1) Mindezen tartományok kerületekre osztvák (bulukat); ezek ismét városi, mezővárosi, vagy falusi járásokra oszlanak. Amazok főnöke a Kalenter, emezeké: Ket-khuda.

2) Az őket sujtó zsarnoki törvények közül csak egyet akarunk említeni. Minden akasztott embert, kinek három napig kell függnie, ők köteleztetnek őrzeni; s ha a holt tetem netalán ellopatnék, vagy a szél lerázná, vagy valami baleset által az akasztófa feldőlne, büntetés gyanánt az őrálló zsidó száz tumant (= osztr. arany) kénytelen fizetni.

3) Kuriózum gyanánt meg akarom említeni, hogy Gobineau gróf, a franczia kormány Teheranban lévő követe, siíta rokonszenvét kézzelfoghatólag megbizonyítandó, daczára annak, hogy a katholika egyház „legifjabb fiának“ képviselője volt: török collegájának boszantására, a követség palotájának udvarán egy szalma Omert repítetett a levegőbe.

4) Ez a királyi lobogó az arabok első betörésekor ezek kezébe jutott, s Omer Khalifa gazdagon megjutalmazá annak átszolgáltatóját.

5) Mint ezt Mir Ali Sir persa történelmi könyvében állitja.

6) Cyrus, Achämenesnek, egy állitólagos Pasargadei főnöknek, utóda volt, s ez okból az ő utódait Achämenidáknak is szokás nevezni.

7) Soká nem találkozott senki, a véres itéletnek végrehajtására; mig végre is egy bizonyos Merdesah – nevü férfiú jelenkezék, kinek atyját Khoszru hajdan megöleté. Mikor az agg fejedelem a fegyvert, mely életének véget vetendő vala, megpillantaná, felkiáltott: „Jól van, úgy is illendő, hogy a fiú mérjen halálcsapást, atyjának gyilkosára.“

8) „Mondják, hogy ezen fejedelem, midőn a vesztett csata után lánczokra verve a földön ülne, egy katona valami szerény kis estebédet főzött számára, némi húsneműt apritva egy szükszájú kis bögrébe. Valami éhes kutya lopózott oda eközben, s fejét a szűk bögrébe dugta, de onnan hirtelen kihuzni nem tudván, hussal – fazékkal, az egész főzési készlettel elszaladt. A szerencsétlen fejedelem hangosan felkaczagott. „Mi lehet a kerek ég alatt olyas, a mi a te sorsodban lévőt ennyire megnevettetheti?“ kérdé egyik az őrök közül. „Lásd – mondá Amer – házi készleteim felügyelője, még csak ma reggel is arról panaszkodott, hogy 300 teve sem elegendő konyhaedényeim hurczolására; s ime most, az az egy kutya is elég arra, hogy minden konyhaszerszámommal és eleségemmel együtt elszaladjon!“

(Malcolm.)

9) Épen ezen Ak-Kojunlu voltak azok, kik megkülönböztetésnek okáért, fövegeiken veres gombot, vagy mások állitása szerint; inkább veres posztót, kendőt viseltek, minél fogva. Kizil bas (veres-fej) nevet nyertek, honnan a magyar „Kazul“ szó is származott, mely kifejezéssel régiebb költőink Persiát jelzették.

10) Az ozmanlik elleni harczaiban diplomatia fegyvereit is megragadta; összeköttetésbe helyzé magát a nyugati hatalmasságokkal, kik közül a velenczei doge és I. Mátyás, magyar király, követeket is küldöttek udvarába.

11) Lásd „Teheranba“ czimü kirándulás V. szakaszát.

12) Ezen tüzelőszer készitése itt valóságos iparágat képez, az istállókat rendesen csak tavaszszal szokták tisztogatni, a trágyát polyvával és szecskával összekeverve, a ház előtt szétteritik, s ott hagyják, mig meg nem szárad. A nagyobb mennyiséget téglákra vagdalják vagy vetik, s azután összerakva gondosan, elteszik télire. Egész Khináig feltalálható ez, mindenütt ott, a hol a vidék a fának szükében van; Khinában Huc abbé tudósitása szerint argolnak nevezik. Legjobb tőzeget a kecske és juhtrágya szolgáltat, melyet még vasolvasztásra is használnak. Alantabb fokon áll az ökör és tehénganéjból készült, – legrosszabb pedig a ló- és szamártrágyából való.

13) Mi azonban a látszatnak kiváltképen hátrányára van, ez az, hogy mindkétnemű szerepeket, csak férfiak töltenek be, minthogy az izlami törvény a nők nyilvános helyen való megjelenését meg nem engedi.

14) Igy a többi között Dr. Polak, egykor különösen kedvelt orvosát is lerajzolta s ezt irta alája: „Croqui de Nasr-ed-din Chah.“

15) A balakhane-től származik, az olasz balcone s a német balkon.

16) Bárha a Dél-Persiáról szóló müvek nagy része szolgálatomra állt, mégis, az aránylag legrövidebb leirást, James B. Fraser müvét használtam. Tudományosabb tárgyalás nem is illenék e könnyü tourista-mű keretébe.

17) A kellemes égalj-on kivül a hires „khulari“ nevű sirazi bor is egyik főoka ezen általános mulatási kedvnek. A khulari ízére és erejére nézve a mi tokajinkhoz hasonlítható. Csak abban különbözik ez utóbbitól, hogy két-három évnél tovább nem igen tartható, s a helyett, hogy megsavanyodni hagyjuk, inkább minden termést egyszerre elfogyasztunk, mondák nekem a persák. Mert itt nem örmények foglalkoznak a bortermesztéssel – mint ez rendesen szokás – hanem mohammedan persák.

18) Mert, a mig némelyek dalait vidám poharazások közben éneklik, mások szent irás gyanánt szokták tekinteni e könyvet, melyből a jövendő mintegy jóslatképen megtudakozható. Ez utóbbiak a koranon kivűl Hafiz könyvét ismerik a legnagyobbnak, kinyitják találomra, e szavakat ejtvén közbe:

(Oh Hafiz, sirazi, vess reám egy tekintetet, tőled akarom megtanulni jövendőmet, mert te vagy minden titkok felleplezője); s a kinyilt lapról akarják megtudni aztán jó vagy balsorsukat.

19) A mint már alkalmilag a turkmancsaji békeszerződésnél említők: Persiának nem áll jogában a Kaspitengerre hajókat bocsátani.

20) Imam Riza, Imam Musza fia, mint magas származású Alevita, az akkor még rejtőző schiíta nagy ragaszkodása folytán, Harun al Rasid fiának Meemun Khalifának féltékenységét és irigységét vonta magára, ki őt Tuszba a mai Meshedhez közel feküdt városba száműzte. De minthogy amaz itt is az általános tisztelet tárgya volt mondják, hogy a Khalifa megmérgezte volna. Halálát vértanúságnak tekintik, s a város ép ezen okon nyerte Meshed, azaz: vértanúság helye nevezetét.

21) Imam Risa sirja fölé az épületet, mai alakjában Sahrukh Mirza, Emir Timur fia emelteté. Fénykorát a Szefevi-k alatt érte el, kik Meshed fontosságát mind jobban és jobban emelni akarták, hogy a zarándokokat a mekkai sokba kerülő vándoruttól elhajlitsák.

22) Mind e pusztitások között az Őzbégegtől szenvedt Meshed legtöbbet 1587-ben, Abdul Mumin a bokharai Khan, vezérlete alatt ütöttek a városra, s a lakosság nagy részét foglyul vivék; kivülök még az Afghanoktól és azon polgári háboruktól, melyek Meshed falain belül dulongtak. Mondják, hogy Nadir fiai a sir fölötti domnak 520 font nehéz arany golyóját rabolták el; ujabb időben a lázadó Szalar is sok drágaságot eltulajdonitott.

23) Ezen állomásokat épen nem mondhatjuk szabadon választott lakóhelyeknek, minthogy a falaik közé zárkozott lakosok, földműveléssel nem mernek foglalkozni, s a kormány csak az utak fenntartása végett lakatja őket e négy helységben. Abbaszabad, példáúl, épen oly gyarmat, mely kiválólag e czélból telepíteték; a lakosság georgiai származású, és sok van még arczában a kaukasi faj sajátságaiból, bárha, mint nekem egyikük mondá, a nép szépsége folytonosan csökken, minthogy itt a hires Kakhiti-bor, a Kaukazus tokaija, egészen hiányzik.