KÖZLEKEDÉS OROSZORSZÁG, PERSIA ÉS INDIÁVAL. – A HÁROM KHÁNSÁG S A KHINAI TATÁRSÁG UTJAI.

Közép-Ázsia a legjelentékenyebb közlekedésben áll Oroszországgal, még pedig a következő főutakon:

a) Khivából a karavánok Astrakhanba s Orenburgba mennek, honnan nem egy jobb módu kereskedő Nizsnej-Nowgorodba, sőt Pétervárra is eljár.

b) Bokhara, főkép nyárban folytonos összeköttetésben áll Orenburggal. Ezen ut a legkeresettebb, s 50 – 60 nap alatt megtehető; csak rendkivüli esetekben tart tovább; és ha a kirgizek közt nincsenek különös zavarok, a legkisebb karavánok is eljárhatnak rajta.

c) Taskendből Orenburgba és Kizil Dsarba (Petropavloszk) mennek karavánok, amabba 50–60, ebbe 70 nap alatt érnek el. Ezek a legnagyobb karavánok, mert utjok a legveszélyesebb vidékeken vezet keresztül.

d) Namenganból s Akszuból Pulatba (Szemipalatinszk) nagyobbrészt khinai karavánok járnak, melyek erős őrizet kiséretében negyven nap alatt szoktak czélhoz érni. Egyes ember, természetesen dervis minőségben, zavartalanul utazhatik a kirgizek közt, s azért utitársaim közől többen Szemipalatinszk, Orenburg, Kazan, és Konstantinápolyon keresztül mentek volt Mekkába.

Ezen utak visznek észak felé. Délnek a közlekedés sokkal csekélyebb. Khiva évenként egy-két kis karavánt küld Asztrakánon s Deregözön keresztül Persiába. Bokharának összeköttetése már nagyobb, de már két év óta innen sem ment egyetlen egy karaván sem Merven keresztül Mesedbe, mert a tekkék minden közlekedést félbeszakitottak. A leglátogatottabb a herati ut; Heratban azután a karavánok szétválnak, a mint vagy Persiába, vagy Afghanisztan és Indiába mennek. A Karsin és Belkhen át Kabulba vezető ut is csak másodrangu jelentőséggel bir, mert a Hindukus átlépése mindig nagy nehézségekkel jár; s azért ez ut még nyáron át is nagyon elhagyatott.

Az emlitett közlekedési utakon kivül még azon összeköttetést kell megemlitenem, melyet egyes zarándokok vagy koldusok tartanak fenn Turkesztan legrejtettebb zugaitól kezdve Ázsia legtávolabb vidékeiig. Érdekes látni e nagyszerü csavargókat, kik üres zsebbel elhagyják hazájokat, s ezer és ezer mértföldnyi utakra kelnek, oly országokba, melyeknek azelőtt nevét sem hallották, oly népek közt, melyek tőlük arczkifejezés, nyelv és szokásokra nézve teljesen különböznek. A szegényebb123) középázsiai csak egy álom sugallatát követve minden további megfontolás nélkül kapja magát, s elvándorol Arabiába, sőt a török birodalom legnyugatibb részeibe. Veszteni valója nincs, látni akarja a világot, s megy, a merre a véletlen viszi. A világot akarja látni, azaz az ő világát, mely Khinával kezdődik, s a török birodalommal végződik. Europát szépnek tartja, de véleménye szerint annyira tele van varázslattal s más pokoli mesterségekkel, hogy még a legbiztosabb Ariadne-fonallal sem mer e veszélyes labyrinthba behatolni.

Volt alkalmam meggyőződni, hogy minél mélyebben megy be az ember Turkesztanba, annál nagyobbnak találja a zarándoklásra való hajlamot. Khivából évenként 10–15, Bokharából 30–40, Khokandból s a khinai tatárságból 60–80 hadzsi kerül ki. Hozzávéve ehhez a persák zarándoklási dühét Mesed, Kerbela, Kom és Mekkába, lehetetlen az ázsiaiaknak e még most is meglevő vándorlási szenvedélyét észre nem venni. A régi népvándorlások csirája még mindig létezik, s ha nem állna utjában hatalmas befolyásával a nyugati czivilizatió, mely Ázsiát minden oldalról körülveszi, ki tudja, mily változások történtek volna e világrészben.

A HÁROM KHÁNSÁG UTJAI.

A. A Khivai Khánság s a Szomszéd Tartományok Utjai.

1) Khivából Gömüstepébe:

a) Ortajolu, lovon 14–15 nap alatt könnyen megtehető. Állomásai a következők:

• 1. Akgap.
• 2. Medemin.
• 3. Sor Göl (tó).
• 4. Kaplankir.
• 5. Dehli Ata.
• 6. Kahriman Ata.
• 7. Kojmat Ata.
• 8. Jeti Sziri.
• 9. Dsenak.
• 10. Ulu Balkan.
• 11. Kicsig Balkan.
• 12. Kören Tagi (hegyláncz).
• 13. Kizil Takir.
• 14. Bogdajla.
• 15. Etrek.
• 16. Gömüstepe.

b) Tekke Jolu; tart 10 napig. Állomásai:

• 1. Medemin.
• 2. Döden.
• 3. Sahszenem.
• 4. Ortakuju.
• 5. Alti Kujruk.
• 6. Csirlalar.
• 7. Csin Mohammed.
• 8. Szazlik.
• 9. Etrek.
• 10. Gömüstepe.

Ezen utat látszanak használni az alamanok, mert csak igy fogható fel, mint tehetnek nagy utakat oly gyorsasággal.

2) Khivából Mesedbe

két ut vezet; az egyik Hezareszptől Deregöznek a sivatagon át dél felé, 12 napig tart; a másik, mely Merven visz át, következő főállomásokat vagy kutakat érint:

• 1. Dari.
• 2. Szagri.
• 3. Nemekabad.
• 4. Saksak.
• 5. Surken.
• 6. Akjap.
• 7. Merv.

3) Khivából Bokharába (főut).

4) Khivából Khokandba

a sivatagon keresztül vezet egy ut, Bokharát nem érintve. Surakhannál elhagyva a khánságot, 10–12 nap alatt Khodsendbe érhetni. De Dsizzak felé kitérve az ut rövidebb. Ezen az uton járt Conolly is, egy khokandi herczeg kiséretében, kivel Khivában találkozott.

5) Khivából Kungratba s az Aral tó partjához.

összesen 73 tas, mely, ha az ut nem nagyon rosz, 12 nap alatt megjárható.

6) Khivából Köhnén át Kungratba.

Innen Kungratig, mint már fölebb emlitém 4 tas, összesen tehát 44; igy ez az ut rövidebb volna, mint a Görlenen át vezető, de egyrészt veszélyes, másrészt a sivatag miatt igen fárasztó, miért is az 5. szám alatti ut a legjártabb.

7) Khivából Fitnekbe.

E számot, az 5. szám alatti 73-hoz adva, kiviláglik, hogy az Oxus hosszában elnyuló khánság legnagyobb terjedtsége nem több, mint 89 tas.

B. A Bokharai Khánság s Vidékének Utjai.

1) Bokharából Heratba.

mely ut lovon 20–25 nap alatt megtehető.

2) Bokharából Mervbe

Csardsujon keresztül kell menni, mely várostól három külön ut visz a sivatagon keresztül:

a) Rafatakon át, mely 45 ferszakhnyi hosszu s egy kuttal bir.

b) Ücshadsin keresztül, melynek 40 ferszakhnyi hosszában két kutja van.

c) Jolkujun át, mely legkeletfelébb fekszik s 50 ferszakh hosszu.

3) Bokharából Szamarkandba (közönséges ut).

Terhelt szekéren ezen ut hat, jó lovon három nap; a postafutárok azonban két nap alatt is megteszik.

4) Szamarkandból Kerkibe.

5) Szamarkandból Khodsenden át Khokandba.

Ezen ut, mely szekéren 8 napig tart, rendesen meg szokott rövidittetni az által, hogy Oratepéből nyolcz óra alatt egyenesen Mehrembe lehet menni, hat tast nyerve.

6) Szamarkandból Taskendbe s az orosz határhoz.

Innen még öt napig tart az ut Kale Rehimbe, hol, a mint mondják, az első orosz erősség, és a legszélső kozák előőrs van.

C. A Khokandi Khánság Utjai.

1) Khokandból Ósba (egyenes irány).

Ez ut kocsin 4 nap alatt megjárható.

2) Khokandból Namenganon át Ósba.

E két főuton kivül van még egy hegyi ut Taskendből Namenganba, melynek azonban több igen veszélyes pontja van. Az ut nem több 45 mértföldnél, s mégis 10 napig tart, a következő helyeken vezetve keresztül: Toj Tepe, Karakhitaj Tilav, Kosrobat, Mollamir, Babatarkhan, Sehidan, hol az oroszok Mehemmed Ali khán által megverettek, Kamiskurgan, Pungan, Haremszeraj, Ujgur, Pop, Szeng, Dsuszt, Tőrekurgan, Namengan,

D. A Khinai Tatárország Utjai.

Kasgartól Jarkendig 36 (tas) mértföldet számítanak, s ez utat a karavánok s szekerek egy hét alatt teszik meg. Kasgartól két napi járásra a Jengi Hiszar nevü helyen kell átmenni, mely erős őrséggel van megrakva.

Kasgar Akszutól 70 mértföldnyire van, a karavánoknak ez ut 12 napig tart.

Akszutól Usturbanig, mely délnek fekszik, két nap alatt lehet elmenni.

Akszutól kelet felé menve, a következő állomásokon keresztül Komulba érünk:

Ehhez véve a Kasgartól Akszuig terjedő 12 napnyi utat, az egész 38 nap alatt járható meg.