1. Montesquieu (Charles de Secondat, báró de la Brede et de la Montesquieu. 1689–1755.) Nagybátyja halála után – ki Bordeauxban parlamenti tanácsos volt – ennek hivatalát örökölte, majd parlamenti elnök lett; erre vonatkozik Voltaire-nek a 61. lapon idézett gúnyos megjegyzése. Szerző idézetei többnyire Montesquieu «Esprit des lois» című művéből és a «Lettres persanes»-ból valók.

2. Quinet Edgar (1802–1875.) francia író; híres politikai röpirata: «l’Allemagne et la Révolution.»

3. Szerző idézetei leginkább Aristoteles «meta fizikájából», etikájából és politikájából» valók.

4. Amœba: ázalagfaj.

5. Socratest avval vádolták, hogy nem hiszi az isteneket és rosszra csábítja az ifjúságot, amiért az atheni népbíróság halálra ítélte. A halálos ítéletet az atheneiek később megbánták.

6. Pnyx, az a hely Athenben, ahol a népgyűléseket tartották.

7. Baccalaureátusnak nevezik Franciaországban azt a legalsóbbrendű akadémiai fokot, amelyet a theológiai-, jogi-, mennyiségtan- és természettudományi (facultés des sciences) és a nyelvészet-történettudományi (facultes des lettres) fakultáson nyernek el a tanulók.

A theológiai baccalaureatus három évi tanfolyam utan írásbeli dolgozatok és szóbeli vizsgák alapján, a jogi baccalaureatus pedig két tanév után, a második tanév végével sikeresen kiállt második vizsgálat által szerezhető meg.

A mennyiségtan-, természettudományi- és a szépirodalmi baccalaureatusok (baccalauréats és sciences et és lettres) helyébe az 1890 április 8-iki decretum egységes baccalaureatust (baccalaureat unique) létesített. Ezen vizsgálat két részből áll (baccalauréat première partie et seconde partie) s egy évi időköznek kell köztük lenni.

Az orvosi karon nincs baccalaureatus.

8. Licentiatusnak nevezik Franciaországban azt a második akadémiai fokot, amelyet az orvosi kar kivételével, az összes többi fakultásokon nyernek el a tanulók és pedig: a theol. karon a baccalaureatus után eltöltött egy évi, a jogi karon ugyancsak a baccalauréatus után eltöltött egy évi tanfolyam és megfe elő vizsgák után; a mennyiségtan természettudományi karon (facultés des sciences) hasonlóképen a baccalauréatus és megfelelő vizsgák után; minthogy pedig az ezen karon előadott egész tudománykör három csoportra van felosztva három licentiatus van, úgymint a) a mennyiségtani (licence és sciences mathematiques), b) a természettani (licence es sciences physique) és c) a természetrajzi licentiatus (licence és sciences naturelles).

A nyelvészet-történettudományi fakultáson (facultés des lettres) az 1880 dec. 25-iki és az 1885 júl. 28-iki decretum a licentiatust, amely a bölcsészet, a történelem és az idegen nemzetek irodalmának mellőzése folytán eddig kizárólag szépirodalmi volt, oly módon alakította át, hogy a vizsga egységének megőrzése mellett megengedte, miszerint mindenik jelölt ezenfelül a maga által választott külön tárgyból tehessen vizsgálatot.

9. Franciaországban az 1896 júl. 10-iki törvény által egyetemekké emelt fakultások, – megfelelő vizsgálatok alapján – a következő tudori fokokat adományozzák ú. m.

a) a hittudományi (doctorat en theologie),

b) a jogtudományi (doctorat en droit),

c) az orvostudományi (doctorat en medecine),

d) a nyelvészet-történettudományi (doctorat és lettres) és a mennyiségtan-természettudományi tudorságot (doctorat és sciences)

10. Nantes-ban 1598. adta ki IV. Henrik francia király a híres «nantesi edictumot», amely a reformátusoknak szabad vallásgyakorlatot engedett s amelyet XIV. Lajos 1685-ben visszavont.

11. Drachma a görögök ezüst pénze, melynek súlya a súlydrachmával azonos s értéke az egyes országokban különböző volt.

12. Cooptatio alatt valamely testület tagjainak önkiegészítés által való megválasztását értjük.

13. A tarantella pók Olaszországban honos, csípése folytán – minthogy az véletlenül történik s leginkább a lábakat éri – a megcsípett ember a tánc látszatával bíró ugrándozó mozdulatokat tesz, miért is ezen ugrándozást «tarontella-tánc»-nak hívják.

14. Rousseau (János Jakab 1712–1778) a nagy francia bölcsész, híres «Contrat social»-jából idéz leginkább szerző.

15. καιρος alkalmazkodást jelent s a görög mythológiában mint istenség volt személyesítve.

16. Colbert János. Keresztély Franciaország nagyhírű pénzügyminisztere a XVII. században. Szerző hivatkozása Colbertre ennek azon intézkedésére vonatkozik, mely által a hasznavehetetlen hivatalnokokat elmozdította és a hivatalok káros adás-vételét korlátozta.

17. Louvois (Ferenc-Mihály le Tellier marquis de Louvois) francia hadügyminiszter a XVII. században, aki mindenben – tehát a hivatalnokok felett is – teljes önállósággal rendelkezett. Szerző hivatkozása erre irányul.

18. Renouvier Károly-Bernát (1815–1869). Francia bölcsész.

19. Idézet Homer Odysseia-jából (XVII. ének 322. és 323. sor).

20. Demos a köznépet jelenti.

21. Az 1875. évi február 25-iki alkotmány és 1884. évi dec. 10-iki törvény, a törvényhozó hatalmat két kamara között osztotta meg, ú. m. a képviselő kamara (chambre des députés) és a Senatus között. Az 1875 február 25-iki alkotmány szerint a Senatus 300 tagból áll, akik közül 225 senatort kilenc évre a departments-ok és a gyarmatok választanak meg, 75 senatort pedig az Assemblée national választ meg; ez utóbbiak az elmozdíthatatlan senatorok (senateurs inamovibles).

22. A délamerika Paraguayban a jezsuiták számos missió-telepet alapítottak s a bennszülött indiánokat a keresztyénségre térítve, megtanították a földmívelésre és felvirágoztatták a kereskedelmet. Az egész ország egy családot képezett, melyben a jezsuiták voltak a családfők. Amit az egyes ember keresett, azt nem magának, hanem az intézménynek szerezte és ebből osztották ki a jezsuiták az egyeseknek életszükségleteiket, a ruházatot és a fegyvereket és szigorú rendet tartottak. A jezsuitákat 1767-ben űzték ki Paraguayból.

23. A francia államtanács (Conseil d’État) mai napság az államfő és a miniszterek legfőbb tanácsa, amelynek az a rendeltetése, hogy a törvények előkészítésénél, a közigazgatási szabályok hozatalánál, és az állami szolgálat (services publics) legtöbb kormányzati ügyeit érintő decretumok kiadásánál segítőleg közreműködjék; továbbá, hogy az elébe terjesztett kérdésekre javaslatokat adjon s végül, hogy a közigazgatási bíráskodás körébe tartozó perekben, mint legfőbb bíróság ítélkezzék.

24. Solon, az atheni államalkotmány megalapítója mint archont a Drakó-féle túlszigorú törvények helyett új törvényeket hozott s átalakította a különböző alkotó elemekből álló régi alkotmányt, melyet a timokrácia, vagyis a vagyon alapjára fektetett.

25. Roland nagy Károly császár unokaöccse s a legünnepeltebb vitéz nagy Károly kiséretében.

26. Cicero a «mérséklet» (temperantia seu moderatio) fogalmát ekként határozza meg: «Temperantia est rationis in libidinem atque in alios non rectos impetus animi, firma et moderata dominatio». («A mérséklet az észnek a rossz hajlamok és a léleknek egyéb rendellenes kitörései felett való erős és mérséklő uralma.») Cicero: De inventione rhetorica Lib. II. Ugyancsak a «mérsékletről» (de temperantia sen moderatione) értekezik Cicero de officiis Lib. I.

27. Montesquieu itt «Esprit des lois» czímű művére hivatkozik.

28. Szerző idézetei Platon «Köztársaság»-ából valók, amely Platon ideális államszervezetét foglalja magában.

29. Macchiavelli (Nikolo di Bernardi dei Macchiavelli, 1469–1527.). Szülővárosának Florenznek tett politikai szolgálatai mellett, kiváltképen a «Principe» című műve által lett nevezetessé, melyben a bitorló uralom megalapításának eszközeit ismerteti és az erény nélkül való okosság politikáját hirdeti, mely politika «macchiavellismus» név alatt ismeretes.

30. Valentinois hercege: azonos Cesare Borgiával.

31. Moore Tamás (1780–1852) Nagy-Brittánia egyik legnagyobb költője; szerző megjegyzése onnan eredhet, hogy Moore Anakreon ódáit fordította le, majd Little álnév alatt megjelent költeményeiben Catullust utánozta.

32. Harrington James híres műve: «The Oceana» cím alatt jelent meg, amelyben Anglia számára egy olyan eszményi köztársaságot ajánl, mely a javaknak lehetőleg egyenlő megosztására van alapítva. Erre hivatkozik a szerző.

33. Proudhon Péter-József (1809–1865.) ismert francia sociálista és nemzetgazdasági író.

34. Lycurgus Sparta számara szerzett törvényeket amelyekkel az állam alkotmányának alapját vetette meg.

35. Sulla (Lucius Cornelius) Marius ellenfele, majd annak legyőzetése után Róma diktátora és törvényhozója; 79-ben Kr. e. önként vonult vissza a hatalomtól.

36. Szent Lajos (IX. Lajos 1226–1270.) francia király, uralkodásával a jogszolgáltatásnak egész új korszaka kezdődött. Erre reflektál az idézetben Montesquieu,

37. A Code pénal 324-ik artikulusának jelzett része szószerinti fordításban így hangzik… «a házasságtörésnek a 336-ik artikulusban körülírt azon esetében, midőn a férj feleségén, nemkülönben annak tettestársán azon pillanatban követi el a gyilkosságot, midőn őket a hitvestársi házban tetten éri: a gyilkos férj büntetésmentes.»

38. Usbek à Rhédi. Lásd Montesquieu «Lettres persanes».

39. Demosthenes beszédei közül 61 maradt reánk, de ezek közül sok nem valódi; ezenkívül van hat levele és 56 bevezetés egyéb beszédeihez, de ezeknek sem biztos a valódiságuk.

40. A lajstromos szavazás (scrutin de liste) a szavazás azon módja, midőn a szavazás egyszerre történik több jelöltre, akiknek neve egy lajstromban foglaltatik. A lajstromos szavazás ellentéte, az arrondissement szerint való szavazás (scrutin par ou d’arrondisement).

41. Olympiadnak nevezték a görögök azon négy egész éven át tartó időszakot, amely az egyik Olymp-ünneptől a másikig tartott. Az első Olympiadot a Kr. előtti 776-ik évre teszik, az utolsó, vagyis a 293-ik Olymp. pedig összeesik a Kr. utáni 394-ik évvel.

42. Charondas, görög törvényhozó.

43. Phædon a címe Platon a hallhatatlanságról szóló dialogjának; Phædon különben Platon barátja volt.

44. Anélkül, hogy a Scipiók közül valamelyiket különösen akarná a szerző megnevezni, a Scipio névvel egy kiváló ős római férfit jelöl meg.

45. A «via sacra» (szent út) a mons palatinust a mons capitolinustól elválasztó út, amely közös áldozó körmenetek számára volt rendeltetve.

46. Beaumarchais Aug. Caron de Beaumarchais (1732 – 1799.) francia drámaíró.

47. Carnot Lázár Miklós (1753–1823.) híres francia mathematikus és műszaki katona; a Dierectorium tagja, majd Brumaire 18-ika után hadügyminiszter.

48. Conventionnels a nagy francia forradalom alatt a conventbeliek.

49. L’ancien régime alatt értjük az 1789. előtti uralmat és kormányrendszert Franciaországban.

50. A francia semmítőszéket (Cour de Cassation) az 1790. évi november 27-iki törvény – melyet későbbi törvények csak a szervezet szempontjából módosítottak – állította fel; hatáskörét az idézett törvény 2-ik art, ekként állapítja meg: «a semmítőszék hatásköre az utolsó folyamodásban hozott ítéletek ellen beadott semmiségi panaszok, továbbá egyik bíróságtól a másikhoz való átutalás iránti kérvények felett törvényes aggály, vagy a közbiztonság okából ítélkezni, végül a bíróságok közötti illetékességi összeütközések s a bírákra vonatkozó szabályok felett dönteni. A semmítőszék hatásköre egyaránt kiterjed a polgári és a büntető peres ügyekre.

51. A huissiers azon hivatalnokok, akiknek az a feladatuk, hogy a perindításhoz szükséges cselekményeket foganatosítsák, az ítéleteket végrehajtsák, a kézbesítéseket végezzék, a feleket a bíróságok elé idézzék stb. Ezen hivatalnokokat az igazságügyminiszter felterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki és azon joggal bírnak, hogy utódjukat kinevezésre ajánlhassák.

52. Az avouék (ügyvivők) azon hivatalnokok, akik a feleknek törvényes megbízottai és akik a felek képviseletére vannak kötelezve, azon törvényszékek előtt, amelyhez ki vannak nevezve. Az avouék intézményét az 1791 január 29-iki és március 20-iki decretum alkotta meg, a régi prokuratorok (procureurs) helyébe, amely decretum a hivatalok elárusítását és öröklését megszüntette. Az 1816 április 28-iki törvény 88. art, az avouékat cautio adására kötelezte.

53. A notaires (közjegyzők) a XI. év ventôse 25-én hozott törvény 1. art. szerint «azon köztisztviselők, akik arra hivatvák, hogy átvegyék mindazon szerződéseket és közbenjárjanak azon cselekményeknél, amelyekhez a felek megszerezni kötelesek, vagy megszerezni óhajtják a hitelesség jellegét».

A közjegyzők a törvény által meghatározott cautiot tartoznak letétbe helyezni.

54. Voltaire (Ferenc-Mária Arouet de Voltaire; 1694 – 1778) a XVIII. század ezen egyik legnagyobb alakjának következő műveiből veszi idézeteit a szerző, ú. m.

a) «Mort de Labarre» «Calas» et «Sirven» (1766.) ezen művét a bírói tévedés mellett ártatlanul kivégeztettek becsületének helyreállítására írta.

b) Lettres sur l’Angleterre.

c) «Essai sur les mœurs et l’esprit des nation» (1756.).

d) «Idées républicaines» (1762.).

e) «Droits de l’homme» (1768.).

55. Suidas görög grammatikus és lexicograph a X. vagy XI. században élt. Lexicona nagy és becses tömegét tartalmazza most már ismeretlen régi írások kivonatainak és fragmentumainak.

56. Anastasius császár volt a keletrómai birodalomban.

57. A szerző által említett «banc du roi» Anglia három főtörvényszékének (Superior Courts of Common Law at Westminster) egyike az ú. n. «Court of Kings Bench», mely egy elnökből és annak négy bírótársából áll.

58. A francia parlamenti bíróságok (Parlaments de France) 1302-ben alkottattak. A legelőkelőbb s a legrégibb közöttük a párisi parlament volt, melynek illetékességi köre fél Franciaországra kiterjedt. Volt még ezenkívül 12 parlament, amelyek magukat «Cours souveraines»-nek nevezték, minthogy utolsó folyamodásban ítélkeztek. A parlamenti tanácsosok megüresedett állásai, vétel és örökösödés útján töltettek be.

59. A département az Assemblée nationale által 1789 dec. 22-én a provinciák és généralitások (provinces et généralités) helyett szervezett közigazgatási kerület. A département első tisztviselője a préfet, mellette két tanács működik, ú. m. a conseil général és a conseil du préfecture.

60. Pascal Balázs (1623–1662) a jezsuiták egyik legerősebb ellenfele. Híres műve: «Gondolatok a vallás felett.»

61. A canton, mint az arrondissement része territorialis kerületet képez. Minden cantonban békebíró működik és cantonok szerint történik a conseil général és a conseil d’arrondissement tagjainak megválasztása.

62. Az arrondissement a département járása; minden département 3–7 arrondissementra van felosztva. Az arrondissement élén az alprefet (souspréfet) áll, mellette a conseil d’arrondissement működik.

63. Az athéni népbíróság bírái voltak a heliasták.

64. Rabelais Ferenc (1483–1553.) híres francia satirikus.

65. Busiris a görög mythológia szerint Poseidon és Lysianissa Epaphos leányának fia, aki az országba bejött összes idegeneket áldozatul megölte. Busiris Osiris sírját is jelenti, ahol évenkint embereket áldoztak.

66. Lefèvre János, Ferenc de la Barre lovag 1757. Abbeville-be ment látogatóba, ahol egy haragosa vádjaira tűzhalálra ítéltetett és az rajta végre is hajtatott, éppen úgy mint d’Etalonde elnök 17 éves fián.

67. 67 Calas János toulousi protestáns kereskedő, akit azzal vádoltak, hogy legidősb fiát vallási gyűlöletből meggyilkolta, ezért a toulousi parlament halálra ítélte s a büntetés rajta 1762. évi március 9-én végre is hajtatott. Voltaire a per felülvizsgálását kieszközölvén, Calas ártatlansága a bírói tévedéssel együtt kiderült.

68. Aristophanes görög vígjátékíró.

69. Idézet Xenophon Συμπόοιον című művéből (IV. fejezet 29–32. §§.) Charmides-nek az egyik szereplő személynek szavait idézi szerző.

70. Seneca (Lucius Annaeus, bölcsész, Nero nevelője.

71. Antisthenes görög bölcsész, a cynikus bölcsészeti iskola megalapítója.

72. Az ostracismus (cserép szavazás) azon népbíráskodás volt Athenben, mely által valamely igen befolyásos polgár szavazattöbbséggel tíz évre terjedő száműzetésre ítéltetett.

73. Tyrannusnak hívták az ókori görög államok egyeduralkodóit.

74. Cassandra Priamus trójai király leánya, aki mindig szerencsétlenséget jósolt, de akinek senki sem hitt.

75. Nietzsche Frigyes Vilmos (1844–1900). Bölcseleti rendszerében – melyet a szerző homályosnak mond – magasabb kulturát akart teremteni az «arisztokratikus individium» által, tehát az erősebb jogát érvényesíti a gyöngébbek felett s nem ösmeri el a teljes jogegyenlőséget; majd megteremti az «Übermensch» «a magasabbrendű ember» ideálját. (Lásd Fülep Lajosnak: Nietzsche Frigyes a «Tragedia eredete» című műve fordításához írt «Előszavát»).

76. Gunyoros megjegyzés a nagy császárra, Nagy Károlyra.

77. Molière (János-Keresztély Poquelin de Molière, 1622–1673.) a legnagyobb francia vígjátékíró.

78. Plautus, római vígjátékíró a 2-ik században Kr. e.

79. Terentius római vígjátékíró ugyancsak a 2-ik században Kr. e.

80. Idézet Horatius Flaccus Ars poeticájából (160 s köv. sorok).

81. Ezen gondolatot fejezi ki Kant Immanuel, a königsbergi bölcs «Kritik der praktischen Vernunft» című munkájában.

82. Barthélemy János-Jakab (1716–1795.); abbé, francia archeológus, æsthetikus és történetíró. Híres műve az 1788-ban megjelent: «Voyage du jeune Anacharsis en Grèce».

83. Lestranger Marcel francia büntetőjogi író,

84. Boileau-Despreaux Miklós (1663–1711.) francia költő és kritikus.

85. Az agrégés a jogi- és orvosi fakultásokon, nemkülönben a gyógyszerészi főiskoláknál versenyvizsgálatok után alkalmazott docensek.

86. Perrin Dandin: a peresfelek pénzén meggazdagodott bíró.

87. Brunetière Ferdinánd, francia író és a «Revue des deux Mondes» irodalmi kritikusa.

88. Ezen szellemes szójáték Roland János de la Platière miniszter feleségétől, a girondisták egyik szellemes vezérétől származik.

89. A kommunizmus alatt a vagyonközösség tanát értjük.

90. A kollektivizmus alatt azon társadalmi rendszert értjük, amely minden magántulajdont megszüntet s minden termelő tényezőt és vállalatot az államnak ad át, amely azután a termelt javakat az egyes emberek közt kiosztja.

91. Bonald (vicomte de Bonald ✝ 1840) francia bölcsész.

92. A deismus Istenbe vetett azon tiszta hit, amely nem a kinyilatkoztatáson alapul.

93. Goncourt Edmond és Gyula francia író testvérpár.

94. Diderot Dénes (1713–1787.) francia bölcsész, az «Encyclopædia» főmunkatársa volt.

95. Holbach (Larousse) Pál Thierry d’Holbach francia bölcsész, író. ✝ 1789.

96. Robespierre Miksa a francia rémuralom feje.

97. Augier Emil (1820–1889.) francia vígjátékíró.

98. Lásd fentebb 68. lap.

99. Fouillée Alfréd, francia evolutionista bölcsész. (✝ 1912.)

100. Aristoteles metafizikájában előadott rendszer szerint léteznie kell egy első mozgató vagy ható oknak annyival inkább, mert az anyag magát nem mozgathatja, ehhez mozgató oknak kell járulnia; ez a κινητης ακινητος vagyis a mozdulhatlan mozgatója.

101. Renan Ernő (1823–1892.) a «La Vie Jésus et les Apôtres» című mű híres szerzője.

102. Schoppenhauer Arthur (1788–1860.), megalapítója azon bölcsészeti rendszernek, mely a Kant-féle idealizmustól a realizmushoz való átmenetet képezi. Főgondolatát, «hogy a világnak lényege az akarat», Nietzsche átvette.

103. Idézet Stuart Mill. János (1806–1873.) «A képviseleti kormányzatról» szóló művéből (1861.).

104. Az aristidesi törvények szerint – tekintet nélkül a vagyonra – minden athéni polgárnak meg volt engedve az állami hivatalokba való juthatás.