1) Összeszedte Kukli Jeremiás. Kolozsvár, 1860. Stein János. (Szépirodalmi Figyelő, 1861. I. köt., 70–73. l., aláírva: Gy. P.)

2) Jókai, midőn Kakas Mártont megteremtette, úgy látszik, állandó humoros alakot akart belőle képezni. Első megjelenése Mártonnak, s egy ideig következetes szereplése, határozottan ily alak. De később, vagy szándékosan, vagy a hirtelen szerkesztés kényszerűsége miatt, oly dolgokat is ád K. M. szájába, melyek ő hozzá nem valók. Pedig, hogy akarva megtarthatta volna jellemét Martonnak, bizonyítja még eddig egységes testvére, Zebulon úr. Azonban Kukliné prédikáczióival szemben azt sem kell feledni, hogy egészen más ily művet egy húzamban írni, más pedig, izenként s rögtönözve adni közönség elé.

Szerk.

3) Eredeti népmesék, összegyűjtötte Arany László. Pest, 1862. (Budapesti Szemle 15. köt. 1862, 386–392. l., aláírva: Gy. P.)

4) A magyar irodalom története. Irta Jámbor Pál. Két kötet. Pest, 1863. (Budapesti Szemle 18. köt., 1863, 350–356 l., aláirva: Gy. P.)

5) Koszorú, 1864. II. köt. 498–502. l., aláirva: Gyulai Pál.

6) Koszorú, 1864. II. köt., 572–574. l., aláirva: Gyulai Pál.

7) Bottyán János, II. Rákóczi Ferencz vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kurucz-világ hadjárataival. Irta Thaly Kálmán. Pest, 1865. (Budapesti Szemle 8. köt. 1867. 369–377. l., aláírva: Gy. P.)

8) Budapesti Szemle 13. köt. 1869, 498–514. l., aláírva: Gyulai Pál.

9) Virradóra. Legujabb novellák és genreképek Jókai Mórtól. Pest, 1868. Emich, 4 köt. – Szerelem bolondjai, regény, írta Jókai Mór. Pest, 1869, Athenæum, 4 köt.

10) Budapesti Szemle 1. köt. 1873, 224–245. l., aláírva: Gyulai Pál.

11) Eppur si muove. Mégis mozog a föld. Regény hat kötetben. Írta Jókai Mór. Pest. Az Athenæum tulajdona. 1872.

12) Anatole. Regény egy kötetben Toldy Istvántól. Pest. Ráth Mór kiadása. 1872.

13) Előitélet és felvilágosultság. Regény négy kötetben. Pest. 1872. Aigner Lajos.

14) Az urak. Regény egy kötetben. Írta Tolnai Lajos. Pest. 1872. Az Athenæum kiadása. – Biró Márton. Regény. Írta Beöthy Zsolt. Pest. 1872. Friebeisz F. kiadása.

15) Budapesti Szemle 9. köt., 1875, 202–216. l., aláírva: Gyulai Pál.

16) Jókai Mór a forradalom alatt írt művei, 1848–1849. Szerző tulajdona. Buda-Pest, 1875.

17) Emlékeim. Jókai Mórtól I–II. köt. Ráth Mór, 1875.

18) Figyelő, 1876. Szerk. Ábrányi Emil. VI. 133–134., aláírva: Gyulai Pál.

19) Pesti Napló 1877. jan. 6. és 9. Aláírva: Gyulai Pál.

20) Lásd «Petőfi vegyes művei» III. köt. 265. l.

21) Lásd «Vörösmarty életrajza» 97–98. l.

22) Lásd «Petőfi vegyes művei». III. k. 265. l.

23) Lásd «Petőfi vegyes művei». III. k. 91–92. l.

24) Budapesti Szemle 15. köt. 1877. 203–212., aláírva: Gyulai Pál.

25) Újabb költemények. Irta Vajda János. Buda-Pest, 1876. (Alfréd regénye: költői beszély, Végtelenség, A kárhozat helyén, A vaáli erdőben: lyrai költemények.)

26) A tündérőv. Regényes elbeszélés hét énekben. Irta Bulla János. Kiadja a Kisfaludy-társaság. Buda-Pest, 1876.

27) Költői elbeszélések. Irta Koroda Pál. Buda-Pest, 1877. Tettey. (Démon, Világok alkotója. Arthur, Az igazak jutalma.)

28) A túlvilág komédiája. Irta Koroda Pál. Buda-Pest, 1876.

29) Melléklet a Fővárosi Lapok 1880. 297. számához, aláírva: Gyulai Pál.

30) Budapesti Szemle 26. köt. 1881. 144–155. l. Aláírva: Gyulai Pál.

31) U. o. 242–257. l. A czikket Arany László irta (olvasható Munkáiban is, III. köt., 1901, 327–349. l.).

32) Budapesti Szemle, 28. köt. 1881, 318–320. l., aláírás nélkűl.

33) Szép Ilonka. Verses regény tíz énekben, irta Széchy Károly. Budapest, Aigner, 1881. (Budapesti Szemle, 26. köt., 1881, 310–313. l., aláírva: –i.)

34) A lelánczolt Prometheuszok. Írta II. Kákai Aranyos. Buda-Pest, 1881. (Budapesti Szemle 25. köt. 1881, 319–320. l., aláírás nélkül.)

35) Melléklet a «Nemzet» 1883. január 3-diki 3. számához; aláírva: Gyulai Pál.

36) Jó könyvek a magyar nép számára (9–15.) Kiadják a Révai testvérek. Budapest, 1883. (Budapesti Szemle 35. köt., 1883, 472–476. l., aláírva: –i.)

37) Újabb költemények. Írta Bartók Lajos. Buda-Pest, 1883. (Budapesti Szemle 35. köt. 1883, 309–315. l., aláírva: –i.)

38) Megjelent az Akadémiai Almanachban 1884-re, 321–335. l., aláírás nélkül.

39) Budapesti Szemle 38. köt. 1884, 311–316. l., aláírva: Gy. P.

40) Budapesti Szemle 37. köt. 1884, 315–320. l., aláírva: Gyulai Pál.

41) Mese a varrógépről, írta Kiss József, Baditz Ottó rajzaival. Bpest, 1884. (Budapesti Szemle 40. köt. 1884, 488–491. l., aláírva: –i.)

42) Az út a révpart felé. Klinikai képek. Irta ifj. Apáthy István. Bpest, 1885. (Budapesti Szemle 44. köt. 1885, 143–145., l. Aláírva: –i.)

43) Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Irta Pór Antal. Pozsony – Budapest, 1886. (Kortársaink 11–15. füzet). – (Budapesti Szemle 47. köt. 1886, 329–336., l., aláírva: Gy. P.)

44) Budapesti Szemle 51. köt. 1887., 476–480. l., aláírva: –i.

45) Budapesti Szemle 52. köt. 1887, 318–320. l., aláírva: –i. (A válasz Herman Ottónak «Szakirodalom – Szépirodalom» cz. czikkére felel, mely sz előző czikkről szól és a Budapesti Szemlében közvetlenül ezen «Válasz» előtt olvasható.)

46) Ipolyi Arnold emlékezete Fraknói Vilmostól. Bpest, 1888. (Budapesti Szemle 56. köt. 1888, 155–160. l. Aláírva: Gy. P.)

47) Trefort Ágoston, Beszédek és levelek. Budapest, 1888. (Budapesti Szemle, 54. köt. 1888. 502–507. l., aláírva: –i.)

48) A tegnap és a ma. Költemények. Írta Kozma Andor, Budapest, 1889. (Budapesti Szemle, 59. köt. 1889, 303–309. l., aláírva: –i)

49) Beszélyek és vázlatok. Irta Dóczi Lajos. Két kötet. Budapest, 1890. (Budapesti Szemle 61. köt. 1890. 325–330. l., aláírva: –i.)

50) A tengerszemű hölgy. Regény. Irta Jókai Mór. Három kötet. Buda-Pest, 1890. (Budapesti Szemle 67. köt. 1891. 474–479. l., aláírva: –i.)

51) Ignotus: A slemil keservei, Buda-Pest 1891. (Budapesti Szemle 69. köt. 1892, 476–478. l., aláírva: –i.).

52) Mutamur. Huszonkét elbeszélés. Irta Herczeg Ferencz. Buda-Pest, 1892. (Budapesti Szemle 71. köt. 1892. 315–320. l., aláírva: –i.)

53) A galamb a kalitkában. Irta Mikszáth Kálmán. Kiss, Linek és Mühlbeck rajzaival. Budapest, 1892. (Budapesti Szemle 71. köt. 1893, 478–480. l., aláírva –i.)

54) Fölolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1900 deczember 3-dikán tartott összes ülésén; megjelent a Budapesti Szemle 104. köt. 1900, 451–462. l., aláírva: Gyulai Pál.

55) Budapesti Szemle 106. köt. 1901. 158–159. l., aláírva: –i.

56) A Petőfi-társaság 1876–1901. Budapest. A Petőfi-társaság kiadása, 1902. (Budapesti Szemle 109. köt. 1902. 331–334. l., aláírva: –i.)

57) Budapesti Szemle 114. köt. 1903. 291–300. l., aláírva: Gyulai Pál.