TARTALOM.
I. RÉSZ.
I. FEJEZET.
- Täbriszből Teheránba. – Megérkezés Teheránba s fogadtatás a
török követségnél. – Persa és török élet. – Európai követségek s
európai egyének a sah szolgálatában. – Ferrukh khan s a belgiumi,
porosz és olasz követségek. – Herat és tovább-utazásom akadályai. –
Kirándulás Sirazba 1
II. FEJEZET.
- Visszatérés Teheránba. – A szunniták, dervisek és hadzsik
támogatása a török követségnél. – A szerző egy Mekkából visszatérő,
tatár hadzsikból álló karavánnal ismerkedik meg. – A különböző
utak. – Szerző elhatározza a hadzsikhoz csatlakozni. – Hadzsi
Bilal. – Szerző bemutattatik leendő utitársainak. – Az utazás a
jomutokon s a nagy pusztán keresztül elhatároztatik 8
III. FEJEZET.
- Elindulás Teheránból északkeleti irányban. – A karaván tagjai.
– A siíták gyülölete minden hadzsi iránt. – Mazendran. – Zirab. –
Heften. – Tigrisek és sakálok. – Karatepe 19
IV. FEJEZET.
- Karatepe. – Egy afghan, Nur-Ullah, szerzőt megvendégeli. –
Dervissége gyanuba vétetik. – A hadzsik élelmiszerekkel látják el
magukat a sivatagon keresztül vezető utra. – Afghan gyarmat. –
Nadir sah. – A kaspi tenger első megpillantása. – Jakub, turkman
hajós. – Szerelmi talizmán. – Hajóraszállás Asura felé. – Út a
kaspi tengeren. – Asura orosz része. – Orosz hadihajó a kaspi
tengeren. – Turkman főnök orosz szolgálatban. – Szerző félelme a
felfedeztetéstől. – Megérkezés Gömüstepébe s a Görgen torkolatánál
28
V. FEJEZET.
- Megérkezés Gömüstepébe, a hadzsik szives vendégszeretettel
fogadtatnak. – Khandzsan. – Ó görög fal. – Az ulemák befolyása. –
Az első mecset, mely a nomádok közt téglából épittetett. – Persa
rabszolgák. – Kirándulás Gömüstepétől észak-nyugati irányban. –
Tatár eljegyzés, lakoma stb. – A khivai khán kervanbasija a
sivatagon át teendő utazáshoz készül. – A tevéket bérbeadó Iliasz
beg. – Alkukötés Khulkhannal. – Turkmanok expeditiója Persiába
lórablásra. – A lórablók visszaérkezése 42
VI. FEJEZET.
- Elutazás Gömüstepéből. – Volt gazdánk jelleme. – Turkman
sánczok vagy földhányások. – Kaland vaddisznókkal. – Fensík
Gömüstepe északi részén. – Nomád szokások. – Turkman
vendégszeretet. – Az utolsó kecske. – Persa rabszolga. – A sivatag
kezdete. – Turkman feleség és rabszolganő. – Etrek. – Persa
rabszolgák. – Orosz matróz mint rabszolga. – Szándékba vett
szövetség a jomutok és tekke-k között. – Összejövetel a
kervanbasival. – A Kem törzs. – Az elválás Etrektől. – Az afghan
veszedelmet okoz. – A karaván leirása 66
VII. FEJEZET.
- A kervanbasi követeli, hogy szerző jegyzeteket ne irogasson. –
Mehemmed esküje s testvérének nemes magaviselete. – A vezető
eltéveszti az utat. – Körentagi, régi, valószinüleg görög romok. –
Kis és nagy Balkan. – Az Oxus régi medre. – Vérboszú. – A szomjuság
kinjai 84
VIII. FEJEZET.
- Vihar. – Zergék s vad szamarak. – Megérkezés a kaflankiri
fensíkra. – Az Oxus régi medre. – Barátságos tábor. – Lovasok
közeledése. – Gazavat. – Bevonulás Khivába. – Az afghan gonosz
megtámadása. – Találkozás a khánnal. – Szerző felszólittatik,
mutassa meg a török irás mesterségét. – Tiszteletruhák, jutalmul
ellenségek fejeiért. – Foglyok kivégeztetése. – Különös módja a nők
kivégeztetésének. – Kungrat. – A szerző végső áldása a khánra
105
IX. FEJEZET.
- Elutazás Khivából Bokharába. – Három ut. – Godzse. – Khanka. –
Az Oxus és réve. – Nagy hőség. – Surakhan. – Vásár. – Japkenari. –
Akkamis. – Töjebojun. – Sajátságos beszélgetés egy kirghisz
asszonynyal a nomád életről. – Tünüklü. – A tekkéknek alamanja. – A
karavan, veszély által fenyegetve, visszafordul Tünüklübe. –
Kénytelen a sivatagba kicsapni. – Szomjuság. – Elhulló tevék. –
Sorkutuk. – Medemin Bulag. – Egy hadzsi halála. – Vihar. – Szerző
veszedelme. – Vendégszeretet, fogadtatás a persa rabszolgák között.
– A „nemes Bokhara“ első benyomása 136
X. FEJEZET.
- Bokhara. – Fogadtatás a tekkiében, az iszlam főszékhelyén. –
Ramet bi. – Bazárok. – Baha-Eddin, Turkesztan nagy szentje. –
Szerző ellen kémek küldetnek ki. – Rövid idő előtt Bokharában volt
utazók sorsa. – Könyvbazár. – A fonalféreg. (Riste). – A város
vizzel való ellátása. – Hajdani s mostani emirek. – Az uralkodó
emir háreme, kormánya s családja. – Rabszolga-rakhely és
kereskedés. – Elutazás Bokharából s látogatás Baha-Eddin sirjánál
157
XI. FEJEZET.
- Bokharából Szamarkand felé. – A Csöl Melin nevü kis sivatag. –
Az ut népessége a háboru miatt. – Szamarkand. – Hazreti sah Zinde.
– Timur mecsetje. – Vár (Ark). – Timur elfogadó csarnoka. – Köktas,
vagy Timur trónja. – Különös zsámoly. – Timur és tanitójának sirja.
– Szerző megtekinti Timur valódi sirját a föld alatt. – Korán
folióban, hirszerint Oszmantól, Mohammed irnokától. – Kollegiumok.
– Régi obszervatorium. – Görög és örmény könyvtár, de nem mint
állittatik, Timur által rabolva. – Nyilvános épületek épitési
modora, nem khinai, hanem persa izlésben. – A mai Szamarkand. –
Lakossága. – Dehbid. – Szerző elhatározza, hogy visszatér. – Az
emir megérkezése. – Szerző találkozik vele. – Búcsuzás a
hadzsiktól, s elindulás Szamarkandba 183
XII. FEJEZET.
- Szamarkandból Karsiba a sivatagon át. – Nomádok. – Karsi, a
régi Nakhseb. – Kereskedés és iparczikkek. – Kerki. – Oxus. –
Szerző arról vádoltatik, hogy megszökött rabszolga. – Erszari
turkmanok. – Mezari serif. – Belkh. – Szerző egy bokharai
karavánnal egyesül. – Rabszolgaság. – Zejd. – Andkhuj. – Jeketut. –
Khajrabad. – Majmene. – Akkale 205
XIII. FEJEZET.
- Majmene. – Politikai állása és fontossága. – Az uralkodó
fejedelem. – Féltékenység Bokhara és Kabul közt. – Doszt Mohammed
khán. – Isan Ejub és Molla Khalmurad. – Majmene vár és khánság. –
Megszökött orosz fegyenczek. – Murgab folyó és Bala Murgab. –
Dsemsidiek s afghanok. – Túlságos vám. – Kale no. – Heszare. – Adók
és rosz igazgatás Afghaniában 225
XIV. FEJEZET.
- Az elpusztult Herat. – Bazár. – Szerző elhagyott helyzete. –
Mehemed Jakub khán, a szerdar. – Afghan sereg. – Találkozás a
szerdarral. – Az afghanok viselete Herat ostrománál. – Nazir naim
vezir. – Pénzügyi viszonyok. – Todd őrnagy. – Moszalla, Hüszejn
Mirza szultán sirja. – Khodsa Abdullah és Doszt Mohammed khán sirja
246
XV. FEJEZET.
- Szerző egy Mesedbe menő karavánhoz csatlakozik. – Kuhszun,
legutolsó afghan város. – Alaptalan ijedelem vadszamaraktól. – Vita
alatt levő terület az afghan és persa birtok között. – Az ut
sokféle irányban oszlik el. – Juszuf khán hezare. – Ferimon. –
Dolmage ezredes. – Szultán Murad Mirza herczeg. – Szerző kilétét
megirja a herati szerdárnak. – Sahrud. – Teheran s fogadtatás az
ottani török ügyvivő Iszmael efenditől. – Barátságos fogadtatás mr.
Alison s az angol követségtől. – Találkozás a sahhal. – Kavvan
Ud-Daulet s a mervi vereség. – Visszatérés Trebizondon és
Konstantinápolyon át Pestre. – Szerző a khivai mollát Pesten hagyja
és Londonba megy. – Ottani fogadtatása 261
II. RÉSZ.
XVI. FEJEZET.
- Határok s törzsfelosztás. – Sem uralkodó, sem alattvalók. – Az
iszlam. – Az ez által létesitett változások csak külsőlegesek. – Az
akszakalok magukban hatalom nélküliek. – A mollák befolyása. – A
nomád sátrak szerkezete. – Alamanok s ezek vezetése. – Persa
gyávaság. – Turkman költők. – Troubadourok. – Egyszerü házassági
szokások. – Lovak. – Sirhalmok. – Gyász a halottakért. – A
turkmanok történetéből. – Pillanatnyi politikai és földrajzi
fontosságuk 275
XVII. FEJEZET.
- Khiva, a főváros. – Főfelosztása, a város kapui s részei. –
Bazárok. – Mecsetek. – Medreszék vagy kollégiumok; alapitásuk,
szervezetök s javadalmazásuk. – Rendőrség. – A khán és kormánya. –
Adók. – Törvényszék. – A khánság. – Csatornák. – Politikai
felosztások. – Termények. – Ipar és kereskedelem. – Utak. – A
khánság népessége. – Özbegek. – Turkmanok. – Karakalpak. – Kaszak
(Kirgiszek). – Szart. – Persák. – Khiva története a XIX. században.
– A khánok s nemzetségök 298
XVIII. FEJEZET.
- Bokhara városa, kapui, részei, mecsetjei, collegiumai. – A
Katalin czárnő által alapitott collegium. – A medreszék
rendeltetése nem a tudomány, hanem a fanatismus élesztése. –
Bazárok. – A rendőrségi rendszer szigorubb, mint bárhol Ázsiában. –
A bokharai khánság. – Lakosok: özbegek, tadsikok, kirgiszek,
arabok, merviek, persák, hinduk, zsidók. – A kormány. – Különféle
hivatalnokok. – Politikai felosztás. – A hadsereg. – A bokharai
történet rövid körvonalokban 328
XIX. FEJEZET.
A KHOKANDI KHÁNSÁG.
- Lakosok. – Felosztás. – Khohand. – Taskend. – Khodsend. –
Mergolan, Endidsan. – Hazretti Turkesztan. – Ós. – Politikai
helyzet. – A legutóbbi háboruk 344
XX. FEJEZET.
A KHINAI TATÁRSÁG.
- Közlekedés nyugatról. – Közigazgatás. – Lakosok. – Városok
359
XXI. FEJEZET.
KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE.
- Közlekedés Oroszország, Persia és Indiával. – A három khánság s
a khinai tatárság utjai 368
XXII. FEJEZET.
ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL.
- Földmivelés. – Különféle lófajok. – Juhok. – Tevék. – Szamarak.
– Kézműáruk. – A kereskedés főhelyei. – Orosz kereskedés
Közép-Ázsiában 378
XXIII. FEJEZET.
KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.
- Belviszonyok Bokhara, Khiva és Khokand között. – Külviszonyok
Törökország-, Persia-, Khiva- s Oroszországgal… 388
XXIV. FEJEZET.
OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.
- Orosz- és Angolország viszonya Közép-Ázsiához. – Oroszország
előnyomulása a Jaxartesnél 395
KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS.