A tömegek lélektana

• Előszó 1 l.
• Bevezetés. – A tömegek kora 7 l.

A jelenkor fejlődése. – A nagy kultúrváltozások a népek gondolkodásában végbemenő átalakulások következményei. – A mai kor hite a tömegek hatalmában. – Ez változtatja meg az államok hagyományos politikáját. – Hogyan kerülnek felszínre az alsóbb néposztályok és mi módon gyakorolják hatalmukat. – A tömegek elhatalmasodásának szükségszerű következményei. – Hatásuk csak romboló lehet. – Ők semmisítik meg végképen az elavult kultúrát. – A tömeglélektant általában nem ismerik. – Törvényhozóknak és államférfiaknak mennyire fontos tanulmányozni a tömegeket.

ELSŐ KÖNYV.
A tömeglélek.

• Első fejezet. – A tömegek általános jellemvonásai. Lelki egységük pszichológiai törvénye 17 l.

A tömeg meghatározása lélektani szempontból. – Sok egyén összetömörülése még nem alkot tömeget. – A pszichológiai tömegek ismertető jelei. – A gondolatok és érzelmek határozott iránya azoknál az egyéneknél, kikből a tömeg képződik és a személyes tudat elhalványulása. – A tömegek mindig a tudattalan uralma alatt vannak. – A nagy agy tevékenysége megszünik és a gerincagy tevékenysége lesz a túlnyomó. – Az értelem csökken, az érzelmek teljesen átalakulnak. – A transzformált érzelmek lehetnek jók vagy rosszak, épúgy mint az egyének érzelmei, kik a tömeget alkotják. – A tömeg épúgy lehet hős, mint bűntettes.

• Második fejezet. – A tömegek érzelmei és erkölcsisége 28 l.

1. §. A tömegek izgékonysága, változékonysága és ingerlékenysége. – A tömeg játékszere minden külső ingernek és visszatükrözteti ennek folytonos változásait. – Az inger, amelynek engedelmeskedik elég erős arra, hogy mellette minden személyes érdek megszünjék. – A tömeg semmit sem gondol meg előre. – A faj hatása. – 2. §. A tömegek szuggerálhatósága és hiszékenysége. – Fogékonyságuk a szuggesztió iránt. – Elméjükben előhívott képeket valóságnak veszik. – Miért hasonló neműek ezek a képek az összes egyénekre nézve, kik tömeget alkotják. – A tudós és ostoba a tömegben egyenlők lesznek. – Különböző példák az illuziókra, amelyeknek a tömeg egyénei alá vannak vetve. – Lehetetlenség a tömegek tanúvallomásának valami hitelt adni. – Sok tanú megegyezése egyik legrosszabb bizonyíték arra, hogy a tényt megállapítsuk. – A történelmi munkák csekély értéke. – 3. §. A tömegérzelmek túlzottsága és egyoldalúsága. – A tömegek nem ismernek sem kétségest, sem bizonytalant és mindig a szélsőségek felé hajlanak. – Érzelmeik mindig túlhajtottak. – 4. §. A tömegek türelmetlensége, zsarnoksága és maradisága. – Ezeknek az érzelmeknek magyarázata. – A tömegek szolgalelkűsége ez erős tekintély előtt. – A pillanatnyi forradalmi ösztönök nem akadályozzák meg a tömegeket abban, hogy a legszélsőbb mértékben konzervativak legyenek. – Ösztönszerűleg ellenségei a változásnak és haladásnak. – 5. §. A tömegek erkölcsisége. – A tömegek erkölcsisége a szuggesztió szerint lehet sokkal alacsonyabb vagy sokkal magasabb, mint az azt alkotó egyéneké. – Magyarázat és példák. – A tömegeket néha olyan érdekek irányítják, melyek kizárólag az izolált egyénnél fordulnak elő. – A tömeg moralizáló szerepe.

• Harmadik fejezet. – A tömegek eszméi, gondolkodása és képzelete 52 l.

1. §. A tömegek eszméi. – Az alapeszmék és járulékos eszmék. – Az ellentétes eszmék hogyan férhetnek meg egymás mellett. – Vannak átalakulási folyamatok, melyek a magasabb gondolatokat a tömegek számára hozzáférhetővé teszik. – A gondolatok társadalmi jelentősége független a bennük foglalt igazságtól. – 2. §. A tömegek gondolkodása. – A tömegeket érvekkel nem lehet befolyásolni. – Gondolkodásuk mindig igen alacsonyfokú. – A képzettársításnál csak nyomai vannak meg az analogiának és szukcessziónak. – 3. §. Atömegek képzelete. – A képzelet hatalma a tömegeknél. – Képekben gondolkoznak és a képek kapcsolat nélkül követik egymást. – A tömegekre nagy hatással van a dolgok csodálatos oldala. – A csodák és legendák a művelődés igazi támasztékai. – A tömegek képzelete volt az államférfiak mindenkori hatalmának alapja. – A tények mi módon vannak befolyással a tömegek képzeletére.

• Negyedik fejezet. – A tömegek meggyőződésének vallásos formái 63 l.

A vallásos érzés elemei. – A vallás független valamely istenség imádásától. – Jellemvonásai. – A meggyőződés hatalma, ha vallásos formát ölt. – Különböző példák. – A nép istenei sohasem vesztek el. – Visszatérésük új formái. – Az atheizmus vallásos formái. – Ezeknek a fogalmaknak fontossága történelmi szempontból. – A reformáció, a Szt. Bertalan-éj, a rémuralom és a többi hasonló események a tömegek vallásos érzelmeiből származnak és nem izolált egyének akaratából.

MÁSODIK KÖNYV.
A tömegek nézete és meggyőződése.

• Első fejezet. – A tömegek nézeteinek és meggyőződéseinek közvetett tényezői 69 l.

A tömegmeggyőződések előkészítő tényezői. – A tömegmeggyőződések föllépése egy bizonyos belső előkészületnek következménye. – A meggyőződések különböző tényezői. – 1. §. A faj. – A faji sajátságok túlnyomó befolyása. – Az ősök szuggesztióit fejezi ki. – 2. §. A hagyományok. – A hagyomány a faji lélek összetétele. – A hagyományok társadalmi jelentősége. – Kezdetben hasznosak, de azután ártalmasokká válnak. – A tömegek legmakacsabb fenntartói a hagyományoknak. – 3. §. Az idő. – Az idő készíti elő fokozatosan a nézetek megszilárdulását, azután lerombolását. – Ez teremt rendet a chaoszból. – 4. §. A politikai és társadalmi intézmények. – Jelentőségükről hamis fogalmak vannak. – Befolyásuk rendkívül gyenge. – Csak hatások és nem okok. – A népek nem tudják a nekik legjobban megfelelő intézményeket megválasztani. – Az intézmények olyanok, mint az etikett, egy címen bírálják el a legkülönbözőbb dolgokat. – Hogyan keletkeznek az alkotmányok. – Egyes népeknek szükségük van bizonyos, elméletileg rossz intézményekre, mint pl. a centralizáció. – 5. §. A tanítás és nevelés. – A mai felfogások a nevelésnek a tömegekre való hatásáról helytelenek. – Statisztikai bizonyítékok. – A latin nevelés demoralizáló hatása. – A nevelés befolyása. – Különböző népek köréből vett példák.

• Második fejezet. – A tömegek nézeteinek közvetlen tényezői 91 l.

1. §. A képek, szavak és formák. – A szavak és formák varázsszerű hatalma. – A szavak hatalma az általuk előhívott képekhez kapcsolódik és független azoknak valódi értelmétől. – Ezek a képek változnak korok és fajok szerint. – A szavak elavulása. – Példák néhány nagyon használatos szó értelmének lényeges változására. – Hogy a régi dolgokat új nevekre keresztelik, ennek politikai haszna van, ha a korábbi elnevezések rossz hatást gyakorolnak a tömegekre. – A szavak értelmének változása fajok szerint. – A demokrácia szónak más a jelentése Európában és Amerikában. – 2. §. Az illuziók. – Jelentőségük. – Minden civilizáció alapjában megtalálhatók. – Az illuziók társadalmi szükségessége. – A tömeget mindig többre becsülik az igazságnál. – 3. §. A tapasztalat. – Csak a tapasztalat tudja a szükségessé vált igazságokat a tömeg lelkébe oltani és a veszedelmes illuziókat megsemmisíteni. – A tapasztalat csak úgy hat, ha gyakran ismétlődik. – Mibe kerülnek a tömegek meggyőzésére szükséges tapasztalatok. – 4. §. Az ész. – A tömegeknél semmi jelentősége sincs. – Csak a tudattalan érzelmek befolyásolásával hathatunk rájuk. – A logika szerepe a történetben. – A valószínűtlen események rejtett okai.

• Harmadik fejezet. – A tömegek vezetői és rábeszélési módszereik 107 l.

1. §. A tömegek vezetői. – Minden tömegnél ösztönszerű szükséglet, hogy vezetőknek engedelmeskedjék. – Csak ők tudnak hitet teremteni és tömegeket szervezni. – A vezetők szükségképen zsarnokok. – A vezetők osztályozása. – Az akarat szerepe, – 2. §. A hatás eszközei a vezetőknél. – Az állítás, ismétlés, lelki infekció. – E tényezők szerepe. – Hogyan jut a lelki infekció alsóbb társadalmi rétegekből magasabb társadalmi rétegekbe. – A népszerű gondolat minél előbb általános gondolattá lesz. – 3. §. A presztizs. – A presztizs meghatározása és osztályozása. – A szerzett és személyes presztizs. – Különböző példák. – Hogyan szűnik meg a presztizs.

• Negyedik fejezet. A tömegnézetek és tömegmeggyőződések változékonyságának határai – 131 l.

1. §. A megrögzött vélemények. – Bizonyos általános hiedelmek változatlansága. – Ezek irányítják a civilizációt. – Gyökeres kiirtásuk nehézsége. – A türelmetlenség mennyiben erény a népeknél. – Az általános hiedelemnek bölcseleti abszurdítása nem árthat a terjedésnek. – 2. §. A tömegek változó nézetei. – Azok a nézetek, amelyek nem valamely általános hiedelemből származnak, rendkívül változékonyak. – Az eszmék és hiedelmek feltűnő változásai legalább egy században. – E változások reális határai. – Az elemek, melyeken a változás nyugszik. – Az általános meggyőződések jelenlegi eltünése és a sajtó mindenfelé valóelterjedése okozza, hogy a nézetek a jelenkorban mindinkább változnak. – Hogyan van, hogy a tömeg véleményei minden tárgyat tekintve a közönbösség felé hajolnak. – A kormányok nem tudják a véleményeket irányítani, mint eddig. – A vélemények mai szétágazódása megakadályozza zsarnokságukat.

HARMADIK KÖNYV.
A tömegek osztályozása és a különböző tömegkategóriák leirása.

• Első fejezet. – A tömegek osztályozása 145 l.

A tömegek általános felosztása. – Osztályozásuk. – 1. §. A heterogén tömegek – Differenciálódásuk módja. – A faj befolyása. – A tömeglélek annál gyöngébb, minél erősebb a faji lélek. – A faji lélek a civilizáció állapotát, a tömeglélek a barbárság állapotát reprezentálja. – 2. §. A homogén tömegek. – A homogén tömegek felosztása. – Szekták, kasztok, osztályok.

• Második fejezet. – Az úgynevezett tömegbűntények 150 l.

Az úgynevezett tömegbűntények. – A tömeg törvény szerint és nem lélektanilag bűnös. – A tömegek tetteinek teljes tudattalansága. – Különböző példák. – A septembriseur-ök lélektana. – Gondolkodásmódjuk, érzékenységük, erkölcsiségük.

• Harmadik fejezet. – A törvényszéki esküdtek 156 l.

A törvényszéki esküdtek. – Az esküdtszékek általános jellemvonásai. – A statisztika azt mutatja, hogy határozataik függetlenek összetételüktől. – Hogyan befolyásolhatók az esküdtek. A gondolkodás csekély jelentősége. – A híres ügyvédek rábeszélési-módszere. – A bűnök természete, melyek iránt az esküdtszékek engedékenyek vagy szigorúak. – Az esküdtszékek intézményének haszna; végzetes veszedelem volna, ha helyüket hivatalnokokkal töltenék be.

• Negyedik fejezet. – A választó tömegek 165 l.

A választó tömegek általános jellemvonásai, – Hogyan történik a rábeszélés. A túlajdonságok, melyeknek meg kell lenni a jelöltben. – A presztizs szüksége. – Hogyan van, hogy a parasztok és munkások ritkán választják meg a közülük való jelölteket. – A szavak és formák befolyása a választókra. A választási küzdelmek általános képe. –

Hogyan alakul ki a választó véleménye. – A bizottságok hatalma. – A bizottságok a zsarnokságot a legszélsőbb formákban képviselik. – A francia forradalom bizottságai. – Az általános választójog gyönge lélektani értéke dacára sem pótolható. – Hogyan van, hogy a szavazatok azonosak maradnak, ha a választójogot egy bizonyos polgári osztályra korlátozzák is. – Mit eredményezett az általános választójog az összes országokban.

• Ötödik fejezet. – A parlamenti gyűlések 176 l.

A parlamenti tömegekben legnagyobbrészt megvannak a heterogén nem anonim tömegek közös tulajdonságai. – A vélemények egyoldalúsága. – A szuggerálhatóság és határai. A szilárd, változhatatlan és változó vélemények. – Miért van a határozatlanság túlsúlyban. – A vezetők szerepe. – Presztizsük oka. – Igazi urai az olyan testületnek, ahol csak csekély kisebbség szavaz. – Korlátlan hatalmuk. – Szónoki művészetük elemei. – A szavak és képek. – Lélektani szükség, hogy a vezetők általában meggyőződöttek és korlátoltak legyenek. – Lehetetlenség, hogy a szónok érveit presztizs nélkül érvényesiteni tudja. – A jó vagy rossz érzelmek túlzottsága a gyűlésekben. – Bizonyos pillanatokban géppé válnak. – A konvent ülései. – Vannak esetek, amikor a gyűlés elveszti tömegjellegét. – A szakemberek befolyása szakkérdésekben. – A parlamenti kormányforma előnye és kára minden országban. – Újkori szükséglet, de vele kapcsolatos a közpénzek pocsékolása és minden szabadságnak fokozatos megszorítása.