszéd története 193
• II. A beszéd.
• (A miniszterek ne csak a királynak, hanem a nemzetnek is hű tanácsosai legyenek. – A földmivelési miniszter kárhoztatja a nemzetet. – A méh természetrajza. – A nemzet állami léte nincs elismerve. – Miért legyen a nemzet csupán dinasztikus? – Mi a politikában a „lehetetlen“? – Miért lettem függetlenségi harmincz év előtt? – A dinasztia érdeke s a nemzet érdeke nem egy. – Bosznia és a király esküje. – Ha a hadsereget fejlesztjük: a nemzet jogait és hatalmát is fejlesztenünk kell. – Az első közösügy 1580-ban. – A vidéki küldöttségek. – A jura reservata. – Mikor csempészték a magyar ezredekbe a németséget? – Az idegen vezényszó ostobaság. – A kormány egyaránt őszinte legyen a nemzettel s a királylyal szemben. – Legyen felelős együtt a többséggel. – Az exlexet ki lehet kerülni, de csak ugy, mint 1840-ben. – Mi sors vár Széll Kálmánra? – A megrekedt szekérről le kell szállnia.) 195
• A TÖBBSÉG ÉS A NEMZET AKARATA.
• I. A beszéd története 237
• II. A beszéd.
• (A többség joga. – A központi hivatalos jelölés. – A végrehajtó bizottság. – Példák. – A hivatalos jelölés története. – A nemzet ébredése. – A régi választás. – A két igazság egymás ellen. – Idegen nemzetek példái nem irányadók. – A királyra nemzetünk sorsát nem bizhatjuk. – Mennyiben magyar most a magyar hadsereg? – Mi van az 1867-iki törvényben? – A németséget orvul csempészték a magyar hadseregbe. – Mit csináltunk 37 év alatt? – A napkeleti szultán. – Becsületbeli kötelesség a nemzeti hadseregért küzdeni.) 238
• A KHUEN-HÉDERVÁRY KORMÁNY BEMUTATKOZÁSA.
• I. A beszéd története 273
• II. A beszéd.
• (A horvát miniszter szava: ha husz millió magyar volna. – A kormányelnök „ugy csöppent“ ide. – Kinek a javaslatára lett kormányelnök? – Gyökere nincs se a parlamentben, se a pártokban. – Khuen-Héderváry 1894-ik évi szerepe. – Mostani föllépése és programmja is pongyola. – Kormánya „folytatás“-e vagy nem? – Mi a szabadelvüség? – Mi a különös magyar szabadelvüség? – Az uj kormánynyal senki se nyert semmit. – A király és a nemzet tekintélye. – Mi az a keresztyén irány? Mit konzerváljunk.) 275
• BIZALMATLANSÁG.
• I. A beszéd története 301
• II. A beszéd.
• (A magyar nemzet soha nem vétkezett, hanem gyakran szerencsétlen volt. – A pénzügyi helyzet. – Mire való az óriási hadügyi kiadás? – Miként van államunk berendezve? – Állami kiadásaink nagy része nincs a nemzet érdekében. – Mit vártam a kormánytól? – A magyar ifju nem olvadhat be az osztrák hadseregbe.) 302