A magyar nép művészete (1. kötet) / A kalotaszegi magyar nép művészete

Három rúd és két temetési tábla (385.) évente másnál, az utca elüljárónál áll. Temetéskor, jó reggel, elindítják a két táblát, egyet a jobb-, mást a balszomszédságba s adják tovább, házról házra, a hagyományos üzenettel: «Pengő forint bírsággal mindenki harangszóra hallgasson, a temetkezésre menjen, X. y. házához.» Harangszóra, tartozó kötelessége szerint asszony s ember, a halottasházhoz bégyűl az utca, – a tanító énekel s viszik a koporsót a cinterembe. A pap elbúcsuztatja, imádkoznak s az utcabéliek, a szomszédok viszik, lebocsátják a sírba. Sírhantolása után a szószólló mond köszöntőt. (Híres szószólló volt a hunyadi harangozó, Juhász András Gyi Bandi.) Temetés után torozás, a sírásóknak egy kis kolláció a legszegényebb helyről is dukál. Fiatal leányt, fiatal legényt bandaszóval temetnek, – a leányok rúdra kötik gyöngyös pártáikat, pántlikáikat, legszebb színes kendőiket s úgy kisérik utolsó útján társukat.

Népművészeti szempontból nagyon érdekes, mert ősi, a máig is alkalmazott fejfa, a «fából való gombfa», a «fűtül való fa», amit így hívnak, még ha kőből van is («fűtül való fa kőbül»). A jobbára református kalotaszegi nép nem állít keresztet a sír fölibe (csak a bácsi és jegenyei katolikusok (386.) s a románok), hanem fatönköt, amelyeknek faragott diszítése gazdag és változatos. Bár a mult századból maradt síremlékek kőből vannak, az ősibb forma a fa, csakhogy a régiek elkorhadtak, míg a kő jobban állja az időt. Bánffy-Hunyadon már múlik a régi fejfa állítás szokása, kivált amióta temetkezési vállalat is megtelepedett az erősen városiasodó nagy faluban, – temetőjében nincsen már egyetlen ősi formájú ép fejfa se, a síremlék gyárilag készül. A többi falvakban maga a nép készíti a fejfákat, hagyományos régi formákhoz alkalmazkodva.

Szerkezetileg öt részt lehet megkülönböztetnünk a fejfákon (a fejfák formáit utánzó sírköveken ez az öt nincs ilyen határozottan hangsúlyozva): a felfelé végződés kifejezése a legfelső faragott rész; a fejfa homloka, ahová a díszítés kerül; az eresz, valami párkány módra kiugró rész, mely esőtől védi a fejfa fölírását; a törzs, amelyen a fölírás foglal helyet és a földbe ásott láb.

A négy felső rész közül el-el marad egyik vagy másik, de az eresz nem hiányzik a fejfáról soha, sőt a legegyszerűbbeken éppen az eresz képezi az egyedüli tagozást (388., 389.) A felső faragott rész elemei: a tulipán, a csillag (két egymást átható tetræder) s a gomb, mely a kocka négy vízszintes élének legömbölyítéséből keletkezik úgy, hogy a függélyes élek többé-kevésbé megmaradnak s megmarad a függélyes lapok középső része is, mint keskeny szegély vagy él; lesimítják azonban e függélyes éleket is, így új lapot kapva, keletkezik a sokszögű gomb. Ha a lemetszések fönt s alant találkoznak, két alsó lapjukkal egymás felé fordított csonka gula jő létre, amely néha egész vékony lappá változik. Szerepelnek a hasábkocka s a kimetszésök révén megmaradt mértani formák is. Ezeket az elemeket kombinálják a fejfákon, illetve, ezek az elemek egymással váltakozva sorakoznak egymás fölé, csak a tulipán marad érintetlenül a fejfa csúcsán, de kerülhet csillag vagy gomb is a helyébe. Homlokán egész szélességében marad meg a fejfa és a díszités felvételére alkalmas frizszerű tagozást nyer. Az eresz ugyan gyakran kiugrik párkányszerűleg a homlok síkjából (389.), de az írást mégis védelmezi.

Ezektől eltérő, érdekes formája a fejfának, az «S»-alakú lófejre emlékeztető bevégződés, amely néha az előbbiekkel kombinálva is előfordul, de egészen (390.) egyszerű alakjában a leggyakoribb.

Előfordul, bár ritkábban, a törzs jobb és bal oldala vonaldíszesen is, míg a kevésbbé művészies, esztergált formák gyérek. (391., 392.)

Változatos a felső végződés tulipánja; rendesen négyágú és mértani szegletes alakú vagy elgömbölyített, de lehet lapos háromágú is. Érdekes az az ereszre épült, nagy, tulipánféle végződés, amiből a négy ág további osztásával lesz nyolc aljtő. (393–406.)

A gomb végződés is több változatot mutat; néha fenyő tobozra emlékeztet néha pedig kockából legömbölyített négyszögű gombot mutat. (407.)

Gyakoribb a csillag végződés (két tetræder áthúzásából képzett idom), amit kockából faragnak ki oly módon, hogy a kocka szabadon álló lapjain meghúzzák a keresztező átlókat s az éleket bemetszik mindaddig, míg az átlók felezési pontjait összeköthetik egy egyenessel, mely oly két háromszög közös alapját képezi, amelynek másik két oldalát az átlók fele része alkotja. E könnyű teknikai megoldás magyarázza, hogy e dísz alkalmazása oly gyakori; gazdag lévén sík felületekben, saját és vésett árnyékával igen hatásos diszítés.

Érdekesek a török síremlékekhez hasonló turbános fejfák (408–9.); a gombokon többszörös vízszintes vonaltagozás van s a gomb tetején egy kisebb gomb ül.

E néhány elemnek egymásra építése s változtatása sokféle kiképzésre ád alkalmat, mint azt képeink mutatják; e tulipán-gomb-csillagdísznek kettős-hármas halmozása is gyakran előfordul. A laposabb fejfákon néha ívekből összetett profilokra is akadunk s találunk csupa egymás alá helyezett laposabb és magasabb csillag alakokat is, de akadunk egészen különös alakuakra is, amelyen csillagokból áttört formák vannak. (410–16).

A fejfa homlokán sokszor megtaláljuk a már többször említett református virágvázát gazdag, színes változatokban. (406)

A fejfa diszítések mértani változatai az utcaajtókról ismert körosztásból származnak. A homlokra felvésik az elhunyt foglalkozását jellemző szerszámokat is, a csizmadia dikicsét, az ács szekercéjét, fürészt, baltát, a földmíves ekevasát, a cigány hegedűvonóját, az asszonyok orsóját, vetélőjét s egyéb szimbolumokat; leány nyugszik a sírban, ha alul nyílott koszorú van a fejfa homlokára vésve. (387)

Az eresz rendesen két tagozású, szélén fürészes, rovátkos a dísz; e diszítés különben egyebütt is szokásos, szívesen alkalmazzák ott, ahol egyenes vonalakat kell lágyabbá, változatosabbá tenni. Az eresz síkjára kerül legtöbbször a dátum is.

Az eresz alatt kezdődik a fejfa törzse s ezen a megható naivsággal fogalmazott felírás tipikus rímekbe szedve; hol magát az elhunytat beszéltetik első személyben, hol harmadik személyé a mondóka, vagy vegyesen.

Ime néhány jellemző formája a Kalotaszegen szokásos sírfelírásoknak:

Egy nemzet címeres sírkövön:

A sírfelírások betűinek rajza korántsem olyan ügyes, mint a diszítések faragása; a betük kezdetlegesek s gyakran, régi módisan, egymásba vannak helyezve.

A férfi fejfák egy része színes, főleg a gyermekfejfák gombját szokták kiszinezni s előszeretettel használják az erős kék, vörös és zöld színeket. Néha váltakozva jelennek meg e színben a csillagok és gombok, máskor a csillagok belső síkjai vannak egyenlő színnel mázolva, míg a többi részre egyéb szín kerül; néha csak az éleket színezik.

Említettük, hogy a fejfának és a sírkőnek élesen elválasztható karaktere van; a kettő közt mutatkozó eltérést a kő megmunkálásának teknikai természete magyarázza; míg ugyanis a fejfáknál a fa anyaga, mély bemetszésekkel, vékony keskeny formákra utal, kősíremlék ilyen megmunkálása ritkább, inkább a gömbölyű összefüggő formák uralkodnak s helyesen, mert ez kőszerűbb és időbíróbb. Az a parasztművész érzi a két anyag karakterében rejlő különbséget és nem utánozza értelem nélkül a fához oly jól illő csillag, tulipán s gombdíszt a kövön is; bármily gyakori és jellemző ezeknek egymásra építése, változtatgatása a fejfáknál, a kősíremlékeken nem igen találunk ilyesmit. Ahol a nép át is vesz valamit a fejfákról, ott is erőteljes, vaskosabb formában cselekszi, megmaradván a kő megmunkálhatás keretén belül. Inkább előfordul, itt-ott, hogy a fejfa utánozza a sírkövek formáját és díszét (427).

A kőfaragó leginkább az eresz kiképzésére szorítkozik, mely a felírást védi s fölfelé keskenyedő alakjaival fejezi ki a bevégződést, amit különböző ívekből szerkeszt össze. Tanulságosak a sírkövek profiljai. Barokra emlékeztető, rendesen egy domború és két homorú ívből összetett végződés képezi magát az ereszt is, valamivel előre szökvén a felírás síkjától. Néha futó diszítés van rajta, néha kettős tagozású itt is az eresz és az alsó tagozást apró lapos gombformák töltik ki (429). Az eresz íve alá kerül a dísz, koszorú, levélfüzér, mértani formák s egyebek. Ez alatt van a fölírásra szánt hely, amit többnyire egész hosszában két egyenlő részre oszt egy fölfelé tulipán vagy levéllel végződő plasztikus vonal. E tér olykor csak részben van kitöltve, hely marad, mint a fejfákon, újabb fölírásnak; nem ritka, hogy még életében elkészítteti egyik-másik jobb módú ember a sírkövét s nevét is rávéseti, helyet hagyván a halálozás dátumának. Föstik, színezik a sírköveket is, erőteljes tiszta színekkel. Sajnos, a városi tucatmunka hatása, éppen a sírkövek révén, meglátszik már a temetőben is. Empire hatás, barokk hatás látszik itt-ott; az inaktelki sírköveken leggazdagabb a tagolás.

A fejfákra három ágú «engem ne felejts»-nek is nevezett bokrétát illesztenek, télen pedig fehér tollbokrétát libegő szalagdíszszel; legény sírokon, sok helyt kedvesük kendője lobog a fejfa mellett magas lécre szegezve, átlyuggatva a gyász jeléül. (383., 388., 408., 425.) Eredeti a koszorút helyettesítő három ágú fa, a villa, amelyet a sírlábához szúrnak le vagy a gombfa hegyébe tűznek; leány síron a fejfát a leány kedves fejkeszkenőjével takarják le. (387.)

A temető előtt, kivált ha templomudvaron van a temető, szép kapu áll, így Sztánán (431) s Nagy-Kapuson (432.). Ez utóbbi igen régi (1755-ből) jól megmaradt fakapu, szép és eredeti rajta a csigagombból kiinduló ág s az ágon a levelek és a tulipán.

TARTALOM.

• Bevezetés5
• A népművészetről17
• Kalotaszeg31
• Viselet45
• Templom63
• Ház87
• Temető253

KÉPEK JEGYZÉKE.

Szövegképek.

• 7, 11. Bánffy-Hunyad.
• 13. Kalotaszegi varró leányok.
• 15. Gyermekcsoport.
• 19. Kalotaszegi boglyák.
• 20. Sárvásár falu.
• 22. Sárvásári utcaajtó.
• 23, 27. Nyárszó faluból.
• 25. Régi «mézes-pogácsa» minták, Bánffy-Hunyadról.
• 26. Ábécés tábla, Kis-Petriből.
• 27. Barta Sámuel, az «öreg molnár» malma Sárvásárt.
• 28, 29. Kalotaszegi malomrészlet.
• 29. A sárvásári malom.
• 30. Kalotaszegi herekalangyák.
• 33. A felkutatott terület térképe.
• 34. Kalota-Szent-Király faluból.
• 35. Antal István János, magakitalálású «ódalos ekéje», Magyar-Bikalról.
• 35. Kozma Kis György faragta fejfák, Magyar-Bikalról.
• 36. Kozma Kis György, faragó földmíves, Magyar-Bikalon.
• 36. Kis Lőrinc Ferkő ezermester (Ketesd).
• 37. Péntek Ferenc Gyugyi, öreg faragó Körösfőn.
• 37. Kapubálvány, Vistán (házőrző kutya).
• 38. Zentelke faluból.
• 39. Vásár B.-Hunyadon.
• 40. Magyaró-Kereke falu.
• 41, 42. Ketesd falu.
• 41. Egy kalotaszegi parasztleány keze.
• 42. Cuca Szűcs Istvánné, iróasszony, (Bánffy-Hunyad).
• 43. Kalotaszegi varrottas (Sztána).
• 47. Magyar-Bikal faluból.
• 47. Vasárnap a templom előtt, Bogártelkén.
• 48. Női viselet, Körösfőn.
• 48. Körösfői férfi, szűrben.
• 48. Egy b.-hunyadi udvarból.
• 49. B.-hunyadi jegyesek.
• 49. B.-hunyadi család.
• 49. B.-hunyadi fiatal pár.
• 50. Kalotaszegi szűrgallér.
• 50. Diszítés a szűrön.
• 51. B.-hunyadi női viselet.
• 52, 59, 60. Körösfő faluból.
• 52. B.-hunyadi menyecske.
• 53. Pengyelen a muszuj (B.-Hunyad).
• 54. Torockói kötény (Zentelke).
• 54, 55. Gyócsfersing (B.-Hunyad és Bogártelke).
• 55. B.-hunyadi hajadonok templomozás után gyócsfersingben, pártával.
• 56. Fűzős váll (Kalota-Szt.-Király).
• 56. Nyárszó.
• 57. B.-hunyadi selyemvarrású, mejjre való.
• 57. Csipkés mejjrevalók Bánffy-Hunyadról és Zentelkéről.
• 58. Bánffy-hunyadi zöldselyem varrású piros csizma.
• 58. B.-hunyadi pártás hajadon.
• 59. A szűcsmester szerszámai, B.-Hunyadon.
• 61, 65. Damos faluból.
• 66. A daróci templom padjairól.
• 67. A farnosi templom karzatáról.
• 67. Régi templomi kendők (Daróc).
• 68. A magyaró-kerekei régi és új ev. ref. templom.
• 68, 69. A ketesdi templom.
• 68. A ketesdi templom alaprajza.
• 69. A ketesdi templom bejárása (a «kendőigazgató»).
• 69. A ketesdi templom úrasztalának régi teritőjéről.
• 70. A magyar-valkói templom.
• 70. A magyar-valkói templom alaprajza.
• 70. Részletek a magyar-valkói templomból.
• 70. Szószék a magyar-valkói templomban.
• 71. A magyar valkói cinterem.
• 71. A magyar-bikali harangláb.
• 72. Festett menyezettáblák a magyar-bikali templomból.
• 72. Festett menyezettábla a sztánai templomból.
• 72. Festett menyezettáblák a daróci templomból.
• 73. A b.-hunyadi templom.
• 73. A b.-hunyadi templom alaprajza.
• 73. Ablakok a b.-hunyadi templom régi részén. – A régi harangtőke. – A karzat ajtajának tagozata. – Az ablakok íveinek aránya.
• 74, 75. Régi varrások.
• 76. A b.-hunyadi templom bejárása.
• 77. A b.-hunyadi templom hátsó része.
• 77. A magyar-gyerőmonostori templom.
• 78. A damosi templom patyolatkendői (XVII. század).
• 78. A nyárszói templom.
• 78. A sztánai templom.
• 79. Az új templom, Kis-Petriben.
• 79. Az új templom, Jákó-Telkén.
• 79. Kereszt-tipus a katholikus Jegenyén.
• 80. A jegenyei katholikus templom.
• 80. A damosi templom.
• 80. Festett kar- és menyezettáblák a kis-petrii régi templomból.
• 81, 82. A kis-petrii régi templom fölszerelésének maradványai.
• 82. Pad a kis-petrii templomból.
• 83. A körösfői magyar templom részletei.
• 84. A körösfői cinterem bejárása.
• 84. A körösfői templom.
• 85. A körösfői templom tornya.
• 86. A meregyói oláh templom magyar diszítése.
• 89. Jákó-Telke faluból.
• 90, 91. Ácsmunkák.
• 92. A kalotaszegi csűr tipusa.
• 93. Zsobok faluból.
• 93. A boronás faházak épitésének módja.
• 94. Tamás Péter Bolha épülő háza, Magyaró-Kerekén.
• 94. Szilvaaszaló Damoson.
• 95. A kemence padkáján, B.-Hunyadon.
• 95. Csorgó a forrás fölött, Mákón.
• 95. B.-Hunyadon.
• 96. A kemence padkáján, bonya (nagyanya) az unokájával (B.-Hunyad).
• 96. Pihenés (B.-Hunyad).
• 97. Vince Ferkő háza, Damoson.
• 97. A ketesdi tiszteletes csűrje s kútja.
• 97. Tornácos ház, Damoson.
• 98. Lőrinc Pál házatelke, Magyar-Valkón.
• 99. A legrégibb ház, Sárvásáron.
• 99. Néhai Bálint Están elhagyott háza s csűre, Damoson.
• 100. Kolozsi István házatelke Ketesden, 1842-ből.
• 100. Az Öreg Miklós Kata háza, «pár száz éves, amióta a falu áll», Magyaró-Kerekén.
• 100. Daróc faluból.
• 101. Vizlevezető egy daróci kőkeritésen.
• 101. Kőkerités Albert Márton Patac háza előtt, Körösfőn.
• 101. Korpos Márton Róka kőkeritése, Zsobokon.
• 102. Bálint Kelemen házatelke, Magyar-Valkón.
• 103. Vince György Ebes kupszegezett utcaajtaja és keritése, Damoson.
• 103. Csupos utcaajtó, leveles kapu és deszkakerités, Magyar-Valkón.
• 104. Bálint Bandikó András házatelke, Magyar-Valkón.
• 105. Marcikó Gyuri telkéről, Magyar-Valkón.
• 105. Uj ház, Ketesden.
• 105. A ház (szoba) berendezése, Kalotaszegen.
• 106. Megsokasodott «csalárd» (család) és Bokor István háza, B.-Hunyadon.
• 106. Bálint Palkó Pál háza, Zentelkén.
• 106. Balázs Gyárfás «kűháza», Bácsott.
• 107. Bogártelke falu.
• 107. Három család háza («trunkus telek»), B.-Hunyadon.
• 108. Lőrinc Pál házatelkéről, Magyar-Valkón.
• 109. Sztána faluból.
• 109. A kalotaszegi «kirakott» udvar tipusa (B.-Hunyad).
• 110. Régi ház udvara, Magyaró-Kerekén.
• 110. Udvar B.-Hunyadon.
• 111. A legrégibb csűr s udvar Magyaró-Kerekén, Péter Pál Palkó portája.
• 111. Daróci udvar.
• 112. Bogártelki udvar.
• 112. Régi udvar, B.-Hunyadon.
• 112. Félszer (ujabb módi), Zentelkén.
• 113. Tyukól a ház végiben. Nagy-Almáson.
• 113. Bogártelke faluból.
• 113. Himes kútágas és tyukól Nyárszón.
• 114. Egy gyerő-vásárhelyi udvaron.
• 114. Nyári konyha, Sárvásárott.
• 114. Himes és galambducos kútágas, Magyar-Valkón.
• 114. Tulipános kútágas, Darócon.
• 115. Péter Hosszú Pista szélmutatója, Magyaró-Kerekén.
• 115. Vizmerő sajtár, (Nyárszó).
• 116. Vaskilincsek Tamás János zsidó házán, Magyaró-Kerekén.
• 116. Elromlott zár rugóját helyettesitő készség, Sztánán.
• 116. Kilincskészség, rugóval, egy nagy-almási szobaajtón.
• 116. Nyárszói ólajtó.
• 116. Szérűseprő nyirfából, Kis-Petriben.
• 116. Kacattartó a házvégiben, Magyar-Bikalon.
• 116. Nagyalmási vályú («fogás»).
• 116. Nyárszói egérfogó.
• 116. Berec Bandi Márton önműködő ajtó «bakasztó»-ja, Sztánán.
• 116. Tasnádi István Tulogdi kilincskészsége a pincén, Kis-Petriben.
• 117. Albert János Jankó új háza, Bogártelkén.
• 117. Péter András Paszula, égett ember új háza, (Jákótelke).
• 117. Uj ház Darócon.
• 118. Korpos György Pál háza, Körösfőn.
• 118. Nagyalmási új ház.
• 119. Kis Lőrinc ezermester háza, Ketesden.
• 119. Gáspár István, daróci földmives, magaépitett háza.
• 120. Galambos tornác Jegenyén, alatta a pince.
• 120. Márton András kurátor háza, Damoson.
• 120. Máté János Jánoska harangozó régi módi háza, Ketesden.
• 121. Ujabb ház, eresz alá épitett utcaajtóval, Mákón.
• 121. Kovács János háza Bogártelkén, föstött és figurálisan himes utcaajtóval és kapuval.
• 122. Tornác-szegellet fölfalazott karfával, Vistán.
• 122. Eresz- és karfa-részletek Bácsott; rácsos ablak, Jákótelkén.
• 123. Gyurka János házaeleje Zsobokon; különböző karfák, maga a földmives gazda csinálta.
• 123. Petre János háza Magyar-Valkón, csinosan állított utcaajtóval.
• 123. Kalló Bandiék tornác oszlopa tulipános vágással, Magyar-Gyerővásárhelyt.
• 124. A kurátor házatornáca M.-Valkón; más házból való cserény (rácsos ajtó) és karfa, Magyar-Valkón.
• 124. Házrészletek Magyar-Valkóról.
• 124. Hoszú János háza, Sztánán.
• 125. Tornác szegellet, Darócon.
• 125. Tornác, Szucsákon.
• 125. Tornác, Bácsott.
• 126. Magyar-gyerőmonostori tornác.
• 127. Kis-Petri faluból.
• 127. Sztánai házrészletek.
• 128. Nagy-Petri faluból.
• 128. Bálint Palkó Pál háza, Zentelkén.
• 128. Kántor háza Magyar-Valkón, utca felé eső tornáccal.
• 128. Régi kúrja, Magyar-Gyerőmonostoron.
• 128. Ágoston Marci János háza, kő utcaajtóval, Sztánán.
• 129. Utcaajtó kőből és tölgyfából, Zsobokon.
• 129. Egy vistai utcaajtó.
• 130. Nagy-almási, zsoboki és ketesdi fedéldiszitések.
• 131. Házhomloka.
• 132. Fedéldiszek Magyaró-Kerekén, Zsobokon és Ketesden.
• 132. Házvégdiszek B.-Hunyadon.
• 133. B.-hunyadi és zsoboki tornác-diszitések.
• 134. B.-hunyadi, ketesdi, zsoboki és magyaró-kerekei lécszegélyek.
• 135, 136. Házcsupok (B.-Hunyad, Zsobok, Magyaró-Kereke és Nyárszó).
• 136. Balázs Márton bálványfája, Sárvásárott.
• 136. Cserény (pitvar rácsos ajtaja).
• 136. Cserény Antal János magyar-bikali konyhaajtaján.
• 137. Ablakrácsok.
• 137. Vityiló bejárás, Magyar-Bikalon.
• 138. Paraszt ember kapurajza.
• 138. Kis Lőrinc ezermester utcaajtaja, Ketesden.
• 138. Farnosi utcaajtó nagy-petrii mintára.
• 138. Utcaajtó 1822-ből, Nyárszón.
• 138. Balázs József utcaajtaja, Jegenyén.
• 139. Kovács István Gyurka utcaajtaja, Sárvásárott.
• 139. Mihály András Pál régi utcaajtaja, Körösfőn.
• 139. Kis-Kapus faluból.
• 140. Nagy-Kapus faluból.
• 140. Kulcsár Márton utcaajtaja, Magyaró-Kerekén.
• 140. Bálint János százesztendős utcaajtaja, Sztánán.
• 141. Bálint András Andris utcaajtaja, Kalota-Szent-Királyt.
• 141. Szénási István utcaajtaja, Zsobokon.
• 141. Antal István utcaajtaja, Körösfőn.
• 141. Antal György utcaajtaja, Körösfőn.
• 142. Jakab Márton Gazsi utcaajtaja, Darócon.
• 142. Bánffy-hunyadi utcaajtó.
• 142. Bódizs István égett ember utcaajtaja, Jákótelkén.
• 142. Kis Márton Ruzsa utcaajtaja, Zsobokon.
• 143. Nagy-almási utcaajtó.
• 143. A Ketesden ismétlődő utcaajtó tipus, domború faragással.
• 144. Mákói és magyar-valkói utcaajtók.
• 144. A sárvásári tanitó utcaajtaja.
• 144. Kudor Pál András utcaajtaja, Magyar-Bikalon.
• 144. Az oláh templom bejárása, Nagy-Petriben.
• 145. Pál János Mihók utcaajtaja, a szabadságharc idejéből, Zsobokon.
• 145. Kovács János utcaajtaja kőből, Zsobokon.
• 145. Tamás Márton utcaajtaja és kapuzábéja, Nagy-Kapuson.
• 145. Imre András Bódis, jákótelki égett ember, kapuzábéjának maradványa 1848-ból.
• 146. Sárvásári utcaajtó.
• 146. Oláh (Togyerics Simon) ház utcaajtaja és leveles kapuja, Damoson.
• 146. Borbély György Kefe utcaajtaja, Nagy-Almáson.
• 146. Kocsár Andris utcaajtaja, M.-Gyerő-Vásárhelyt.
• 146. Nagyszilágyi Kis János Bandi utcaajtaja, Bogártelkén.
• 146. Sinkó János utcaajtaja, M.-Gyerőmonostoron.
• 147. Elekes Kálmán utcaajtaja, Bogártelkén.
• 147. Galambdúcos utcaajtó, Zsobokon.
• 147. Szilágyi Márton utcaajtaja, Nagy-Kapuson.
• 147. Leveles kapu és utcaajtó, Ketesden.
• 147. Nagy-almási utcaajtó tipus.
• 148, 149, 150. Gombok leveles kapukról Magyaró-Kereken, Zsobokon és Bánffy-Hunyadon.
• 151. Kis-Petribe tévedt székely kapu.
• 151. Magyar-Valkó faluból.
• 151, 152. Nyárszói festett diszitésű padláda és asztal.
• 152. Festett diszitésű nyárszói szegletpad.
• 152. Festett diszitésű nyárszói fali tékák és egy szeglettéka.
• 153. Festett diszitésű fogas és tálas, Nyárszóról.
• 153. Kis fogasok, (Nyárszó).
• 154. Kis tükör, Damosról.
• 154. Festett diszitésű bölcső; menyezetgerendára akasztott polc, «bakasztó»; karosszékek és két guzsalyos szék (Nyárszó).
• 155. Himes székek támlai és ülőkéi, (Körösfő).
• 156. Magyar bikali himes bölcső.
• 156. Vince Ferke János himes «ágyfű»-je, Damoson.
• 156. Csukó szék, M.-Bikalról.
• 156. Himes kalotaszegi ágyfűk.
• 157. Tulipános láda oldalának diszitése, Zsobokról.
• 158. Nyárszói festett diszitésű ládák.
• 158. Régi föstött diszitésű ládák, (B.-Hunyad, Körösfő).
• 159. Körösfői székek.
• 159. Székek.
• 159. Daróci festett diszitésű szék, Kis János malmosnál.
• 160. Zsoboki szék- és padhátak.
• 161. Padok.
• 161. Fabojtos asztal, Darócon.
• 161. Kis Lőrinc ezermester pohárszéke, Ketesden.
• 162. Asztal, Körösfőről.
• 162. Péter János Vigyáz «kamarás asztal»-a, M.-Valkón.
• 162. Kamarás-asztal M-Gyerőmonostorról,
• 162. Sótartók M.-Bikalról s N.-Almásról, vizes kártya, Magyaró-Kerekéről.
• 163. Vizpadok.
• 164. Fali téka, Körösfőről.
• 165. Lukács István Berkó «öveges»-e, Zentelkén.
• 165. Festett diszitésű «szegellet téka», Ketesden.
• 165. Vince Peti Jánosné «kaszten»-je, Magyar-Valkón.
• 165. Kalotaszegi himes kis székek.
• 166. Miháltz Ákos, magyar-valkói tiszteletes tékájának s ládájának föstött diszitései; régi példák után föstötte ő maga.
• 167. Egy daróci himes ládikó; egy nyárszói föstött diszitésű régi ládikó; modern faragású ládikó és tálca.
• 167. Nagy-Almás.
• 168. Bábony falu.
• 168. Inaktelek falu utcája.
• 169. Kalántartók.
• 170. Nyárszói habaró fenyőgalyból. – Himes járomszeg, Nagy-Almásról. – Himes ostornyelek, Damosról. – Csüllő, söllő, Jegenyéről. – Sótartók, Nyárszóról. – Kilincskészség, Nagy-Almásról – Gyujtótartó, Darócról. – Iskatulya, Nyárszóról. – Vaskilincs, Sárvásárról. – Kis fiók, Magyar-Bikalról.
• 171. Nyárszói és kalotaszegi gyujtótartó.
• 171. Csizmatakaritó a jegenyei templom előtt.
• 172, 173. Gyertyatartók és kincses szuszék.
• 174. Himes tekerők.
• 175. Himes esztováta (szövőszék), Körösfőről.
• 176. Csű. – Vetélő. – Vászonfeszitő. – Négy nyűstű csiga. – Feszitő az esztovátán. – A csiga alkalmazása az esztovátán. – Lábitó az esztovátán, (B.-Hunyad).
• 177. Kalotaszegi himes vászonfeszitők.
• 178. Kalotaszegi himes vetélők.
• 179. Orsótartók és teritő.
• 180. Türe faluból.
• 181, 182. Kalotaszegi himes sulykok.
• 183–185. Himes kapatisztitók.
• 186. Lapicka (kézi mángorló), M.-Valkóról.
• 187. Vista faluból.
• 188–191. Zsoboki, bogártelki, daróci s egyéb kalotaszegi karikók (alabástrom, ólom és fa).
• 192. Himes mogyorótörők (Körösfő, Ketesd, Mákó, Nyárszó). – Csavarrajáró diótörő (Ketesd). – Almapotyoló (Kis-Petri).
• 193. Zsótárfogók, (Kis-Petri). – Karikaöntő minták, (Zsobok). – Faragó bicska, (B.-Hunyad). – Cirkalom, (M.-Gyerőmonostor).- Fürész, (B.-Hunyad). – Kantahordó, (B.-Hunyad).
• 194. B.-hunyadi talyiga.
• 194. Himes fejsze.
• 194. Mákói szekéroldal-vasalás.
• 194. «Lyukas-fa», csirkeitató.
• 194. Bivaly szekérre való saraglya, abból az időből, amikor még vasút nem járt; Miklós Mártonnál, Nyárszón.
• 194. Himes készség. – Himes járomfő. – Himes kocsilajtorja, (B.-Hunyadról).
• 194. Járom, B-Hunyadról.
• 195. Méra falu.
• 195. A szekér.
• 196. Kaszakőtartó, Körösfőről és Jegenyéről. – Damosi járom. – Himes kaszanyelek Magyar-Gyerővásárhelyről.
• 197. Föstött és himes jármok, Damosról.
• 197. Himes gereblye, Gyerőmonostorról.
• 198. Kalotaszegi himes holmi.
• 199. Himes strázsabot, guzsaly, csép és vetőkaró, (Damos, Körösfő).
• 200. Damosi strázsa a strázsabottal
• 200. Topó és az inasa, B.-Hunyadon.
• 200. Topóné a sörmény mellett, B.-Hunyadon.
• 201. Földmives és pásztor ivókészség.
• 202. Szarkalábas, kis-babós, nagy-babós, koszorús, buzafűs, tulipántos, súnyoros diszitésű edény, B.-Hunyadról.
• 202. B.-hunyadi új edények.
• 202. A fazekas szerszámai.
• 202. B.-hunyadi új tálak.
• 203. Hogy készül a fazék?
• 204. Agyagtaposás. – Agyagverőszék a butyókával. – Agyagterités. – Agyagrögözés. – A fazekas-korong. – Égető kemence.
• 205. Régi kalotaszegi edények, (Sárvásár, Nyárszó).
• 205. B.-hunyadi új edény.
• 205. Kancsók a mult század közepéről. (Nyárszó).
• 206. Szucsák faluból.
• 206. Méra faluból.
• 207. B.-hunyadi vőfélykulacs.
• 207. B.-hunyadi tojástartó.
• 208, 209. «Győri kancsók» diszitése M.-Bikalról, B.-Hunyadról és Magyaró-Kerekéről.
• 208. Kacsó diszitések a mult század elejéről.
• 209. Tányérok a mult század elejéről, (Bánffy-Hunyad).
• 209. Kancsó diszitések (M.-Bikal, Zsobok), a mult század közepéről.
• 210. Magyarókerekei kancsók a mult század elejéről.
• 211. Mákó faluból.
• 212. Magyarókereke faluból.
• 212. Kalotaszegi kemence.
• 213. Lukács Márton faragó kályhacsempéje, B.-Hunyadon.
• 214. Kis Lőrinc ezermester kályhacsempéi, Ketesden.
• 214. Kályhacsempe, Kis-Petriből.
• 214. Bálint János kályhacsempéje, Sztánán.
• 214. Kályhacsempe, Bogártelkéről.
• 215, 216. Kályhacsempék Gyerőmonostoron, M.-Valkón, Mákón és Inaktelkén.
• 217. Bács faluból.
• 218. Kenderáztatók. – Kendertörés. – Kendertörő (Nyárszó). – Kendertiló (Ketesd). – Tilolás.
• 219. Tiloló asszonyok Körösfőn.
• 220. Tilolás. – «Fű» összefogás. – Ecselés. – Hehelés. – Fonás a guzsalyról fonókerékre. – Motollálás. – Fonás guzsalyon.
• 221. Hehelő asszony egy «fű» kenderrel, Magyar-Bikalon.
• 221. Kendertépés, Körösfőn.
• 221. Fonókerék s guzsaly, (M.-Bikal).
• 221. Guzsalytonás orsóval, Körösfőn.
• 222. Csüllés a vetőkaróról. – Vetőkaró. – Varrás. – Tekerés. – Az esztováta mellett, (B.-Hunyad).
• 223, 230, 246. Egeres faluból.
• 224–229. Irás.
• 231. Szálánvarrott, szedettes.
• 232. Irás után varrott, Jákótelkéről.
• 235. Régi kalotaszegi csomózott receminták.
• 240, 242, 244. Irás után varrott minták.
• 247. Szálánvarrott (szedettes) minták.
• 250. Régi kalotaszegi «vagdalásos» minták.
• 251. Régi s ujabb kalotaszegi «vagdalásos» minták.
• 252. Pókos kötés (Bogártelke).
• 255, 258–273, 276. Fejfák.
• 256. A sztánai temető.
• 256. Ravatal Nyárszón.
• 256. Az inaktelki temető.
• 257. B.-hunyadi temetési tábla.
• 274–275, 277–278. Sírkövek.
• 279. Cinterem bejárás, Sztánán és Nagy-Kapuson.
• 280. Jegenye határa.