OROSZ ÉS ANGOLORSZÁG VISZONYA KÖZÉP-ÁZSIÁBAN – OROSZORSZÁG ELŐNYOMULÁSA A JAXARTESNÉL.
„Az orosz-angol versenyzés Közép-Ázsiában – igy szóltak hozzám Angolországban visszatértem után – mesebeszéd. Hagyja el egészen ezen elcsépelt s már nem divatos politikai kérdést. Turkesztan népei vadak, nyersek s barbárok, s örülünk, ha Oroszország magára vállalja ama vidékeken a civilizálást. Angolországnak a legkisebb oka sincs, hogy ama politika felett irigység s féltékenységgel őrködjék.“
Teljes irtózattal eltelve ama rémes jelenetek iránt, melyeket Turkesztanban láttam, s melyeknek e lapokon halvány rajzát adni igyekeztem, csakugyan sokáig gondolkodtam, hogy valjon e tanácsok s a politikai nézet, melyet velem elfogadtatni akartak, egészen helyesek-e. Azon gondolattal, hogy a keresztény civilizatio, e kétségkivül legnemesebb s legragyogóbb disz, mely az emberi társadalmat valaha ékitette, Közép-Ázsiára nézve is jóltevő – rég tisztában voltam. De nem oly könnyen estem tul a megjegyzés politikai részén, mert akár hogy latolgatom e kérdést, akár hogy képzelhetek el minden lehető eshetőséget, sehogysem békülhetek meg teljesen azon gondolattal, hogy Angolország közönyösen tekintse az indiai birtokaihoz való orosz közeledést.
A politikai utopiák ideje elmult. Nagyon messze vagyunk a már meséssé lett russophobiától, hogy közelnek lássuk a pillanatot, melyben az orosz kozák s az angol szipahi mint határőrök egymásba botlanak. A két nagy colossus összeütközése Közép-Ázsiában, melyet politikai rajongók már évek előtt beállandónak hittek, még nem történik meg egyhamar. De e kérdés, ha lassan is, folytonosan előre halad, s az események természetes sorát követve, a nélkül, hogy indulatoskodnánk, el akarjuk mondani az okokat, melyekből az angol közönyösséget a középázsiai orosz politika iránt nem helyeselhetjük.
Mindenekelőtt azon kérdést kell feltennünk, valljon Oroszország csakugyan előrenyomul-e dél felé, s hogy már mennyire haladt. Még 25 évvel ezelőtt a közép-ázsiai orosz politikára kevés figyelemmel voltak. Afghanisztánnak elfoglalása az angolok által, az oroszpersa szövetség s a Khiva elleni vállalat, ezek okozták, hogy a sz. pétervári és londoni cabinetek közötti diplomatiai levelezésben Turkesztan először emlittetett. Ezóta ismét meglehetős szélcsend állt be. Angolország, terveinek meghiusulása által elkedvetlenittetve, egyszerre visszavonult, de Oroszország titokban folytatá tevékenységét s Turkesztanhoz való határ-viszonyaiban lényeges változások álltak be. Közép-Ázsia nyugati részében, nevezetesen az Aral tón s partjain, az orosz befolyás lényegesen növekedett. Az Oxus torkolatainak kivételével az Aral tó öszszes partvidéke orosz területnek ismertetett el. Magán a tón jelenleg három gőzös van, melyeknek a khivai khán megengedte, hogy Kungratig129) mehetnek fel az Oxuson. Azt mondják, hogy a halászok védelmezésére vannak itt, de valószinüleg más rendeltetésük is lesz, s Khivában mindenki tudja, hogy a kungrati ujabb forradalom, valamint egyéb csetepaték a kozákok s özbegek között, az ugynevezett halászati gőzösökkel összeköttetésben vannak.
Hanem mindezek csak másodrendü tervek, a tulajdonképeni hadmüveleti vonal a Jaxartes balpartján keresendő. Itt az orosz előőrsök, kiket egy szakadatlan erőd-lánczolat véd, Kale Rehimig, Taskendtől 32 mértföldnyire nyomultak elő, s mint már emlittetett, e várost lehet a közép-ázsiai hóditások kulcsául tekinteni. S ez ut, melynek kevesebb sivatagja van, mint a többinek, nagyon helyesen is volt megválasztva. A hadsereg itt több megtámadásnak lenne ugyan kitéve, de ezek könnyebben legyőzhetők, mint az elemek rohamai. Khokand keleti határán is, Namenganon túl-felől az oroszok folytonosan közelednek, s Khudajar khán idejében már több összeütközés történt a khokandiak s oroszok között.
Az orosz terveknek Közép-Ázsiában való előhaladása felett tehát a legkevésbé sem lehet kétkedni. Mint már emlitettük, a czivilizatio érdekében az orosz fegyvereknek a legjobb sikert kell kivánnunk, de a kérdés igen bajos és bonyolódott lesz, ha a hóditás későbbi következményeire gondolunk. Azon kérdésre, hogy Oroszország beéri-e Bokharával, hogy az Oxust elfogadja-e befolyása és tervei határául, bajos a felelet. A nélkül hogy mély combinatiókba bocsátkoznánk, igen valószinünek mondhatjuk, hogy a sz. pétervári udvar sok éven által nagy fáradsággal és költséggel folytatott politikája részére gazdagabb jutalmat fog követelni, mint a minőt Turkesztan oáz-országai nyujthatnak. Legalább szeretném látni azt a politikust, ki állitani akarná, hogy a Turkesztan birtokába jutott Oroszország tartózkodni fog Afghanisztanban vagy Észak-Indiában, hol a politikai fondorlatok mindig termékeny földet találnak, közvetve vagy közvetlenül föllépni. Akkor, midőn Perovszki hadsorai az Aral nyugati partjától Kabulig vetettek árnyékot, akkor, midőn a Vitkovics-féle130) kisértet Kandahar és Kabulban megjelent, az ily eshetőség lehetőségét belátták. S a mi már egyszer megtörtént, szükség esetében nem ismétlődhetik-e?131)
A nélkül azonban, hogy e kérdést az irigység s féltékenység visszatetsző szinezetében tüntessük fel, jogositva hisszük magunkat, hogy a közép-ázsiai orosz tervek iránti közönyösséget roszaljuk. Ez igénytelen véleményünk; de valjon az angol oroszlán és az orosz medve Ázsiában majd ellenségesen egymásra támadnak-e, vagy pedig a hóditásban testvérileg megosztozkodnak, ez oly kérdés, melyhez a „ne sutor ultra crepidam“ szerint, mint philologizáló dervis nem merek hozzászólni.
1) Hibás ennélfogva az a vélemény, hogy mi magyarok Ázsiában hátramaradt rokonainkat keressük. Ilyes czél, melynek elérhetése mind ethnographiai mind nyelvészeti okoknál fogva teljesen lehetetlen, azt, ki utána törekednék, vastag tudatlanság vádjának tenné ki. Mi nyelvünk etymologiai szerkezetét ohajtjuk ismerni, s ezért vizsgáljuk a rokonnyelveket.
2) A jó tatárok ugyanis azon véleményben vannak, hogy a szultánnak, vallásuk fejének, az egész világ engedelmességgel tartozik. Az egész szunnita világ szemében az jogos khalifája (utódja) Mohammednek, a ki az emanati serife-t, vagyis a nemes hagyományokat bírja. Ezek pedig 1) mindazon ereklyék, melyek Stambulban a Hirkai-Szeadet-épületben őriztetnek, p. o. a próféta köpenye, zászlaja, szakálla és fogai, melyeket egy ütközetben elhullatott; nehány öltönydarab, koránok s fegyverek, melyek a négy első khalifa tulajdonai voltak; 2) Mekka, Medina, Jerusálem s az iszlam egyéb búcsújáró helyei.
3) Kasgarnak neveztetik gyakran az egész chinai Tatárország.
4) Mihmankhanei pendsruzi, azaz: „öt napos vendégfogadó“-nak nevezik a kelet bölcsészei e földi világot.
5) Emirnek czimezik a bokharai fejedelmet. Khíva és Khokand uralkodói „khán“ czímet viselnek.
6) Később megtudtuk, hogy az egy Khodzsa Nefesz-ből való alaman volt; a mely érkezésünkről tudósittatván leskelődött ránk, hogy a hadzsikat kifoszsza; rabszolgául vinni el őket nem engedé a rablók vallásos érzülete.
7) Ova – betüszerinti értelmében sátort jelent, hanem a turkmanok inkább a ház és telek fogalmának kifejezésére használják.
8) A Görghen, melynek legvégső forrásai Kurdisztan hegységeiben fakadnak, azon föld nagyobb részén keresztül folyik, melyet a jomuthok laknak, körülbelöl 30 geogr. mrtfldnyi területben. Messze Pisarakon alól, sőt még az Atacegeken alól is mindenütt meglábalható lóháton, s tulajdonképen csak Gömüstepén innen nyolcz mérfölddel nyer igazi mélységet, ahol mind a két partját mocsárok lepik. A medre mindenütt keskeny. Torkalatától mintegy négy öt mérföldnyire mesésen bővelködik halakban, annyira hogy szinte büzhödt tőlük a vize, s nyáron ihatatlan. Csak kétszer mosakodtam vele, s mindenkor erős halszagot kaptak kezeim és arczom.
9) Baba Dzsan = az apa lelke; csupán gyöngéd elnevezés, melyet a turkmanok elsőszülött fiaikra szoktak alkalmazni.
10) A keletiek a nagy macedoniai történetét bizonyos vallásosmythologiai ruhában adják elő; és habár a keleti történetirók közől némelyek meg akarják különböztetni Iszkender Zul-karnejnt (a kétszarvu Sándort) Iszkender Rumitól, a görög Sándortól – én ugy találtam, hogy ezt a két személyt mindenütt egynek és ugyanannak tartják.
11) Kervanbasi = karavánvezető, vagy a karaván főnöke névvel illetik azt, a kit a khan ezen hivatalra kinevez. Minthogy ezek többnyire olyan emberek, a kik csak bizonyos utakon birnak a legnagyobb tapasztalatokkal, ennélfogva minden karaván utnak megvan a maga kervanbasija, melléknevét azon uttól nyervén, a melyen kalauzkodik.
12) Nehogy az orosz hatóság ezen kétértelmü állása szemetszurjon az olvasó előtt, szükség megjegyeznünk, hogy a persa kormány az orosz fegyveres hatalomnak bárminemü kiszállását ezen partokon saját területére való ellenséges berontásnak tekinti, s készebb eltürni a turkmanok rablásait, mintsem orosz fegyverek segitségét vegye igénybe, mely fegyverek in partibus hasznosak ugyan, hanem in toto veszedelmesek lehetnének.
13) Tulajdonképen Kulumali.
14) Tulajdonképen Ajdgul, azaz: az ünnep rózsája.
15) Midön később az oroszokat ezen esetre figyelmeztetém, azzal iparkodtak magukat menteni, hogy az orosz kormánynak nem szabad a turkmanokat nagy váltságdijakhoz szoktatniok, mert akkor a merész rablók éjjelnappal ily emberfogdosásra járnának.
16) Visszatértemkor e levelet, melyben barátimnak a sivatagi utazás megkezdését jelentem, másokkal együtt, melyeket Gömüstepéből inditék el, csakugyan megtaláltam a török követségnél. A jó Khandzsan valódi buzgalommal teljesité kérelmemet.
17) Mohammed utódja, t. i. a konstantinápolyi szultán.
18) Kiblenuma tulajdonképen annyi, mint kiblét (azaz azon helyet, hol Mekka fekszik) mutató, s közönséges iránytű, melyen a délnyugati rész különös mutatóval van megjelelve.
19) Az iszlam igen illetlen dolognak tartja, ha valaki nejéről beszél. Ezért metaphorákat használnak, melyekben totum pro parte vétetik. Igy a török nejét társaságban háremnek, familiá-nak, vagy csoluk csodsuk-nak, a persa khane, vagy Ajal-ü-avladnak (az első házat, a második annyit jelent, mint „nő s gyermekek“), a turkman ova-nak, a középázsiai balacsaka-nak (gyermekek) nevezi.
20) A turkmanok e romok eredetét illetőleg azt beszélték, hogy isten a turkmanok iránti különös szeretetből a Kaabát Arábia helyett először ide helyezte, de egy kék ördög, ki egyszersmind sánta is volt, Göklengnek (azaz: kék sántának) nevezték – a kitől a göklenek származnak, azt lerontá. „Az ősök ezen gaztette“ magyarázá a vad etymolog, „oka annak, hogy e törzszsel folytonos ellenségeskedésben élünk.“
21) A keletiek szeretik szenteiket testi nagysággal is felruházni. Persiában több óriás sirt láttam; sőt Konstantinápolyban, a Bosporus ázsiai partján, az ugynevezett Josuahegyen is van egy hosszu sir, melyet a törökök a bibliai Josua, a görögök Herkulesz sirjaként tisztelnek.
22) A guszl az egész testnek megmosása, a mely csak bizonyos kiváló esetekben szükséges. A napi öt ima előtt végezni szokott más mosakodásokat Törökországban abdeszt-nek, az araboknál vudhu-nak, Közép-Ázsiában pedig teharet-nek nevezik.
23) Baj, vagy bi, a törököknél bej, előkelő urat jelent.
24) A havli betüszerint sugarat jelent, itt udvar helyett használtatik. A havliban vannak sátrak, istállók, hombárok, s egyéb az özbeg (mezei lakos) háztartásához tartozó helyiségek.
25) A Tört sahbaz-ról, azaz: négy sólyomról vagy hősről neveztetvén igy. Azon négy királyt nevezték igy, kiknek sirja van e helyen, s a kik ezen kegyes alapitványt létesitették.
26) A Korán által megrendelt azon kölcsönös üdvözlést nevezik igy, midőn az egymást üdvözlők kitárt kezeiket nyujtják egymásnak.
27) Medinából hozzák a zarándokok ezen port egy házból, melyben, állitólag, a próféta lakott; az igaz hitüek ezen port sok betegség ellen gyógyszerül használják.
28) Konstantinápolynak egyik város része.
29) Szószerint – irat.
30) Kancza- vagy tevetejből készitett csipős ital, melynek készitésében a kirgiszek kitünők. A középázsiai nomádok részegitő italként használják, s azzal az elismert tulajdonnal bir ezen ital, hogy mindenki meghizik tőle. Több izben megpróbáltam inni belőle, de soha se birtam egy két csöppnél többet lenyelni belőle, mivel erős savanyuságával egészen összehuzta a számat, s fogaim nehány napra elvástak tőle.
31) Tulajdonképen batirdurgan, a batir, – elsülyeszteni, rontani – igének jelen részesülője.
32) Jóslat, mely vagy abból áll, hogy a Koránt avagy más szent könyvet gondolomra kinyitnak, s a feltárt lapon meglelik az óhajtásnak megfelelő mondatot; vagy pedig abból, a mi középázsiai szokás – hogy egy társaságban kiosztnak 30 apró követ, s mindenkinek annyiszor kell a Korán három utolsó szurája közől valamelyiket elmondania, a hány kövecskét kapott.
33) Persa szó és „lázas szel“-et jelent.
34) Medemin Bulag annyit jelent, mint Medemin-Kútja. Ugyanoly állapotban találtuk, mint Sorkutuk-at.
35) Khivában sok fülmile van, de gólya nincs; Bokharában ellenben nem látni tornyot, vagy más magasabb épületet, melynek tetején e féllábon álló őrök nem vigyáznának. A khivai ezért e szavakkal gunyolja a bokharait: „A te fülemile-dalod a gólyák kelepelése.“
36) Badevlet tulajdonképen „boldog“-ot jelent.
37) Elameti tefrikie, melyet a Koran szerint minden nem müszülmánnak viselnie kell, nehogy a „Szelam alejkum“ (béke legyen veletek) üdvözlet nagyon pazaroltassék.
38) A turbán, a mint tudva van, azon halotti lepedőt jelenti, melyet minden jámbor müszülmánnak, folytonos memento mori gyanánt kell fején hordania. A korán csak hét rőfnyi halotti lepedőt (kefen) parancsol; de a jámborok tultesznek e rendeleten, s néha 4–6 lepedőt, azaz 28–42 rőf dulbendet hordanak fejökön.
39) Baha-ed-din, a bokharaiak kiejtése szerint Baveddin, egy az egész izlam világban ismeretes ascéta és szent, a nakisbendi rend alapitója, melynek tagjai Mekkában, Khinában, Persiában, Arábiában és Törökországban is el vannak terjedve. Meghalt 1388-ban; a mecsetet, a klastromot s a sirját körülvevő falat Baveddin faluban Abdul Aziz khán épitteté 1490-ben.
40) E két vértanu szomoru vége magában Bokharában is titok maradt, s még most is a legellenkezőbb hirek keringnek felőlök. Természetesnek fogja találni kiki, hogy álruhámban lehetetlen volt e szerencsétlenek sorsa után részletesen tudakozódni. Ferrier, Wolf és Kaye s más hivatalos és nem hivatalos levelezők ugyis annyit beszéltek már e szomoru eseményről, hogy az én futólag szedett jegyzeteim már feleslegesekké váltak.
41) Egyszer a vezértől egy szolga jött hozzám, egy kicsiny szikár embert hozva magával, hogy vizsgáljam azt meg, ha csakugyan arab-e és Damaszkusba való, a mint mondja. A mint belépett, feltüntek nekem arczvonásai. Europainak tartám, s még nagyobb lett bámulatom, midőn őt beszélni hallván, kiejtését cseppet sem találtam arabnak. A mint mondá, Khotenbe (Chinában) indult Dsafer Ben Szadik ottani sirjához bucsut járni, s e napokban tovább akart utazni. Beszélgetésünk közben vonásaiban is némi zavart vettem észre. Nagyon sajnálom, hogy másodszor nem láthattam, mert hajlandó valék hinni, hogy az enyimhez hasonló szerepet játszik.
42) Az iszlam parancsainak fontosságában négy fokot különböztethetni meg. Farz az istentől a próféták által kinyilatkoztatott kötelességet, szünnet a prófétától magától, isteni sugallat nélkül származó hagyományt jelenti, E két szó „vadsib“ és „musztahab“ oly szabályokat jelent, melyek a koran ujabb magyarázóitól veszik eredetöket. Amazok mindenkire nézve kötelezők, ezek kinek-kinek tetszésére bizvák.
43) Komul 40 állomásnyira van Kasgartól, és 70 állomásnyira Bokharától.
44) A közönséges vevő a theát a Semmen, azaz a kifőtt thealeveleken kóstolja meg, melyeknek jó theánál igen finomaknak s lágyaknak kell lenniök.
45) Khodsa Abdul Khalik (Gidsdovani mellék névvel, meghalt 1601) kortársa volt a hires Pajende Zamininak, s mint nagy tudós és ascéta szent hirben áll.
46) A követ törökül tasnak hivják, mely szó mérföld helyett is használtatik. Igy a persa ferszeng (a mai Persiában ferszakh) fer (magas) és szeng (kő)-ből van összetéve.
47) T. i. a pénteki imádságra, melyet minden szunnita csak a khalifa, vagy ennek képviselője után végezhet el.
48) Az eldarabolás okai felől különféle állitások keringenek. Némelyek azt mondják, hogy a győzelmes Nadir sah a követ magához akarta elvitetni, s ez az uton összetört. Mások azt állitják, hogy eredetileg két darabból állt s egy khinai (mongol?) herczegné ajándoka.
49) Riza imam egy nővére, ki hosszu esdeklés után Meemun khalifától engedélyt nyert, hogy Tuszban számkivetésben élő fivérét meglátogathassa. Az uton meghalt Komban, és siremléke, melynek belsejét előttem egy európai sem látta, Persiában igen tisztelt bucsujáró hely.
50) Lehetséges, hogy e romok csak a külvárosok egykori határát jelölik meg, mert R. G. de Clavijo, ki 1403-ban Timur udvarához küldött követségben vett részt, azt jelenti, (mint C. R. Markham forditásából, 172. l. látható), hogy a vár a város egyik végén volt, tehát ott, a hol ma van. A nevezett fal-romok, melyek mély árokkal is el vannak látva, s az uj falak közötti tér, lakott lehetett ugyan, de nem tartozott a városhoz.
51) Timur, kitől Bokhara mostani fejedelmei nemzetségüket, alaptalanul leszármaztatják, köztudomásulag sántitott, miért is ellenségei Timur lenk-nek (Tamerlan), a sántitó Timurnak nevezték.
52) Tulajdonképen Szer ta paj, azaz tetőtül talpig; oly öltözet, mely turbán, felső ruha, öv és csizmából áll.
53) Mint murtaddot, azaz elpártoltat, agyonkövezni kellett volna engem.
54) Ali tulajdonképeni siremléke Nedzsef-ben van.
55) Teheránba érkeztemkor Iszmael efendi barátom, akkori megbizottja a portának a persa udvarnál, beszélte, hogy érkezésem előtt egy hónappal egy majmenei molla ment itt keresztül, kinek személyleirása egészen megegyezett holtnak hitt mollámmal, s ki a követségnél emlegetett is engem, mint volt tanitványát. Khalmurad tehát nem halt meg, és szerencsés sorsomnak köszönhetém, hogy nem találkoztunk.
56) Közép-Ázsiában szokás a kisérő csapatnak, mint nálunk borravalót, ostorpénzt adni; s e jüzbasi jogosittatott khánja által minden átmenőtől, a nélkül hogy neki kisérőül vagy oltalomul szolgált volna, vámot venni; s ebben állt minden jövedelme.
57) A Murgab a keleti magas hegységekben ered, melyek Ghurnak neveztetnek, s éjszaknyugotnak foly Marcsah és Pendsdeh mellett, mig végre Merv homoksivatagjában elvész. Azt mondják, hajdan az Oxussal egyesült; de ez lehetetlen, mert öröktől fogva rohanós hegyifolyó volt, mely homokos lapályon sohasem folyhatott messzire.
58) Másoktól ismét azt hallám, hogy csak a várat hivják Bala Murgabnak. Jelentékeny helynek kellett lennie, mert a falakon belül s a környéken levő temérdek romból elmult culturára lehet következtetni.
59) Persiában berbereknek neveztetnek, mely szó tulajdonképen egy városnak, Sehri-Berbernek neve, mely valaha Kabul és Herat közt a hegységekben létezett, s melynek nagysága s pompájáról csudákat beszélnek. Burnes Kabulról irt könyvében igy szól: the remains of this imperial city of the same name (Berber) or still to be seen. (232. l.)
60) A város minden kapuja közt ez egyetlen szenvedett keveset az ostrom alatt. A heratiak leronthatlannak tartják, mert e kapu angolok által épittetett, kik igazságosan raknak téglát téglára, s cementjöket nem vegyitik az elnyomottak könyeivel, mint az afghanok.
61) Az oszmanlik azt állitják, hogy a szunnet (traditio) szerint a sziper (minden föveg, melynek karimája van) és a zunnar (a barátok öve) mint a keresztyénség jelvényei, szorosan tiltvák. II. Mahmud szultán, midőn az első europai katonaságot szervezé Törökországban, a haszontalan fez helyét csákóval vagy más föveggel akarta pótolni; de még ő, a janicsárok kipusztitója sem merte akaratát végrehajtani, nehogy legjobb barátai által hitehagyottnak nyilvánittassék.
62) Ennek szövege arab s a következőkből áll: „Isten, urunk, engedd, hogy megáldott helyre üljünk, mert valóban, te vagy a legjobb szállásadó.“
63) Journal of a Diplomate’s three years Residence in Persia, II. 244.
64) Heratban azon rege van elterjedve, hogy Stoddart Bokharába küldetett volna, az ott levő s rabszolgaságban sinylődő heratiak kiváltására.
65) Az első sirkő, bár kisebb, különösen nagyon hasonlit a timurihoz. A diszitmények és sirfeliratok a legmesteribb sculptura müvei, melyet csak képzelhetni. Némely kő három egymás felett kivésett felirattal bir a legszebb szülüsz-irásban; az alsó, középső s felső különböző verset képez.
66) Caravan Journeys and Wanderings by J. P. Ferrier 1847. 177 és 178 lap.
67) Oly czim, mely alatt a siítáknál csak Ali értetik.
68) Mr. Alisont azon szerencsétlenség érte, hogy ugyanazon télen, melyen Teheránba visszatértem, a halál által elveszté nejét, kivel csak egy évvel azelőtt kelt egybe. Neje, született Baltadsi, 60,000 fontot hagyományozott neki, melyet nagylelküleg az elhunyt nővéreinek engedett át. A szerencsétlenség napján Teherán szegényei között 200 db aranyt osztott ki. A valódi nemesszivüség e ténye Teherán persa világánál nagy feltünést tett. Ez a legjobb leczke, melyet a keletieknek adhatni, többet ér, mint a képmutató morál, melyet mások fitogtatnak.
69) Az alsóbb öltönydarabok többnyire belföldi s csak a felsőbbek európai modor szerint készültek. A keleti civilizatió hű képe.
70) A Merv elleni szerencsétlen hadjárat, mely, mint észrevevém, tulajdonképen Bokhara ellen volt intézve, képtelen, köznapi udvaroncz által vezettetett, ki a Kavvam ud daulet (a birodalom segéde) czimet viselte. Az egész szerencsétlenség, valamint a nagy vereség, melyet a persák itt a tekkéktől szenvedtek, csak e tisztnek tulajdonitható. Ugy tekintett a turkmanokra, mint Varus a cheruskokra a teutoburgi erdőben, de gyáva volt, hogy oly véget vessen magának, mint a római hadvezér. Királya sem volt Augustus, mert bár elkiáltá: „redde mihi meas legiones!“ 24,000 db aranynyal megvigasztaltatá magát, s az aljas gyáva még ma is magas tisztséget visel Persiában.
71) Hogy e szegény khivai, ki Mekka helyett a magyar fővárosba vetődött, itt hogy csodált s bámult meg mindent, az olvasó könnyen elképzelheti. Leginkább volt meglepve a frengik jószivüsége által, hogy még nem verték agyon, mitől, földiei eljárásából következtetve, leginkább félt.
72) E szó a Türk tulajdonnév s a men (= magy. -ság, ség) képzőből áll, mondatik tehát türk- (török)-ségnek, miután igy a nomádok par excellence törököknek nevezik magukat. A nálunk szokásban levő „turkman“ elnevezés a török eredetinek persa elferditése.
73) Mint emlittetett, a nomádok által használt kifejezéseket politikai felosztásuk megjelölésére el akarjuk fogadni, a szó szerinti jelentés hozzá tevésével. Igy:
| khalk | tulajdonképen | nép, | de | törzset | is | jelent; |
| taife | „ | nép, | „ | hordát | „ | „ |
| tire | „ | töredék | „ | klánt | „ | „ |
74) Ezen törzs asszonyai igen hiresek egy bizonyos szövet készitésében, melyet Agari-nak neveznek. Ez a fiatal, 3–4 napnál nem idősb tevék szőréből készittetik, mely miután 3–4 napig forró tejben áztatott volna, a lágy selyem ruganyosságát és tartósságát nyeri; ezen anyagot dolgozzák fel aztán fonás és szövés által a fentemlitett szövetté. Különös szépséggel és becscsel bir mint férfi ruhakelme. Sok vitetik Persiába is, hol magas áron kél el.
75) Jobban mondva Csereken, a persa Csar-ken-től, t. i. négy akna, igy neveztetvén e sziget négy főterménye után.
76) Deb (a kirgiszeknél Töre) arab eredetü szó, mely Edeb-ből (erkölcsiség) származik.
77) Ezen szokás megvolt a régi hunnoknál, s megvan Magyarországban még most is. Igy nehány év előtt Kassán gr. Károlyi Ede inditványára gr. Széchenyi István emlékéül emeltetett ily sirhalom.
78) Ireg Ata nagyatyát jelent; – ennek a magyar „öreg atya“ felel meg.
79) Még most is van négy-öt török törzs, mely Siraz vidékén nomádéletet él. Ilkhani-jok (főnök), kivel 1862-ben ismerkedtem meg Sirazban, beszélte, hogy 30,000 lovast bir közülök kiállitani, s hogy nehány törzs, mint a kaskai és allahverdi Dsingiz khán által tétetett át ide. E körülményt Europában félreismerték, s még a jól értesült Burnes is a türki sirazi-t, melyet Hafiz emlit dalaiban, egy hasonnevü helységben keresi Szamarkand közelében.
80) Az egyik Omar khalifa korában Turkesztánt hóditá meg; a másik, először Merv helytartója, a turkmánok és kharezmiekkel egyesülve sokáig viselt szabadságháborút ura, a bagdadi fejedelem ellen.
81) Dervaze persa szó, s kaput jelent; dervazeszi=kapuja.
82) Szószerinti értelme: oly falu, mely nem eszik kenyeret.
83) Röviditése a „Mehemmed Emin“ névnek.
84) Mirab az, a mi a török szubasi; oly hivatal, mely a khinai határtól kezdve az adriai tengerig nagy szerepet játszott, s játszik most is.
85) „Inag“ szószerint: „ifjabbik testvéröcs.“
86) Konstantinápolyban a Nakib ül Esref, a Szejd-ek főnöke, rangban a Sejkh-ül-Iszlam után áll.
87) A khivai khán összes haderejét 30,000 emberre hallám tétetni, de veszély esetén e számot megkettőztetheti.
88) Csak olyanoktól azonban, kik nyájjal, azaz 10 darabnál többel birnak.
89) Jasolu, azaz: kor-nagy, a mint Khivában az akszakal-okat nevezik.
90) Kharezm, persa szó, és harczkedvelőt jelent.
91) E dinnyék 4 különböző fajából magot hoztam, s a mint Gönczy Pál barátomnak e magokkal tett kisérletéből következtethetni, alföldi homokos vidékeinken sikerrel lesznek termelhetők.
92) Heratban s vidékén szeretik ugyan hordani a khiva-csapanit (a khivai kabátot), és drágán megis fizetik; de ez áruczikket Bokharán keresztül hozzák.
93) Miután 1740-ben Jolbarsz (oroszlán) sahot legyőzte, s nehány hónappal utóbb Heratba visszatért.
94) Bokharának egyik főtere.
95) Ez a khivaiak versiója, de telve nagyitásokkal. Az oroszok ereje Perovszky tábornok vezénylete alatt 10–12,000 emberből állt. Megveretésök főoka a kemény hideg volt, de aztán futás közben sokat kellett az üldöző khivai lovasoktól is szenvedniök.
96) Régi s különös szokás Khivában, egész törzseket egyszerre s erőszakkal az országba telepiteni, s mindenféle segélylyel ellátni, hogy – miután az ilyenek bosszúja soha le nem hül – közelből őrizhetők legyenek.
97) E szertartás végzése a Dsagataj törzs akszakaljainak, a mint mondják, már Dsingiz khán óta kizárólagos szabadalma.
98) E halomról beszélik, hogy Ebu Muszlim, a bagdadi khalifák hatalmas hűbérese s később ellensége, szintén itt halt meg.
99) A sah, kinek volt oka Medemintől félni, mert ez Szarakhsz bevétele után bizonyosan Mesedet is megtámadta volna, eleinte nagy tisztességben tartá ellenének levágott fejét, s a várkapu (Dervaze daulet) előtt kis kápolnát épittetett számára. Később azonban, miután hire járt, hogy a jámbor siíták azt egy imamzade sírjának tartják, s igy vétkes tévedésre ád okot, ismét leromboltatá.
100) A medresze felépittetése után a czellák elajándékoztatnak, a későbbi birtokosok azonban csak megszabott árért kaphatják meg azokat.
101) Akadnak bizonyára itt is olyanok, kik a költészettel és történettel szeretnének foglalkozni, de ezt csak titokban szabad tenniök, mert szégyennek tartatik az ily kicsinyes dolgokkal való bibelődés.
102) Khor a régi persában napot jelent, szan vidéket, Khoraszan tehát a nap vidékét jelenti, azaz keletet.
103) Kir, annyit tesz, mint mező, giz vagy gez a gizmek ige törzse, azaz: vándorolni, széltiben járni. Igy a kirgiz szó török nyelven oly embert jelent, ki a mezőkön vándorol, egyszóval nomádot s általában minden nomád népet e névvel szokás nevezni. Kirgiz természetesen mint törzs-elnevezés is használtatik, hanem a kaszakok csak egy alosztályánál, kik Khokandban, Hazreti Turkesztan vidéken vannak.
104) A jerlik és billig ó-török szavak. Az elsőnek jelentése: irni, a gyök jer, a magyarban ir, törökül jaz; a második annyit tesz, mint jel, jelvény, a magyarban bélyeg.
105) A keleti irói nyelven e három utóbbi város elnevezése következő: 1) Nemengan, eredetileg Nemek kohn, azaz sóbánya; 2) Endekgan, ettől: endek, kicsiny; és 3) Murginan azaz tyuk és kenyér. Ez etymologiát barátaim beszélték el, talán nem egészen helyes, a persa származás azonban kétségbe vonhatatlan.
106) Desti Kipcsak, Bolgar határáig (Oroszországban?) a leginkább szokásban levő elnevezés.
107) Khobkend-ből (szép falu, szép hely), származott volna.
108) E felette eredeti, törökül irt könyvnek egy példányát elhozhattam Europába, s reménylem, hogy forditással együtt közzé tehetem.
109) Appianus (de rebus Syriacis 1. VII,) a görögök és Seleucus által alapitott több várost emlit, a többi között s ἐν Σκύθαις, „Αλεξανδρέσχατα-t, melyet Plinius (VI, 16) érteni látszik, midőn igy szól s „Ultra Sogdiana oppidum Tarada, et in ultimis eorum finibus Alexandria ab Alexandro Magno condita“. Ugy látszik, hogy ez vagy valamely szomszédos pont volt az ókor nagy hóditói ez irányban való előnyomulásának legszélsőbb határa, mert ott, ugymond Plinius: Hercules, Bacchus, Cyrus, Semiramis és Sándor által felállitott oltárok voltak. „Finis omnium eorum ductus ab illa parte terrarum, includente flumine Jaxarte, quod Scythae Silin vocant“. S Alexandreschata városát illetőleg Arrianus (Exped. Alex. 1. IV, c. I, 3 és IV, 10) Pliniussal egyetért; ez ugyanis azt beszéli, hogy Sándor ama várost határvárnak tüzte ki a folyam tulsó partján lakók ellen, s ott macedoni hadastyánok, görög zsoldosok s e czélra magokat felajánló szomszédos barbárokból gyarmatot alakitott. A város a Jaxartes partján épült és némelyek a mai Khodsendet ennek tartják. Hát ha Ós volna a hely, hol Sándor oszlopai álltak (Curtius VII, 5)? Azon föltevés mégis, hogy Sándor a Jaxartesen tul valamely területet állandóan elfoglalt, Arrianus jelentésével alig egyeztethető meg. Curtius (VII, 9.) Bacchus oltárainak maradványait igy irja le: „Kőből épitett emlékek, melyek számos helyközökben voltak felállitva, s nyolczvan magas fa, melyek törzseit repkény fedte.“
110) Melyik magyar olvasónak nem jutna itt eszébe a mi koronázási szokásunk, midőn a király, a koronázási jelvényekkel feldiszitve, lovon a királyhalomra vonul s ott kardjával a világ négy tája felé vág?
111) A khokandiak állitása szerint ez időben nagy számu kozákcsapat a Jaxartes jobb partján Hazreti Turkesztanból megkerülte a vidéket s Taskend ellen nyomult, s ez uton a khokandiak által megtámadtatván, nagy veszteséggel szétverettek.
112) Hogy e véres tettet kimentse, Naszrullah azon hirt terjeszteté, hogy Mehemmed Ali saját anyját vette nőül s ezért bünteté halállal.
113) A Khokandban jelenleg uralkodó háznak családfája, Mehemmed Alitól kezdve, következő:
114) A gyalázatos Abdul Szamed khant, Conolly, Stoddart és Naselli gyilkosát e közben utolérte az igazságos büntetés. Az emir, ki Sehri Szebzbe küldte, meggyőződött nyilvános árulásáról, s minthogy erőszakkal mit sem tehetett ellene, csellel akarta behálózni. Abdul Szamed sokáig meghiusitá ezt, de végre még is kelepczébe jutott, s midőn az előteremben megpillantá a hóhérokat, saját tőrével felmetszi hasát, hogy még halála által is boszantsa a jellemre nézve hozzá hasonló urát.
115) Sehri Szebz, melyet előbb Kesnek neveztek, Timur szülővárosa, s hires lakosainak kiváló harcziasságáról.
116) Egyébként a khinaiaknak van egy közmondásuk, mely ezen szabálynak egészen megfelel, ugyanis:
„Nem tudom, egy szó; tudom, tiz szó.“ Azaz: ezen szóval „nem tudom“ mindent megmondtál, ezen szónál „tudom“ tovább kérdeznek, és többet kell mondanod.
117) Jambu egy tömör ezüst darab, melynek két füle van, s formájára sulymértékeinkhez hasonlit. Bokharában 40 tillába cserélik be.
118) Feltünő, hogy a póstakocsisok, kik többnyire kalmukok, ezen 30 nap és 30 éjre terjedő erős lovaglást egy év alatt többször képesek megtenni. Nálunk az efféle rendkivüli dolognak tartatik. XII. Károlynak lovaglása Demotikából Stralsundba, és a török futáré, ki Szigetvár alól, hol a nagy Szoliman meghalt, 8 nap alatt Kutahiába ért, történeti nevezetességüek.
119) A szunniták maguk közt négy mezhebet (felekezetet) számitanak: Hanifei, Safei, Maleki és Hambali. Mind a négy egyenlő tekintélyben áll, s véteknek tartatik egyiknek a másik felett előnyt adni.
120) Ezek: 1. a térdig érő ruha kék vászonból, melyre mint khinai jelvényre a muszulmanok undorral tekintenek. 2. a bajusz megnövesztése, minthogy az iszlam szigoruan parancsolja a felsőajkat fedő szőrnek rövidre nyirását.
121) Szedsde, mint ezt az iszlamban nevezik, csak Isten előtt van megengedve és minden más esetben bálványozásnak tartatik.
122) Peking bevétele a franczia-angol sereg által azonban nem maradt titok előttök. Midőn Hadzsi Bilalt kérdém, mint egyeztethető ez össze a khinaiak mindenhatóságával, azt felelte, hogy a frengik csel által Peking minden lakosát opiummal elaltatták, s igy az alvó városba természetesen könnyen behatolhattak.
123) A gazdagok csak ritkán vetik alá magokat a zarándoklás fáradalmainak. De találtak erre pótszert. A gazdag fogad magának helyettest, ellátja utravalóval s Mekkába küldi, hol ez imáiba saját neve helyett küldője nevét foglalja; – de ez utóbbi, halála után, mégis azon szerencsében részesül, hogy sirkövére, saját neve mellé a „hadsi“ czim is kivésetik.
124) Tulajdonképen Kale Nau.
125) Láttam ily fajta lovat, mely 30 órai gyors ügetést is kitartott, lovasán kivül még egy rabszolgát is vive.
126) Az opium, melyet itt terjak-nak neveznek, Persia délkeleti részeiben a következőleg készittetik. A mákfejet félig érett állapotban este, bizonyos meghatárzott időben, hosszában három helyen bemetszik. A bemetszéseken másnap reggelen harmatszerü folyadék mutatkozik, melyet napkelte előtt le kell róluk venni; ezt később megfőzik s igy készül a terjak. Csodálatos, hogy a három bemetszésből különféle minőségü folyadék ered, s ezek közől a középsőt a legjobbnak mondják.
127) Ferrier, History of the Afghans, 336. l.
128) El-bereket fi Rum, el-muruvet fi Sam, el-ilm fi Bagdad, el-bogz ve adavet fi Mavera-ül-nehr.
129) Hogy az orosz hajók az Oxuson nem mennek tovább, egyes egyedül e folyam számos s gyorsan váltakozó homoktorlaszainak tulajdonitható. Csodálom, hogy Burnes oly kedvezőn nyilatkozott hajózhatásáról. Oly hajósok, kik egész életöket az Oxuson töltötték, beszélték nekem, hogy a ma szerzett tapasztalatokat holnap már nem lehet használni, oly váltakozók a zátonyok.
130) Ez volt az orosz ügynök neve, kit a sz. pétervári udvar 1838-ban nagy összeg pénzzel küldött Afghanisztanba, hogy Angolország ellen ármánykodjék.
131) Mig e sorokat irom, a „Daily Telegraph“-nak 1864-iki oct. 8-diki számának egy levele azon hirt közli, hogy az oroszok már elfoglalták Taskendet. Ez állitás hitelességében talán még kétkedni lehet, de az ama vidéken való orosz mozgalom kétségbevonhatatlan.