AZ ÚJ BOR.
Zsendűlt cseresznye szemmel
Zsendítni a szerelmet.
Be jól esett az első
Piros epert pirosabb
Szácskádhoz illegetnem.
Csipegetni gyenge szőlőt,
De levét ezerszer is jobb
Dúdolva szürcsölésznünk;
S eszemadta kis kezedből
Mogyorót szemelni hozzá.
A SZERENCSÉS TÖRTÉNET.
Egy kis badár leányka
Jár a laposra vízért.
Minapába vízedénnye
A kútba vissza czuppant,
Kikapám egy kurta csókért,
De szívem ott felejtém.
Hogy szívemet kiváltsam,
De nem lelék virágot
Az ő vidor szemétől;
Epret keresni mentem
S kis szájja bíborától
Eperre nem találék:
S az övével összeolvadsz.
KÖLCSÖNADOTT GYÜMÖLCS.
Hogy míg kicsinyke voltál,
Kertemben bármi zsendűlt,
Mindig te kóstolád meg?
Hát az jut-é eszedbe,
Mit mondtam olykor-olykor?
«Kis lyány! te is ha zsendűlsz,
Számomra tartsd magad meg.»
Akkor te csak virágszál,
De már pirúl gyümölcsöd,
Nohát fizess meg édes!
Csak annyi csókot adj bár,
A hány szem epret adtam;
Ha többre megy se sajnáld,
Inkább egész bigecském
Tied legyen, – de én is.
JÓ A BOR.
Az ész kabak fejekből,
Kik vizbe telhetetlen
Lúdnak való torokkal
A bort merik gyalázni.
A bort! az éltető bort!
A bort! ama nagy Isten
Képére alkotódott
Bölcs ember oktatóját.
Be messze elfajúltak
Nóé apánk eszétől,
Ki a töméntelen víz
Peshedt nyomát azonnal
Borfával ülteté be.
Áldott emlékezetben
Maradjon én előttem,
Mert én ha rá botolnék
Száraz porára, tüstént
Jó borral önteném meg.
Hej! kár gyalázni a bort!
Hiszen! ha a garadra
Felöntök én, ki nálam
Az ég alatt vitézebb?
A legnagyobb vezér sem
Furfangol oly manővert,
Mint a fejembe készűl.
Elbúhat a világnak
Minden mihaszna bölcse,
Ha néha kótyogósan
A physikába vágok,
Vagy astronomizálok,
Forog nekem nap és föld,
Sőt a sut is megindúl. –
Ha én amúgy búsásan
A torkomat megöntöm,
Hozzám jöhetsz tanúlni
Bízvást akarmi nyelvet. –
Ha fejem nem ollyan éppen,
A mint magam szeretném;
Egyszerre fínomabb észt
Tudok belé locsolni. –
Rebelliót ha érzek
Belső monarchiámban,
Egy jó palaczkkomandó
Lecsendesíti tüstént.
Ki a király, ha én nem?
Hej kár gyalázni a bort!
EXSURGE COR MEUM.
Mig ügyed ártatlan,
Légy tántorithatatlan;
A rossz szerencsének
S rendetlenségének
Pálmát ne engedjél,
Szívem emelkedjél.
Szélvész után mindég
Kellemetesebb az ég;
Majd ha jól kiderűl;
S a bús tenger leűl
Szép lesz rajta menni,
Ne szünj reményleni.
Mennyköves fellegek,
Szórjatok lángot egek.
Mindég nem tartatok,
Majd más csillagzatok
Lenyomják mérgetek’
Csak dühösködjetek.
A nagy lélek nem fél,
Akármint fújjon a szél.
A hab ha rám dűl is;
Hajóm elmerűl is:
Úszva is reménylek,
Reménylek míg élek.
Mert ha nem tántorog,
Reménységem győzni fog;
A mit sok átkozott
Esztendő nem hozott
Megád egy percz, ne félj,
Szívem békével élj!
A SERDŰLŐ BAJUSZHOZ.
Serdűlő bajusz! idvez légy!
Sok szerelmes csókok párjának
Felibe prémkoszorút tégy;
Míg a finnyás nyári lepkéket
Torzos tarlód el nem inti,
Vagy mig a göndör szőröcskéket
A tél dérrel be nem hinti.
Hogy ékesnek nem tart senki,
Ne hidd, kis Cupido mókussa,
Csak pelyhed jobban tessen ki;
Hogy játszhassanak búvócskákat
Bársonyában a kellemek.
Majd meglásd, milyen gyöngyszikrákat
Szórnak rád minden szép szemek.
Zúzos fürtjét a szürkének,
Elhűl ettől a csók szájában
A könnyen ingó hőlgykének;
S midőn szeme rezzenéséből
Bóldog jelemet képzelem,
Borzomtól megdobbant szívéből
Akkor reppent a szerelem.
KALENDÁRIOM MAGYARÁZATJA UTÁN
SERKENT GONDOLATOK.
Baján úgy segíthetett,
Hogy tízet egy esztendőnek
Napjából számkivetett;
Ha ez így menne sorba,
Hány idő lenne csorba?
Csak elijjedek tőle
Magam is, hogy mennyi tízek
Esnének ki belőle,
Melyek e jó hazának
Hasznára nem valának.
Magamat megnyugtatom,
Hogy a közös segítségre
Volt mindég akaratom;
Ha mikor nem kellettem,
Én arról nem tehettem.
Hogy kellene igazán
És haszonnal segíteni
E bajban forgó hazán.
S ha többet nem tehettem,
Legalább kesergettem.
Mikor hogy tőlt, ha kellett,
Buzgott is és folyt is vérem
Érdemes hazám mellett;
Hogy ennyit is tehettem
Boldogságom érzettem.
Helikon tetejére
Zengedezni lanttal mentek
Nyelvünk dícséretére,
Én kenetlen, dudában
Dícsértem a pusztában.
Ökröt vagy bakot vágott,
Áldozatúl tettem arra
Én is egy-két virágot;
S hogy többet nem tehettem
Rá csillagot festettem.
Éltem arany számait;
De majd ha megtalálhatom
A nagy titok kúlcsait,
Ujra nyíló életem’
Hasznosabban tölthetem.
AGGODALOM.
Akármerre kerültem,
A természet nagy kertjében
Minden nyitott körűltem,
Minden újúlt, éledett,
Minden örvendeztetett.
Ha lehajtom fejemet,
Azt sugja a föld alattam,
Hogy mahólnap eltemet.
Sorsom így ha képzelem,
Elgyalít a félelem.
Csillagokkal tőlt eget,
És tanácsot tőle kérdek,
Ő magához integet,
Hol kinyílva tölthetem
Ujra munkás életem’.
És repűlne hirtelen,
Csak az fáj, hogy test barátja
Tőle válni kénytelen.
Ő a világi sok bajt
Únva nyúgalmat ohajt.
VÉGBÚCSÚ.
A világ jobbúlásán
S haszontalan gondolkozni
A szív titkos forgásán,
Szegény testem bár nem ohajt
Jó lelkétől elesni,
De ez ő rá keveset hajt,
S jobb hazát megy keresni.
Barátim! kik türhetétek,
Elnézvén, sok hibámat,
És édessé tehetétek
Sok keserű órámat,
Én a kétség nagy kárpitját
Íme már elérhettem,
Melynek eddig titkos nyitját
Észszel fel nem érhettem,
Már ajtaja felén vagyok,
Már küszöbén lépek bé,
S íme mindent ide hagyok
Csak titeket veszlek bé.
Lábjegyzetek.
1) Kocsord: ez Bagos és Nagy-Károly között vagyon, melly nem más hanem hosszú posványon csinált töltés.
2) Nemes Szabolcs vármegyének eggyik processusa Nyírnak neveztetik, ez ligetes erdőkből és homokból áll, azért is sok dinnye terem benne.
3) A savanyú tejet megfőzvén, túrós leves lészen belőle, az hivattatik katrabuczának.
4) A fejér ló: vendégfogadó.
5) Debreczenybe olly jó szappant csinálnak mint Velenczében; de a fenék szappan legjobb.
6) Látókép: ez korcsma egy dombon Debreczenyen túl.
7) Kárakatona, fekete madár, olly nagy mint egy örves galamb, nagy sereggel tartózkodnak a pusztákon.
8) Kaczagánt viselnek a pásztorok, mások is az alföldön hátokon párduczbőr helyet. Juhbőr ez.
9) Habda: egy pár sarú-szár, a pásztorok bocskorok felett lábok szárokon viselik a harmat ellen.
10) A pásztorok szolgafának híják azon fát, a mellyre a tűz mellett, ha főznek, a bográcsot akasztják.
11) Azok vóltak a juhász hat ebeinek neveik.
12) Csordapásztorok sat. ez a római katholikusoknál karácsonyi ének.
13) A tar-varjú vak fekete madár, éjtszaka rút kiáltással szokott szóllani.
14) Majd Füredtől fogva vagyon egy széles árok egész Jászságon keresztűl és paraszt tradítzió. hogy valami Csősz király – némellyek ezt a királyt cseh királynak nevezik – akarta vólna az által a Tiszát a Dunába hozni.
15) Karám annyit tészen, mint galyiba vagy gunyhó.
16) A Jászok eredeteket a filisteusoktól dedukálják, tehát a nótárius azon okból nevezi őket azoknak. Mivel Jász-Berény a jászok fővárossa, s ez az a metropolis.
17) A Scithiából kijött kapitányok között eggyike a Lehel vala, ennek a kűrtje ez, magam is ittam belőle; de Jász-Berénybe mint jutott, nincs traditio róla.
18) Jubál az, a ki a muzsikát első kitalálta.
19) A poéták Midást királynak irják, a kinek igen hosszú szamárfülei vóltak és másképpen is tanúlatlan és ostoba vala.
20) Egyiptomban hajdan temetőhelyeken tornyokat építettek, a hová a testeket temették, mellyeket úgy tudták balzsamérozni, hogy mostan is találtatnak illyetén testek; csak hogy a régiség miatt igen feketék; ezeket hívják mumiának.
21) Hiúz-mál (=bőr).
Kiadó.
22) Vert dragon igen setét zőld posztó, hogy pedig a kalmároknál jobb kelete légyen, azért hívattatik illy módossan.
23) Szalámi.
Kiadó.
24) Lakatos igen híres és jó magyar szabó mesterember; de taval meghala: Bécsbe lakott éltében.
25) Sartli Nagyszombat várossába lakozó igen jó csizsmadia mesterember.
26) Kalugyerek az oláh, rácz és orosz szerzetesek, basiliták.
27) Vladika oláh, rácz vagyis orosz püspököt teszen.
28) Slusba isteni szolgálat, mellyet oláh, rácz és orosz papok tésznek.
29) Pluviale, nagy hosszú széles palást, a mellyet a papi rend csak isteni szolgálatkor vész magára.
30) Amuletum, reliquiák, vagyis szentség, mintegy vánkoskában nyakon viseltetik.
31) Szent Mihály lovának mondatik azon fa-szer, mellyre a koporsó tétettetik és vitetik.
32) Lithurgiának mondattatott a régi ecclésiában az, mellyet a mostaniban misének mondanak.
33) Pruszkora tészen apró pogácsákat, a mellynek tetejét az áldozóknak és lithurgiához szentelnek az oláh, rácz és orosz papok.
34) Bozsenyitza az ürmények s ráczok kedves ételek; napon aszott fiatal kecskebakok lapoczkái.
35) Rakiának hívják a ráczok az égett bort s más pálinkát.
36) Billiet franczia szó, ez egy kis czédula, mellyet a külső ajtónál azért a pénzért kiki nyér, a mellyet a helyért fizetni kell, a bémenő ajtónál elveszik ezen czédula-jelt, hogy megfizetett az: ki bé akar menni.
37) Igazán magyarúl mondani a damaskát kamukának kellene; de mivel a közbeszédbe a mai világban inkább a damaska szó gyakoroltatik, én is azért a kamuka szó helyett damaskát tettem verseimbe.
38) Parfumírozott, teszi, a ki magát szagos kenetekkel, hasonló vizekkel békeni-feni, hogy jó szag éreztessen testéről s ruhájáról.
39) Manónak mondatik a rosszlélek a magyaroknál.
40) Lódítani, indítani, símítani, a magyarok mintegy allegorice mondják, azt értvén azon, hogy megverik aztat, a kinek ezek mondatnak.
41) A dámák öltözetjeinek nevei mivel a versekben kimagyaráztatnak, nem tartom szükségesnek betűkkel való megjegyzéseket és a versek alatt teendő kijegyzéseket.
42) Paraszol olly ellenvető legyező a nap ellen, mellynek a teteje kerekdék és széles. Paraplü is hasonló eszköz az eső ellen.
43) Sapó pá annyit tészen, hogy a fejére nem teszi kalapját, hogy a frisúra meg ne romoljon, hanem hóna alá.
44) Teszi a szép s jó erkölcsök tudományját, mellynek a becsűlet czélja.
45) For zsoli par Dió, annyit tesz francziájúl: Isten látja, hogy szép.
46) Notterdámák Pozsonyba franczia apáczák, kiknek fő kötelességek a kisasszonyok nevelése.
47) Lipsiába professor Gotsédnek felesége nagyon tanúlt vólt, főképpen poéta vólt és jeles német orátor.
48) Lámát tartják a tatárok azon nagy szent és főpapnak, ki még soha meg nem hólt, templomokat, óltárokat építettek nékie, az ő lakását Butan országba a Putala hegyén tartják lenni.
49) A boloniai kutyácskák mind olly gyapjasok mint a magyar júh, és kicsiny marad.
50) Diánna a vadászat istenasszonyja írattatik kutyákkal, tegez- és nyilakkal, a feje tetején pedig holdvilág.
51) Hermafrodita az, a ki egy holnapba férfi, a másikba asszony.
52) Xantippé ama híres bőlcs Socratesnek vala felesége; de felette mérges és tökélletlen asszony vala.
53) Krimia Tatárországnak egyik tartományja, a Fekete és Azóvi tengerek között. A rómaiak Tauritániának hítták.
54) Bessarábia, Moldva, Ukránia, a Duna és Fekete tenger között fekvő ország.
55) Spáhi, a lovasság vagy cavalleria. Jancsárság infanteria.
56) Nagyvezér. Ez császár után első személy, első miniszter
57) Seráskier bassa, ez utánn való személy.
58) Ága, a jancsároknak fővezére.
59) Kán, a tatárok fővezére.
60) Kapuczi bassa, a hajós sereg fővezére, admirál.
61) Matrószok a hajókon lévő szolgák.
62) Szokása ez a városi polgároknak, különösen a bécsieknek, mindenféle plánumokat, projectumokat tenni a kávéházakban és ital közben, a háborúnak idején.
63) Kozákok, a Don és a Bog vize körűl lakó nép, mintegy fél tatárok; de ó hitűek; sok számmal vagynak, a fegyverjek hosszú hegyes tőr, ők pikának hivják, a csatába kolit, kolit kiáltanak: azaz szúrjad! szúrjad!
64) Hiripi és Súgár Szathmár várossába jeles két czigány muzsikusok.
65) Túl a Tiszán a parasztság a tengeri buzát vagyis kukoriczát málénak is szokta nevezni.
66) Peleskéhez igen közel van egy faluhely, melly Zajtának neveztetik, most már ott egy puszta templom áll.
67) Ugocsa vármegyében vagynak néhány faluk, a melyeknek nevek Palád, azért is mondatnak Paládok, vagyis Paládság.
68) A katona angyalbőrnek nevezi a pantallért.
69) Mekka arábiai város, a hová Mahomet szalada és ott meg is hala, vaskoporsóba függ, mintha levegőégbe állana, azért eztet nagy csudának tartják a törökök, pedig mágnes kövek tartják ezen koporsót.
70) Castriótát a törökök Epirus és Albánia fejedelmének tették, elpártolt utóljára tőlök és ellenek hadat kezdett, a mint is 16,000 népével negyvenszer verte meg egymásután a törököt, azért Scándernek nevezték, mely törökűl Sándort tészen és oly nagy vitéznek tartatott tőlök, mint Nagy Sándor vala.
71) Avasnak hívnak Szathmár vármegyében egy egész processust, melly tiszta oláhságból áll.
72) Lásd Verbőczi Part. II. Titt. 30.
TARTALOM.
I.
GRÓF GVADÁNYI JÓZSEF.
II.
FAZEKAS MIHÁLY.
- Bevezetés, irta Négyesy László 211–246
- Ludas Matyi 247–266
- Kisebb költemények 267–306
- Ruszánda a moldva szép 268
- A grácziákhoz 271
- Egy véres ütközet estvéjén –
- Az öröm tündérsége 273
- Végbúcsú Ámelitől 275
- Ugyanahhoz 277
- A korán jött esőhöz –
- Az én kis kertem 278
- A bölcs 283
- Szükségben segítség 284
- Az önnönszeretet 286
- A megégett debreczeni nagytemplom 289
- Nyári esti dal 291
- Hortobágyi dal 292
- Ki a bóldog? –
- Csokonai V. Mihály halálára 296
- Egy gazdaságtanító könyvre 297
- Az élet –
- Az új bor –
- A szerencsés történet 298
- Kölcsönadott gyümölcs –
- Jó a bor –
- Exsurge cor meum 299
- A serdülő bajuszhoz 300
- Kalendáriom magyarázatja 301
- Aggodalom 302
- Végbúcsú 303
Javítások.
Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
| 5 | szenvedett, Hadik | szenvedett. Hadik |
| 11 | mentorral, A | mentorral. A |
| 15 | (1758), Közben | (1758). Közben |
| 16 | az ú. n, | az ú. n. |
| 18 | szememnek leve, | szememnek leve. |
| 20 | az első, | az első. |
| 26 | öeszevagdalása, a | összevagdalása, a |
| 44 | közrebocsáttatott.» | közrebocsáttatott. |
| 73 | utazások olyasására | utazások olvasására |
| 98 | illy consequenliát | illy consequentiát |
| 126 | hamuszínű frakkha’ | hamuszínű frakkba’ |
| 143 | tíz óráta | tíz órára |
| 217 | Egy más alkaommal | Egy más alkalommal |
| 239 | áll, Legtöbbször | áll. Legtöbbször |
| 244 | szerkesztette, Kisebb | szerkesztette. Kisebb |
| 304 | a moldvai szép | a moldva szép |