I. RÉSZ.

I. FEJEZET.

• Täbriszből Teheránba. – Megérkezés Teheránba s fogadtatás a török követségnél. – Persa és török élet. – Európai követségek s európai egyének a sah szolgálatában. – Ferrukh khan s a belgiumi, porosz és olasz követségek. – Herat és tovább-utazásom akadályai. – Kirándulás Sirazba 1

II. FEJEZET.

• Visszatérés Teheránba. – A szunniták, dervisek és hadzsik támogatása a török követségnél. – A szerző egy Mekkából visszatérő, tatár hadzsikból álló karavánnal ismerkedik meg. – A különböző utak. – Szerző elhatározza a hadzsikhoz csatlakozni. – Hadzsi Bilal. – Szerző bemutattatik leendő utitársainak. – Az utazás a jomutokon s a nagy pusztán keresztül elhatároztatik 8

III. FEJEZET.

• Elindulás Teheránból északkeleti irányban. – A karaván tagjai. – A siíták gyülölete minden hadzsi iránt. – Mazendran. – Zirab. – Heften. – Tigrisek és sakálok. – Karatepe 19

IV. FEJEZET.

• Karatepe. – Egy afghan, Nur-Ullah, szerzőt megvendégeli. – Dervissége gyanuba vétetik. – A hadzsik élelmiszerekkel látják el magukat a sivatagon keresztül vezető utra. – Afghan gyarmat. – Nadir sah. – A kaspi tenger első megpillantása. – Jakub, turkman hajós. – Szerelmi talizmán. – Hajóraszállás Asura felé. – Út a kaspi tengeren. – Asura orosz része. – Orosz hadihajó a kaspi tengeren. – Turkman főnök orosz szolgálatban. – Szerző félelme a felfedeztetéstől. – Megérkezés Gömüstepébe s a Görgen torkolatánál 28

V. FEJEZET.

• Megérkezés Gömüstepébe, a hadzsik szives vendégszeretettel fogadtatnak. – Khandzsan. – Ó görög fal. – Az ulemák befolyása. – Az első mecset, mely a nomádok közt téglából épittetett. – Persa rabszolgák. – Kirándulás Gömüstepétől észak-nyugati irányban. – Tatár eljegyzés, lakoma stb. – A khivai khán kervanbasija a sivatagon át teendő utazáshoz készül. – A tevéket bérbeadó Iliasz beg. – Alkukötés Khulkhannal. – Turkmanok expeditiója Persiába lórablásra. – A lórablók visszaérkezése 42

VI. FEJEZET.

• Elutazás Gömüstepéből. – Volt gazdánk jelleme. – Turkman sánczok vagy földhányások. – Kaland vaddisznókkal. – Fensík Gömüstepe északi részén. – Nomád szokások. – Turkman vendégszeretet. – Az utolsó kecske. – Persa rabszolga. – A sivatag kezdete. – Turkman feleség és rabszolganő. – Etrek. – Persa rabszolgák. – Orosz matróz mint rabszolga. – Szándékba vett szövetség a jomutok és tekke-k között. – Összejövetel a kervanbasival. – A Kem törzs. – Az elválás Etrektől. – Az afghan veszedelmet okoz. – A karaván leirása 66

VII. FEJEZET.

• A kervanbasi követeli, hogy szerző jegyzeteket ne irogasson. – Mehemmed esküje s testvérének nemes magaviselete. – A vezető eltéveszti az utat. – Körentagi, régi, valószinüleg görög romok. – Kis és nagy Balkan. – Az Oxus régi medre. – Vérboszú. – A szomjuság kinjai 84

VIII. FEJEZET.

• Vihar. – Zergék s vad szamarak. – Megérkezés a kaflankiri fensíkra. – Az Oxus régi medre. – Barátságos tábor. – Lovasok közeledése. – Gazavat. – Bevonulás Khivába. – Az afghan gonosz megtámadása. – Találkozás a khánnal. – Szerző felszólittatik, mutassa meg a török irás mesterségét. – Tiszteletruhák, jutalmul ellenségek fejeiért. – Foglyok kivégeztetése. – Különös módja a nők kivégeztetésének. – Kungrat. – A szerző végső áldása a khánra 105

IX. FEJEZET.

• Elutazás Khivából Bokharába. – Három ut. – Godzse. – Khanka. – Az Oxus és réve. – Nagy hőség. – Surakhan. – Vásár. – Japkenari. – Akkamis. – Töjebojun. – Sajátságos beszélgetés egy kirghisz asszonynyal a nomád életről. – Tünüklü. – A tekkéknek alamanja. – A karavan, veszély által fenyegetve, visszafordul Tünüklübe. – Kénytelen a sivatagba kicsapni. – Szomjuság. – Elhulló tevék. – Sorkutuk. – Medemin Bulag. – Egy hadzsi halála. – Vihar. – Szerző veszedelme. – Vendégszeretet, fogadtatás a persa rabszolgák között. – A „nemes Bokhara“ első benyomása 136

X. FEJEZET.

• Bokhara. – Fogadtatás a tekkiében, az iszlam főszékhelyén. – Ramet bi. – Bazárok. – Baha-Eddin, Turkesztan nagy szentje. – Szerző ellen kémek küldetnek ki. – Rövid idő előtt Bokharában volt utazók sorsa. – Könyvbazár. – A fonalféreg. (Riste). – A város vizzel való ellátása. – Hajdani s mostani emirek. – Az uralkodó emir háreme, kormánya s családja. – Rabszolga-rakhely és kereskedés. – Elutazás Bokharából s látogatás Baha-Eddin sirjánál 157

XI. FEJEZET.

• Bokharából Szamarkand felé. – A Csöl Melin nevü kis sivatag. – Az ut népessége a háboru miatt. – Szamarkand. – Hazreti sah Zinde. – Timur mecsetje. – Vár (Ark). – Timur elfogadó csarnoka. – Köktas, vagy Timur trónja. – Különös zsámoly. – Timur és tanitójának sirja. – Szerző megtekinti Timur valódi sirját a föld alatt. – Korán folióban, hirszerint Oszmantól, Mohammed irnokától. – Kollegiumok. – Régi obszervatorium. – Görög és örmény könyvtár, de nem mint állittatik, Timur által rabolva. – Nyilvános épületek épitési modora, nem khinai, hanem persa izlésben. – A mai Szamarkand. – Lakossága. – Dehbid. – Szerző elhatározza, hogy visszatér. – Az emir megérkezése. – Szerző találkozik vele. – Búcsuzás a hadzsiktól, s elindulás Szamarkandba 183

XII. FEJEZET.

• Szamarkandból Karsiba a sivatagon át. – Nomádok. – Karsi, a régi Nakhseb. – Kereskedés és iparczikkek. – Kerki. – Oxus. – Szerző arról vádoltatik, hogy megszökött rabszolga. – Erszari turkmanok. – Mezari serif. – Belkh. – Szerző egy bokharai karavánnal egyesül. – Rabszolgaság. – Zejd. – Andkhuj. – Jeketut. – Khajrabad. – Majmene. – Akkale 205

XIII. FEJEZET.

• Majmene. – Politikai állása és fontossága. – Az uralkodó fejedelem. – Féltékenység Bokhara és Kabul közt. – Doszt Mohammed khán. – Isan Ejub és Molla Khalmurad. – Majmene vár és khánság. – Megszökött orosz fegyenczek. – Murgab folyó és Bala Murgab. – Dsemsidiek s afghanok. – Túlságos vám. – Kale no. – Heszare. – Adók és rosz igazgatás Afghaniában 225

XIV. FEJEZET.

• Az elpusztult Herat. – Bazár. – Szerző elhagyott helyzete. – Mehemed Jakub khán, a szerdar. – Afghan sereg. – Találkozás a szerdarral. – Az afghanok viselete Herat ostrománál. – Nazir naim vezir. – Pénzügyi viszonyok. – Todd őrnagy. – Moszalla, Hüszejn Mirza szultán sirja. – Khodsa Abdullah és Doszt Mohammed khán sirja 246

XV. FEJEZET.

• Szerző egy Mesedbe menő karavánhoz csatlakozik. – Kuhszun, legutolsó afghan város. – Alaptalan ijedelem vadszamaraktól. – Vita alatt levő terület az afghan és persa birtok között. – Az ut sokféle irányban oszlik el. – Juszuf khán hezare. – Ferimon. – Dolmage ezredes. – Szultán Murad Mirza herczeg. – Szerző kilétét megirja a herati szerdárnak. – Sahrud. – Teheran s fogadtatás az ottani török ügyvivő Iszmael efenditől. – Barátságos fogadtatás mr. Alison s az angol követségtől. – Találkozás a sahhal. – Kavvan Ud-Daulet s a mervi vereség. – Visszatérés Trebizondon és Konstantinápolyon át Pestre. – Szerző a khivai mollát Pesten hagyja és Londonba megy. – Ottani fogadtatása 261

II. RÉSZ.

XVI. FEJEZET.

• Határok s törzsfelosztás. – Sem uralkodó, sem alattvalók. – Az iszlam. – Az ez által létesitett változások csak külsőlegesek. – Az akszakalok magukban hatalom nélküliek. – A mollák befolyása. – A nomád sátrak szerkezete. – Alamanok s ezek vezetése. – Persa gyávaság. – Turkman költők. – Troubadourok. – Egyszerü házassági szokások. – Lovak. – Sirhalmok. – Gyász a halottakért. – A turkmanok történetéből. – Pillanatnyi politikai és földrajzi fontosságuk 275

XVII. FEJEZET.

• Khiva, a főváros. – Főfelosztása, a város kapui s részei. – Bazárok. – Mecsetek. – Medreszék vagy kollégiumok; alapitásuk, szervezetök s javadalmazásuk. – Rendőrség. – A khán és kormánya. – Adók. – Törvényszék. – A khánság. – Csatornák. – Politikai felosztások. – Termények. – Ipar és kereskedelem. – Utak. – A khánság népessége. – Özbegek. – Turkmanok. – Karakalpak. – Kaszak (Kirgiszek). – Szart. – Persák. – Khiva története a XIX. században. – A khánok s nemzetségök 298

XVIII. FEJEZET.

• Bokhara városa, kapui, részei, mecsetjei, collegiumai. – A Katalin czárnő által alapitott collegium. – A medreszék rendeltetése nem a tudomány, hanem a fanatismus élesztése. – Bazárok. – A rendőrségi rendszer szigorubb, mint bárhol Ázsiában. – A bokharai khánság. – Lakosok: özbegek, tadsikok, kirgiszek, arabok, merviek, persák, hinduk, zsidók. – A kormány. – Különféle hivatalnokok. – Politikai felosztás. – A hadsereg. – A bokharai történet rövid körvonalokban 328

XIX. FEJEZET.
A KHOKANDI KHÁNSÁG.

• Lakosok. – Felosztás. – Khohand. – Taskend. – Khodsend. – Mergolan, Endidsan. – Hazretti Turkesztan. – Ós. – Politikai helyzet. – A legutóbbi háboruk 344

XX. FEJEZET.
A KHINAI TATÁRSÁG.

• Közlekedés nyugatról. – Közigazgatás. – Lakosok. – Városok 359

XXI. FEJEZET.
KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE.

• Közlekedés Oroszország, Persia és Indiával. – A három khánság s a khinai tatárság utjai 368

XXII. FEJEZET.
ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL.

• Földmivelés. – Különféle lófajok. – Juhok. – Tevék. – Szamarak. – Kézműáruk. – A kereskedés főhelyei. – Orosz kereskedés Közép-Ázsiában 378

XXIII. FEJEZET.
KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.

• Belviszonyok Bokhara, Khiva és Khokand között. – Külviszonyok Törökország-, Persia-, Khiva- s Oroszországgal… 388

XXIV. FEJEZET.
OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.

• Orosz- és Angolország viszonya Közép-Ázsiához. – Oroszország előnyomulása a Jaxartesnél 395

KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS.