Ezt a könyvet 1898-ban irtam. A könyv az akkori társadalmi, politikai események és felfogások persiflage-a, különös szemüvegen át, egy régen elmult korszak szokásaival szembeállitva. Egy olyan dicsőséges alakot kellett ehhez választanom, akinek történetét mindenki ismeri – de különben is az alak itt csak forma; a lényeg a tárgyalási anyag, az ország akkori actualis társadalmi viszonyai, kicsinyes bonyodalmak, melyek rendszerint eljutnak az országgyülés elé s melyeket rendszerint a király old meg.
Igy volt ez akkor, igy van ez nagyjában ma is. Az ország nem haladt azóta messze, de az idők némileg elhaladtak s munkámban, mely többé nem lehet oly friss, mint a minő volt, némely szin fakóbb lett, némely ötlet értelme elmosódó. – Imitt-amott tehát magyarázó jegyzeteket kellett tennem. Még most csak néhány helyen volt szükséges, de ha idők folytán esetleg uj kiadások lennének, hova-tovább mind-mind több-több jegyzet fog kelleni, mig végre megeszik egész munkámat a jegyzetek.
Vagy a jegyzetek, vagy az egerek – hiszen egyre megy voltaképpen.
Mikszáth Kálmán.
1) Fraknói Vilmos: Mátyás király élete, 391. lap. «Az egész testrész – mondja Korányi – súlyos agymegbetegedésre mutat, melyet rögtöni keletkezése miatt gyuladásnak tekinteni nem lehet, hanem agy-gutaütésnek. Az ilyen bajra való hajlandóság Mátyás királynál már a megelőző évben előforduló ájulásokban mutatkozik» stb.
2) Tenczer Pál a könyv keletkezése idején agilis városatya volt; kis sánta emberke, közismert alak Budapesten, azelőtt egy német lap szerkesztője.
3) Sartory költött alakja az irónak, kit sokszor szerepeltet politikai és társadalmi egyéb czikkeiben is, a maradi városatyákat gúnyolva benne.
4) Éppen azokban az időkben volt egy híres kirohanása a kormány ellen.
5) Czélzás arra, hogy Károlyi István gróf első volt, aki Grecsákkal szemben a képviselők közt (míg osztályparlament volt) szokásos pertu-t megtagadta, ami akkor nagy konsternácziót keltett a politikai körökben.
6) E fejezet humorának teljes megértésében vissza kell emlékezni az abban az időben a Kaszinó által tárgyalt s az egész közvéleményt nagy izgalomban tartott Szalavszky-affaire-re.
7) A szerző szándékosan két hihetetlen dolgot akart e kis szatirikus korrajzban pertraktálni, az egyik: Zrinyiék föltámadása, a másik: a mamelukok föl nem kelése. E kis jegyzetben kér bocsánatot a nyájas olvasótól mind a két lehetetlenségért.
M. K.
8) Teleky Géza háznagysága alatt honosult meg, hogy a képviselők bejártak a háznagyi hivatalba papramorgóra.
9) Bohust azért említi a szerző, mert azokban a napokban ő volt a legfrisebb sütetü titkos tanácsos.