A tragikum

TARTALOMJEGYZÉK.

I. A tragikum elemei 5
A tragikai hatás megnyugtató eleme 5.
Az egyetemes hatalom érvényesűlésének két módja 6.
Ütközés az egyetemes és az egyén között 7.
A tragikai egyén kiválósága mindig gyarlósággal párosúl 8.
II. Az egyén kiválóságának széptani formái 10
Az eszme és alak viszonya a szép körében 10.
1. A kellem. Schelling a kellemről 11.
2. A fenség 13.
Képzeletünk munkája a fenség hatásában 14.
A fenség hatása 15.
III. A kellembeli kiválóság 17
Lehet-e a kellemes tragikussá? 17.
1. A kellem mint a köztől elzárkózó 18.
Melinda és Kemény Tarnóczi Sárája. A kellem természetlen elszigetelése 21.
2. A kellem mint csábító 22.
Kleopatra 22.
Adelheid 25.
A franczia társadalmi dráma hősnői 26.
Greguss a tragikus kellem alapjáról 28.
IV. Fenségbeli kiválóság: a páthosz 29
Aristoteles a tragikus hősökről 29.
A franczia és magyar új klasszikai dráma hősei 31.
Vörösmarty véleménye 32.
Aristoteles nyilatkozatának veleje: nagyság és erő 34.
A fenséges erő 34.
Az akarat önállósága 35.
Az erő mértéke 36.
A páthosz 38.
V. Az egyéni kiválóság öszhangban az egyetemessel 40
Hormwitz szerint a fenséges tragikus is 40.
1. A páthosz mint állandóan hódoló az egyetemessel szemben 41.
Hunyadi János és Fernando herczeg 41.
2. A páthosz mint meghódolt 43.
Pál apostol 43.
A magyar közhangulat a mohácsi vész után 41.
E körbe tartozik-e Madách Ádámja? 45.
VI. Az egyéni kiválóság meghasonlásban az egyetemessel 47
A páthosz a végetlen ellenében 47.
Hatásosságának oka 47.
Szilágyi és Hajmási 48.
A tragikai egyén korlátlanságra törekvése 50.
A tragikai kitámadás fenségi elemei: Macbeth 51.
Fenség a bukásban 52.
Shakspere szóképei 53.
Ponsard Galileije 53.
A korlátlanságra törekvő akarat 54.
VII. A korlátlanságra törekvő akarat: az elbizott akarat 55
Önzés és elbizottság 54.
Az utóbbinak természete, tévedése és példái 56.
A hitehagyott Julianus 58.
Savonarola 60.
Aeschylos Prometheusa 63.
Shakspere Brutusa 65.
Kemény Jenő Eduardja 67.
Átmeneti forma az elbizott akaratról az önzőre: Coriolan 68.
VIII. A korlátlanságra törekvő akarat: az önző akarat 71
Az önző akarat természete és csalódása 71.
Bonaparte Napoleon 72.
Shakspere Julius Cæsarja 74.
Arany Edvárd királya 77.
A gonosz fensége: III. Rikhárd 78.
A gonosz önigazolásra törekvése 82.
Magánya 83.
IX. Ádám és Faust 84
Kiindúló pontjok különbözése: csüggedés és elbizottság 84.
Viszonyuk az ördöghöz 87.
Faust önzése és érzékisége: a Margit-epizód 90.
A tragédia második része: Faust a megoldás küszöbeig önző 92.
Ádám viszonya Évához 95.
Az önzetlenség mozzanatai Ádám pályájában 97.
Ádám elbizottságának kettős iránya 101.
Összevetés: a két tragédia megoldása 104.
X. Külön forma-e a korlátlanságra törekvő ész? 106
Zeising nézete 106.
A tudás mint a művészet tárgya 107.
A tudásszomj mint szenvedély 108.
Hatvani, Bisterfeld, a boszorkányok 109.
Miért nem tekinthetjük külön formának az ész korlátlanságra törekvését? 110.
XI. A korlátlanságra törekvő érzés 112
Természete 112.
Romeo és Júlia 113.
A szükségszerűség mozzanata tragédiájokban 116.
A szegény Henrik legendája 117.
Racine Phædrája 118.
Kármán Fannija 119.
A nő az érzés kiváló képviselője: ennek tragikai fejleményei 122.
Átmeneti formák az érzés és akarat között: Teleki Petron Maximja 123.
XII. Az egyén kiválósága és gyarlósága 125
A hős erkölcsi és eszthetikai joga: Szigligeti Boricsa 125.
Elég-e az erőfeszítés relativ nagysága? 127.
A kiválóság magában nem lehet tragikus 128.
Kölcsey Körner Zrínyijéről 129.
A gyarlóság sem lehet az egyedűl 130.
Tehetetlen-e Hamlet? 131.
Hamlet tragikuma és fensége 134.
Goethe Clavigoja és Kisfaludy Károly Rajnáldja 136.
Milyen gyarlóság van kizárva a tragikum köréből? 137.
Az ártatlanúl szenvedő gyöngeség: franczia és német érzékenyjátékok 138.
A sülyedtség 139.
A kegyetlenség 139.
Seneca Neroja és Kisfaludy Stiborja 141.
XIII. A tragikai gyarlóság természete és fő formái 144
A kiválóság és gyarlóság egymásba olvadva 144.
Az ellenmondás megoldása 145.
A gyarlóságnak négy fő formája 147.
XIV. A szenvedély fejletlensége: eszmei irányban 149
A szenvedély érzéki elemének túlsúlya: a thümosz 149.
Rokonsága a természeti erőkkel 150.
Shakspere Northumberlandja és Timonja; Petőfi Boricsa 151.
A mennyiségi mozzanat: a tömeg szenvedélyei 152.
Az ádázság: Marlowe Tamerlánja 153.
Az ó-angol dráma és Shakspere Titus Andronicusa 155.
Keménynek egy nyilatkozata 158.
A gyülölködés: Eötvös pór-hada 158.
Marlowe máltai zsidaja 160.
Shylock 162.
Gyülölködés és gyűlölet: Hamlet és Kemény Barnabás deákja 164.
A gonosz alaki kifejezése: a rútság 166.
Köstlin természeti tragikuma 167.
A fogalom szorosabb meghatározása; Webster fehér ördöge és Hugo Borgia Lukréciája 165.
XV. A szenvedély fejletlensége: érzéki irányban 170
A szenvedély eszmei elemének túlsúlya 170.
Csalódásai; viszonya a rokon jelenségekhez 171.
1. A kötelesség félszeg felfogása: Shakspere VI. Henrikje 173.
Gyarlóságát hogyan emelte kiválósággá Shakspere? 175.
Eötvös Ulászló királya 177.
2. Oktalan bűntudat: Szász Károly Géza herczege 178.
XVI. A szenvedély mértéktelensége 181
A hübrisz és természete 181.
Sophokles Ajasa 182.
Példák a görög tragikusokból 185.
A fájdalom korlátlansága 188.
A tragikai megsemmisűlés érzete 189.
A Schopenhauer-féle lemondás az élet akaratáról 190.
A mértéktelen szenvedély emeli a lelki tehetségeket: Macbeth tragikai fejlődése 191.
Shaksperei példák 196.
A nemes szenvedélyek mértéktelensége: Kemény Gyulai Pálja 197.
A küzdés szenvedélye az Ember tragédiájában 200.
XVII. A szenvedély egyoldalúsága 203
Természete és összeütközésének magyarázata 203.
Hegel Antigoneról 205.
Mí emeli tragikussá a kényszerhelyzetet? 206.
Antigone fejlődése és tragikuma 207.
Antigone és Tompa Bosnyák Zsófiája 212.
1. A makacsság jelentéktelen: Tennyson Arden Enochja 217.
2. A makacsság mint fontos mozzanat: Goethe Tassoja 219.
Cordelia tragikuma 222.
Vischer a forradalmak hőseiről 225.
XVIII. A szenvedély következetlensége 227
Miben áll a következetlenség? 227.
Esetei 227.
Arany János Eteléje 228.
A Buda halálának tragikai eszméje 232.
Schiller orleansi szűze 233.
Brutus alakja Shaksperenél; viszonya Cassiushoz 237.
Következetlenség mint a boszúló nemezis eszköze 241.
1. A megtérő következetlenség: Vörösmarty Két szomszédvára 243.
2. A megfeledkező következetlenség: Biberach 245.
XIX. Az epikai és tragikai jellem 248
A tragikus egyén lelkének fő tartalma 248.
Az epikai és tragikai jellem viszonya; példák 248.
Az époszi hős mint tragikus 251.
1. A sikert kivíva: Rusztem 252.
2. A sikert biztosítva: Achilles 254.
3. Időleges győzelem és általános bukás: Etele 255.
A világnézlet, melyen e mondák alapúlnak 256.
Szász Károly Dsemsidről 257.
XX. A jellem teljessége 259
Az emberi képzelet személyesítő hajlama; példák 259.
A jellemvonások sokasítása 260.
A jellem teljessége az époszi formában 263.
Vörösmarty Árpádja és a Zrinyiász hőse 264.
A tragikai jellem teljessége 265.
Odysseus alakja Homérnél és a tragikusoknál 267.
Henszlmann a görög és keresztyén jellemrajz természetéről 271.
Tévedése: Aristoteles éthosza, a görög színpad 273.
Az analitikus forma 276.
Mi a szenvedély egyéni kifejezése? 278.
A jellem teljessége a tragikai érzelmek segítője 279.
XXI. A tragikai vétség 281
A páthosz öntudatlan és öntudatos ellenkezése az egyetemessel 281.
A belső küzdelem: Corneille és Racine 282.
A tragikai vétség és magyar műnevei 284.
Erkölcsi és széptani jelleme 285.
Az aristotelesi hamartia 288.
A vétség formája a görög és keresztyén drámában 289.
A vétség kifejezi a jellem teljességét: Macbeth 290.
Az ősvétség 291.
A valódi vétség mindig a teljes egyetemest hívja ki; ismét Macbeth 292.
Szabadság és kényszerűség a vétségben: Hamlet, Petron Maxim 294.
Schiller nyilatkozata e kérdésben; Greguss nézete 297.
A tragikai akarat kitörésének módjai: 1. A belső fejlődés 298.
Tetőpontja; a viziók: Hamlet 299.
2. A csábítás és izgatás 302.
3. Az ördög és szerepe 304.
XXII. Bánk bán vétsége 307
A vétség kifejezi a jellemet 307.
Pédák: Oedipus, Rikhárd, Maxim 308.
A vétség és jellem közötti ellentét látszatossága 309.
Rákosi tragikai fölfogása 310.
Vélemények Bánk tragikumáról: Gyulai, Arany 312.
A tragikai helyzet Bánkban 315.
Bánk egyes jellemvonásai vétségében 317.
Bánk és Petron Maxim 323.
XXIII. Az egyetemesről általában 326
Mi az egyetemes? 326.
Az egyetemes győzhetetlen hatalom; következtetések 328.
Foglalatának változásai: az Ember tragédiájának egyes színei 329.
A természeti és erkölcsi törvények viszonya, tartósság tekintetében 331.
Következtetések a tragikai hatás szempontjából: Othello és Don Gutierre 333.
A természeti és erkölcsi rend egymást áthatása 338.
XXIV. Az egyetemes: mint természeti törvény 340
A romboló természeti erők 340.
Mellékes motivumul szereplésök 341.
Erkölcsi vonatkoztatásuk: Cæsar, Lear, V. László 342.
A fátum képzete 344.
A halál; a félelmességét enyhítő mozzanatok 345.
A haláltánczok 347.
Schiller és Petőfi 349.
Tragikus-e magában a halál? 349.
A világtörvény tragikuma: Szép Ilonka és Kemény Csiafferje 350.
Az isteni irígység képzete a görögöknél 352.
A természeti fölfogás nyomai költészetünkben: Virág, Berzsenyi 356.
Mikor tragikus a halál? 359.
A haláltipusok különbségének magyarázata 360.
A xanthosi hárpia-emlék, a pisai halálfresko, Holbein haláltáncza 361.
Természeti törvény és babona 365.
A sors-tragédiák: Schiller Messinai arája 368.
Viszonyuk a franczia naturalizmushoz 371.
Nyomaik a magyar költészetben: Kisfaludy Sándor regéi és Gombos Esküvése 371.
XXV. A természeti törvény mint sértett 375
Kapcsolat az előbbiekhez 375.
1. Vétség a vérközösség ellen: Alfieri Mirrája s rokon költői motivumok 476.
A Medeia-tragédiák 376.
E körről általában: az Árpádok 380.
2. Vétség a természeti korlátok ellen: az Ikarus-monda és Peregrinus Proteus 381.
XXVI. Átmeneti formák a természeti és erkölcsi törvény között 384
1. A család fölött lebegő végzetet az egyéni vétség hívja ki: Dárius 385.
2. A szenvedélyek öröklése: a Labdakidák 386.
3. A vétség isteni akaratból származik: Phædra 380.
XXVII. Az egyetemes: mint erkölcsi törvény 392
A hübrisz; Bayer nézete 392.
1. A dölyf fensőbbek iránt: Ajas 393.
2. A dölyf alsóbbak iránt: Odysseus és a kérők 395.
Ellenkezés a közszellemmel; politikai ballépés 396.
A magyarországi török párt 397.
Az egyetemes egységének megbontása: a reformátorok 401.
Sokrates 402.
Gotschall históriai tragikuma 403.
A szenvedő Krisztus 405.
Tragikus-e Krisztus pályája? 406.
Vischer erkölcsi összeütközése 412.
Tévedése a fogalom körére nézve 414.
Az erkölcsi ütközések megoldása: Antigone és Kreon 415.
Az erkölcsi törvény előtérben; a támadások különbözése 417.
1. Az elkeseredés szóbeli kitörése: Camilla 418.
2. Vétségek jó szándékból: Iréne és Fehér Anna 419.
3. A szeszély vétsége: Kund Abigél 421.
4. A szenvedély oktalansága és tudatos gonoszsága: Macbeth 424.
Az ily hősökkel ellenes rend természete 427.
Teljes föláldoztatásuk szüksége. 431.
A Kereszt imádása Calderontól 432.
XXVIII. A természeti és erkölcsi törvény mint sértett 435
Tájékozás 435.
Az ide tartozó mondák lélektani alapja 436.
A démoni és megszemélyesítése 437.
1. Az ördög mint természetfölötti hatalom: Byron Manfrédje 438.
2. Az ördög mint a jó ellensége: a Theofilus-legenda 443.
Viszonya Fausthoz 444.
Cyprianus 447.
Byron Kainja; Brandes magyarázata 449.
Calderonnak egy autoja és Madách drámája 453.
Az egyetemes teljességének képe: az Ember tragédiája 455.
XXIX. Tragikum a görög és keresztyén drámában 458
A kérdés 459.
A görög szellem érzékenysége a disharmonia iránt; nyomai a mithoszban 461.
A Dionysos-kultusz s a tragédia eredete 464.
A görög tragikai fölfogás a természeti nézleten alapúl 465.
A keresztyén liturgia s a misztériumok; alapjok az erkölcsi fölfogás 468.
A különbség nem merev 470.
Ethikai vonatkozások a görög tragikusoknál; Aristoteles 471.
Természeti nézlet a keresztyén drámában 475.
Ungvárnémeti Tóth László 478.
A görög tragédia fátuma 479.
Jóslatok és álmok 482.
Végzetesség a keresztyén költészetben 484.
A természetfölötti: csak lélektani igazságok kifejezése; a beszámíthatóság 487.
A fátum a külső és belső szükségszerűség teljessége; Orestes és Hamlet 492.
A családi végzet Aeschylosnál és Shaksperenél 495.
Oedipus 496.
A kar és a görög tragikai felfogás fejlődése 498.
A kérdés magyar fejtegetői: Greguss, Gondol, Szász 499.
Összefoglalás 502.
XXX. A katasztrófa 505
A vétség és megtorlás kapcsolatának törvénye 505.
Etele halála a Csaba királyfiban 507.
Az egyetemes a katasztrófában 509.
1. A hösön kívül lép föl 509.
2. Magában a hősben érvényesűl 511.
3. A két forma egyesülése: Rikhárd 515.
A hős ellenfelei 515.
A tragikai irónia; elmélete és formái; Byron Sardanapalja 517.
A katasztrófa hirtelensége; a peripetia: A Kegyencz 522.
A halál szükségszerűségének kérdése a tragédiában; Szász Károly véleménye 623.
A tragikai megsemmisülés nem szükségkép fizikai: Bánk bán 525.
Magyarázata a páthoszból 529.
Vezethet-e a tragikai fejlődés kibékülés felé? 530.
A haláltalanság; fogalma és példái 535.
XXXI. A tragikum hatása 538
Aristotelesnek ide vonatkozó helye 538.
Magyarázatai. 1. Ethikai irányban: Corneille, Lessing, Manns 539.
2. Eszthetikai irányban: Goethe 541.
3. Orvostudományi irányban: Egger, Bernays 542.
A műélvezet mozzanatának kérdése a tragikumban 544.
Megfejtésének nehézségei, Campbell, Lessing, Schiller, Vischer 546.
Névy, Szigligeti, Greguss 548.
A tragikai hatás magyarázata a balladán: Ágnes asszony 550.
A szánalom és félelem megtisztulása s a fölemelkedés 553.
Eltérő vélemények 558.
1. A szenvedés elégtelensége: Bajza Rikhárdról 559.
A halál különfélesége: János király 561.
2. A szenvedés aránytalansága 564.
A tragikai hős áldozatai; felfoghatók-e s mennyiben tragikailag? 566.
A felindulás és megnyugvás alapjának közössége; Gyulai a Lelencről 568.
XXXII. A tragikum fajai 571
Osztályozások: Bayer József 571.
Vischer és Gotschall 572.
Köstlin és Zeising 573.
Névy, Szász Károly, Greguss 575.
Különböztetés új alapon 577.
1. A fogyatékos tragikum és két formája 578.
2. A teljes tragikum; viszonya a drámai formához 581.
XXXIII. A tragikomikum 583
Magyarázata 583.
1. Tragikomikus képek: Lear, Kemény lantosa. 584.
2. Tragikomikus cselekvények 586.
Két formájok: Don Quijote és Alcest, Sven Dufva és társai 587.
XXXIV. A tragikum a művészetekben 592
A tragikum viszonya a térbeli és időbeli művészetekhez 592.
1. Építés 593.
2. Szobrászat 594.
A szenvedély kifejezése a görög képfaragásban 595.
A Niobidák 598.
3. Képirás; az ó-kori festés tárgyai 602.
Rafael Heliodorja, Cornelius Trójai pusztulása, Matejko Varsói országgyülése 608.
A cziklusos ábrázolatok: Michelangelo
Utolsó ítélete 606.
4. Zene; Carriere Beethoven symphoniáiról 610.
XXXV. A tragikum a költészetben 614
A költészet és eszközei a tragikum kifejezésére 614.
1. Líra; Zeising tragikai lírája 615.
2. Epika 619.
Tragikai époszok: Iliász, Mahabharata 626.
Tragikum a regélyben; Kemény 622.
A ballada; Arany balladája 624.
4. Dráma: a tragédia 627.

About This Book

TARTALOMJEGYZÉK.